Heves megyei aprónyomtatványok 20/M

— Mindezek következtében megjelent és egyre tömegesebbé válik a munkanélküliség. Már ma is több mint 135 ezer főre tehető a ténylegesen munkanélküliek száma. Számítani lehet arra, hogy évvégére, a jövő év közepére ezek száma 2—5-szörösére is megnövekedhet. A munkások és mezőgazdasági dolgozók mellett egyre több diplomás szakember, valamint a művészeti és értelmiségi pályákon dolgozók válnak munkanélküliekké.

— A munkanélküliség mindenkit fenyeget, de különösen súlyosan érinti a pályakezdő fiatalokat, akik így még a társadalmi munkamegosztásba sem tudnak bekapcsolódni. A társadalomra jellemző perspektí- vátlanság tovább növeli a devianciát és tovább rontja a közbiztonságot.

— A válságot fokozza a mind zabolátlanabbá vágtató infláció, amely nemcsak a termelést és a vállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe, de az egész társadalmat bizonytalanig el. Különösen nagy terheket ró az infláció a nyugdíjasokra, akiknek egy élet munkájával megszerzett anyagi biztonsága az infláció miatt egykét év alatt megsemmisülhet. A fogyasztói árak növekedése mellett nőnek a lakosság egyéb terhelései (adók, kamatok stb.).

— Az egyre mélyülő válságtünetek gyorsan polarizálják a társadalmat. Alig marad olyan társadalmi csoport, amelyik életkörülményeit tartani vagy javítani tudja. Várhatóan egy szűk réteg meggazdagodásával ellentétben a társadalom nagyobb része lesüllyed, egy jelentős hányad egészen a nyomor színvonalára.

A társadalmi konfliktusok kiéleződése alkalmas terepet kínál szélsőséges jobboldali, nacionalista, rasszista, soviniszta nézetek terjedésére is.

II. A válság elmélyülésének okai

A válság okait elemezve megállapítható, hogy azt számos, egymást erősítő tényező váltotta ki. Az ország gazdaságát sújtó világgazdasági és nemzetközi politikai változások a 70-es évek óta; ezek megkésett felismerése, a szükséges szerkezeti átalakítások elodázása a társadalmi-politikai konfliktusoktól való félelem miatt. Az ország eladósodása, mozgásterének szűkülése, a KGST-országok társadalmi-gazdasági helyzetének megromlása. A szocialista országok tudományos-műszaki elmaradásának fokozódása, hogy csak a legfontosabb, közismert okokra utaljunk.

Ennek ellenére a kormány elődjétől ha nem is problémamentes, de mégis jól működő gazdaságot vett át, amit az elmúlt egy ev alatt fokozatosan lerontott. Az országgyűlés és a kormány — a jobboldali erők nyomására — a gazdaság égető problémái helyett felesleges, a harmincas évek gazdasági és társadalmi viszonyait visszahozó témákra pazarolta idejét (kárpótlási törvény, Justitia-terv, vagyonkiárusítás stb.)

Mivel ezek a tényezők máig is hatnak és a kormányzatnak nincs a válság megoldására alkalmas koncepciója, a válság további melyülésére lehet számítani.

— A politikai rendszerváltás, a kialakult és működő intézményrendszerek szétrombolása, a B-listázások, a hatalomba került személyek hozzá nem értése, az ország hosszú távú érdekeinek fel nem ismerése olyan helyzetet alakítottak ki, amelyben a szakmai hozzáértés helyett a „jobboldali túllicitálás” lett a politikai siker, az előbbrejutás feltétele.

— Az országgyűlés és a kormány egyaránt elhanyagolta a gazdaság problémáinak kezelését, súlyos pénzügyi és realizálási gondjaival magára hagyta. Amennyiben mégis napirendjére tűzött gazdaságpolitikát érintő kérdéseket — például a privatizáció, kárpótlás stb. —, azokban a tőkés restauráció, a meglévő szerkezet szétrombolása, az ezekkel járó terheknek a

dolgozókra való áthárítása volt a fő szempont. Ilyen politikai légkörben a gazdaság szereplői elbizonytalanodtak, bezárkóztak és csak az átélésre koncentráltak. Ha ez a politika folytatódik, a gazdaság és vele együtt a társadalom ellehetetlenül, súlyos veszteségek érik.

— A nyugati tőkés államok bizonyos körei részéről tudatosan előkészített adósságcsapda évek óta szorongatja a magyar gazdaságot es lehetetlenné teszi a fejlesztéshez szükséges források képzését. Az új hatalom elmulasztotta, hogy más adós országokkal együtt, összefogva, kitartó nemzetközi tevékenységgel köny- nyítsen az ország adósságterhein. Ezzel a megnyomorító és tovább növekvő adósságteherrel Magyarország hosszú évekre mélyülő válságra és fokozódó lemaradásra kárhoztatja magát.

— Súlyos felelősség terheli a polgári pártokat a nacionalizmus ártó szellemének a kiszabadításáért és mind a mai napig tapasztalható pártolásáért. Megrontották valamennyi szomszédos állammal a viszonyt, gazdaságilag tartózkodóbbá tették azokat és a nyugati tőkét is riasztják a magyarországi befektetéstől.

A gazdasági folyamatok és azokat befolyásoló tényezők elemzése alapján megállapítható, hogy a romló tendencia és az országot sújtó gazdasági és társadalmi válság a következő években mélyülni fog. A jelenlegi hatalmi törekvések és pártérdekek miatt nincs remény arra, hogy ebben az évtizedben az ország a válságból kikerüljön.

III. A válság enyhítésének lehetősége

A válság mélyülését a jelenlegi hatalmi összetételben nem lehet elkerülni. Baloldali, széles dolgozói összefogással a hatalmi viszonyok megváltoztatásáért, új gazdaság- és társadalompolitikáért kell küzdeni.

A nemzetet sújtó válság enyhítése céljából valameny- nyi felelős politikai erőnek össze kell fogni, hogy megfékezzék azokat, akik a háború előtti, rég meghaladott rendszer restaurálására törekednek és a nép terhére akarják kárpótolni nemcsak a jogtalanságot szenvedett kistulajdonosokat, hanem a volt kizsákmányoló- kat és utódaikat is.

— A gazdasággal szembeni állami nemtörődömséget, a felelősség és a problémák megoldásában az együttműködés váltsa fel. Új ipar- és agrárpolitikát kell kidolgozni — az érintett érdekképviseleti szervek bevonásával —, amelyben tisztázni kell a dinamizálható és a visszafejlesztendő ágazatok, vállalatok sorsát és az ott dolgozók helyzetét, perspektíváját. A külföldi tőke bevonását az ország érdekeivel összhangban, a kívánatos szerkezeti átalakítások meggyorsítására, a korszerű technológiák meghonosítására, új munkahelyek teremtésére kell céltudatosan elősegíteni.

Az ország külföldi adósságterheinek könnyítésén körültekintő, nemzetközileg összehangolt munkával kitartóan fáradozni kell.

— Valóságos inflációellenes politikát kell folytatni.

— Fel kell lépni a munkanélküliség gyors növekedése ellen és felelősségteljesen kell gondoskodni a munkanélküliekről. Számukra a segély mellett az átképzéssel és új munkahelyek teremtésével kell az újraelhe- lyezkedést megkönnyíteni. Az új gazdaságpolitikát, szociálpolitikát az a cél vezérelje, hogy a válság leküzdésének dolgozókat sújtó terheit mérsékelje, a szerkezetátalakítást a nemzeti érdekekkel összhangban hajtsa végre.

A válságból való kilábalás, a gazdaság élénkítése érdekében óvja és segítse a fejlődésre képes nagyvállalatokat, közösségi tulajdonban lévő gazdaságokat, e célból serkentse a külföldi tőke bevonását, a kis- és közép magánvállalkozásokat.

7