Heves megyei aprónyomtatványok 19/K

a

VASZARY JÁNOS

Nem élhetek nélküled

zenés vígjáték ŐSBEMUTATÓ!

Vaszary János (Bp., 1899. jan. 10.—1963. nov. 27., Madrid): író. V. Gábor író öccse. Jogi tanulmányait abbahagyva, 3 évig Párizsban Az Est tudósítója volt, közben színházi rendezést tanult Pitoéffnél. 1927-ben hazajött és a Magyar Színház rendezó'je lett. Később egyre-másra írta szórakoztató jellegű színdarabjait melyek különösen a korabeli középosztályból kikerülő közönség körében arattak sikert: Rád bízom a feleségem (1931); Zöld bárány (1931); Jó házból való úrilány (1932); Angyalt vettem feleségül (1932); Házassággal kezdődik (1933); Hölgyek és urak (1936); Házasság (1936); Mondj igazat (1939); Egy nap a világ (1942); A pénz nem boldogít (1944) stb. Regénye: Szajnaparti kaland (1942). A ’40-es évek elején az Andrássy úti Színház igazgatója volt. Filmforgatókönyvet írt és filmet is rendezett. 1945-ben mint a jobboldali művészkörök egyik hangadóját letartóztatták, de megszökött. 1946- ban feleségével, Muráti Lili színésznővel Párizsban, majd 1947-ben Madridban tűnt fel. Haláláig Spanyolo.-ban élt. Külföldön írt művei: Halálos szerelem (1945, Bécs); Aqua en los bolsillos (Madrid, 1948). — Darabjait bolgárra, hollandra és németre fordították.

A Nem élhetek nélküled című vígjátékában mulatságos félreértések, helyzetek követik egymást, miközben elgondolkodhatunk a végzetes szerelemről, a szolid házasságról, igaz barátságról.

Az előadást Solymosi Ottó, a Magyar Rádió rendezője állítja színpadra, aki egyben a mű fölkutatója is.