Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
,,A regény jelentésének alapja a történelmi események és a kisember mindennapi élete között feszülő ellentét. A kisember jelentéktelen részecske a világtörténelmi események viharában, akit háttérbe szorítottak, és akit senki sem vesz észre. Hasek poétikusan mutatta be az átlagember reális, felszínes érdeklődési körét, rámutatott jellegzetességeire és viszonylagos önállóságára. A Svejkben bemutatta azt a módszert, hogyan kell a legnagyobb veszedelem idején elhessegetni a félelmet, a függést a hatalomtól, hogyan kell elevenné varázsolni az élethez és a valósághoz fűződő közvetlen kapcsolatot. A hős - cselekedeteinek látszólag együgyü céltalanságával - kicsúszik az értelmetlen háború csapdájából, amelyet fennkölt szimbólumokra és célokra hivatkozva állítottak fel. Beszédének nyíltsága, s benne az összefüggések hiánya a hatalmi rendszer kontrasztja, azé a hatalmi rendszeré, amely az emberséget lefokozza, az életet pedig gépiessé teszi... Kezdettől fogva érezzük, hogy Svejket mulattatják saját meséi, így talál örömet és vigasztalást. A hatalom megtorló intézkedéseitől fenyegetett évejk a fesztelen beszélgetés mágneses terét alakítja ki maga körül, s megteremti a lavírozás, a tettetés, a jelentésmódosítás lehetőségét. Humora jó példa arra, hogy az ember még a látszólagos kilátástalan helyzetből is ki tudja vágni magát. ” (Radko Pytlik: A csavargó liba c. művéből.) „Ki ez az emberke, aki némiképp a burleszkek Chaplinjére emlékeztetőén botladozik - ám soha el nem botlik - a világ dolgai közt? - teszi fel a kérdést Hasek kiváló magyar értelmezője Dobossy László. - Tetteinek megjátszott értelmetlensége minduntalan leleplezi az őt körülvevő intézmények, szabályok és személyek valóságos értelmetlenségét. évejk olyan szatírahős, aki a világot és a világ torz jelenségeit nevetségesnek láttatja és kipellengérezi. Mivel pedig álarcban jelenik meg (itt: a hülyeség álarcában) a környező világ képviselőin sem az arcot, hanem az álarcot kere-
