Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
Kiadványunkkal honfoglalásunk 1100. évére és a Mátravasút fennállásának 70. évfordulójára emlékezünk! A Mátra déli kapuja - Gyöngyös - honfoglalásunkkal egyidős, viszont a környéken feltárt bronzkori, szkíta- és kora vaskori leletek azt mutatják, hogy már a korábbi évezredekben lakott terület volt. Gyöngyös 1334 óta városi település. Ennek köszönhetően középkori bortermelése és céhes ipara a vidék gazdasági központjává fejlesztette. A 16-17. századi török megszállás idején sem vált lakatlanná, sőt a kiváltságlevelek oltalmában átvészelte az évszázados hódoltságot. A 18-19. századi folyamatos fejlődését továbbra is borászata és kisipara, valamint élénkülő helyi és átmenő kereskedelmi forgalma alapozta meg. Városiasodása révén a Mátra-vidék gazdasági, társadalmi, művelődési központjává emelkedett. Gyöngyös a vasútépítés lázában Az ország közlekedését korszerűsítő, az élet minden területét megújító vasút évtizedeken át foglalkoztatta Gyöngyös közvéleményét. ,,A városi tanács már korán, 1847. június 1-i határozatával kérte a Központi Magyar Vasúti Társaságot, amikor a vasúti fővonalak egyikét átvezeti Gyöngyösön, építsen fiók vonalat“ (a Mátrába), „minthogy városunk határában ahhoz megkívántató anyagok elegendő mennyiségben volnának. “ Ez volt az első lépés, amely a Gyöngyöstől északra vezető mátrai vonal építését célozta. A gr. Széchenyi István által benyújtott, és 1848. február 10-én, a pozsonyi országgyűlésen elfogadott, a megvalósítandó hazai vasutakról szóló XXX. te. térképmellékletén - a Pest-EIatvan-Eger-Miskolc-Kassa- Galícia fővonalon - még ott szerepelt Gyöngyös is. Az 1854. november 10-i kormányengedély is számolt a Gyöngyösön keresztül vezető fővonallal. Végül a Hatvan-Miskolc vasútvonalat mégis Gyöngyös elkerülésével építették fel. Gyöngyös ehhez csak az 1870. március 15-én megnyitott vámosgyörki szárnyvonallal kapcsolódhatott. Ezáltal nemcsak a fővonaltól esett el, hanem úgy került véglegesen vasúti mellékvonalra, hogy az nem vezetett a Mátrába. A következő lépésig negyedévszázadot kellett várni. Ez iparvasúti, vagy gazdasági vasúti (kisvasút) engedély volt, amelyet 1895.