Heves megyei aprónyomtatványok 19/C
az olasz harangvirág. A kaptárkövek felett erdőssztyepp vegetáció, a sziklákon kisavanyodó mészkerülő gyepek alakultak ki. Ritka, védett fajaik a piros kígyószisz, a bűn- kos hagyma, a borzas árvalányhaj és a Janka-tarsóka. A völgytalpi gyepeket máig rendszeresen legeltetik, így taposástűrő növényzet alakult ki, melynek ritka, védett fajai a Sadler imola és a réti iszalag. Szomolyai Kaptárkövek TT A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban. A kutatók egy része - írásos adatok, források híján - a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök" vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula, Kandra Kabos), mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (pl. Klein Gáspár). Saád Andor a fülkék méhészeti rendeltetése mellett foglalt állást, ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült. Az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést. A 200-400 méter tszf-i magasságig emelkedő Bükkalja kőzetfelépítése különbözik a tőle tektonikusán lehatárolódó Déli-Bükk nagyrészt mészkőből és agyagpalából álló hegyeitől. A kaptárkövek anyaga zömében riolittu- fa, mely a miocénben zajló heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre 21-13 millió évvel ezelőtt. A terület klíma- és talajviszonyai alapján eredeti növényzetét cseres-tölgyes és tatárjuharos-molyhostölgyes társulások alkották. Erre utalnak az ősi vegetáció maradványfajai: a tatárjuhar, a molyhos tölgy, a gyöngyvirág, a széleslevelű salamonpecsét, a soktérdű salamonpecsét és TERMESZETVEDELMI TERÜLETEK Réti iszalag A terület jelentős állattani értékekkel is rendelkezik. Az egykori tatárjuharos-tölgyes élőhely-típushoz kötődnek olyan védett ritkaságok, mint a fokozottan védett magyar fésűsbagoly. Ezt az elsősorban tatárjuharon élő bagolylepkefajt csak az utóbbi évek intenzív kutatása révén sikerült megtalálni a tölgyesek szegélyzónájában. Szintén a tölgyes szegélyeken repülnek az Európai Unió által is védett díszes tarkalepkék. A völgy leghűvösebb erdővel borított részén találkozhatunk a gyászlepkével, míg a melegebb, molyhos tölgyekkel borított foltokon gyakoriak a tölgy csücsköslepkék. A völgy alsó részén lévő üde mocsár ad otthont a nagy tűzlepkének és a farkasalmalepkének. A hegy platóján a gyümölcsöskerteket gazdagon virágzó orgonasövények határolják egymástól. A májusban virágzó orgonák nektárját csapongva szívogatják a nappali lepkék. Sokszor tömeges „verekedésbe" fajul a fecskefarkú pillangók és a kardospillangók területféltő csatározása az orgonák körül. A kövek mállásából keletkezett finom porban ássa tölcséreit a hangyaleső lárvája. ■ A kaptárkövek alatti völgy üde, mocsaras alján él a nagy tűzlepke T Szomolyai Kaptárkövek TT A kaptárkövek könnyen felmelegedő felületén a fali gyík és a zöld gyík fordul elő. A madarak közül a Kaptárkővölgy alsó részén lévő mocsár a fehér gólyának biztosít táplálkozóterületet. A mocsaras, nem legeltetett gyepekben rendszeresen költ a haris. A hegylábi, hegységelőtéri idős cseres-tölgyesek fokozottan védett ragadozó madara a darázsölyv. A peremterületekhez közeli idős, zárt erdőkben költő egy pár békászósasnak is fontos táplálkozóterületet biztosít a Kaptár-rét. A denevérek közül a környéken megfigyelték már a közönséges denevért, a kései denevért, a korai denevért és a szürke hosszú fülű m Közönséges denevér denevért. ■ Látogathatóság: A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. A természetvédelmi jogszabályok betartását a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai segítik és ellenőrzik, akik szükség esetén helyszíni bírság kiszabására is jogosultak. A látogatást megelőzően kérjük egyeztessen a terület természetvédelmi kezelőjével, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársával. ■ Elérhetőség: 3304 Eger, Sánc u. 6.; telefon: 36/411-581; e-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu ; honlap: www.bnpi.hu ■ This folded leaflet presents, from among the protected areas of the Bükk National Park Directorate, the Kőlyuk Peak of Eger Nature Conservation Area, the Szőlőske Forest Nature Conservation Area and the Beehive-stones of Szomolya Nature Conservation Area. ■ Toto leporelo z chránenych prírodnych üzemi Riaditel'stva Národného parku Bükk predstavuje Chránené prírodné územie Egersky Kőlyuk vrchol (Egri Kőlyuk-tető), Chránené prírodné úze mié Szőlőskei les (Szőlőskei erdő) a Chránené prírodné územie Szomolyaovské krasové kamene (Szomolyai Kaptárkövek). Szerkesztette: Baráz Csaba, Kiss Gábor Irta, összeállította: Baráz Csaba, llonczai Zoltán, Kiss Gábor, Schmotzer András, Zsófi Zsolt Fotókat készítette: Baráz Csaba, Estók Péter, llonczai Zoltán, Kiss Gábor A térképet szerkesztette: Sulyok József Készült az INTERREG III A program keretében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozásával Kiadja: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Felelős kiadó: Duska József igazgató Nyomdai munkák: Garamond Kft., Eger ■MH Magyarország Grafika és tördelés: Dányi József Eger, 2006 A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN
