Heves megyei aprónyomtatványok 19/C
Kólyuk-tetó TT KOLYUK-TETO TERMESZETVEDELMI TERÜLET Védetté nyilvánítás: 1998 Terület: 117,5 ha Az Egri borvidék a magyar borászatnak az egyik fontos pillérét alkotja. Természetföldrajzi adottságai lehetővé teszik kiváló minőségű vörös- és fehérborok előállítását. A domborzati viszonyok, a talaj és a klimatikus jellemzők sokrétűsége a borok izgalmas sokszínűségében is megmutatkoznak. A táj geológiája szintén változatos, hiszen a földtörténeti középidőben lejátszódott üledékképződés, majd az erőteljes kéregmozgások és a harmadidőszak vulkáni tevékenysége egyaránt hatással voltak a terület kialakulásában. Borászati szempontból a vulkáni tevékenység egyik fontos „terméke" a Bükk délkeleti előterében húzódó tufavonulat, ami ideális közegéül szolgált a kiváló egri borok tárolására alkalmas pincék kialakítására. A természetvédelmi területet 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy a területen meglévő szőlő génbanki anyagokat és szőlő törzsültetvényeket megőrizzék. Az Eger déli határában húzódó többhektáros szőlőültetvény nem elsősorban az ökológiai illetve termőhelyi adottságok miatt figyelemreméltó, hanem a területen fellelhető szőlő génállománya miatt. A természetvédelem elsődleges célja a területen ezen génállomány és a törzsültetvények jogszabályokban, rendeletekben és ■ Az egri történelmi borvidék a Bükkalja riolittufa vonulatára és a Nagy-Eged mészkőtömbjére terjed ki ' i TERMESZETVEDELMI TERÜLETEK Kólyuk-tetó TT előírásokban rögzített módon történő megtartása. Mivel a terület bizonyos szőlőfajták törzsültetvényeinek fenntartását és létesítését szolgálja, ezért bárminemű egyéb gazdálkodási tevékenység a területen nem engedélyezett. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény alapján a génforrások megőrzésére irányuló tevékenységek során nemzetközileg egyeztetett, standard módszertani ajánlásokat és előírásokat kell alkalmazni. Az Egri Kőlyuk-tető Természetvédelmi Területen az alábbi szőlőfajták és kiónok találhatók: ■ Blauburger (anyatőkék, törzsültetvény) ■ Kékfrankos M. 6/44 klón (törzsültetvény) m Rajnai rizling 768. klón (génbank) ■ Hárslevelű P.41. klón (génbank) ■ Medina (génbank) m Zöldveltellíni 733. klón (anyatőkék) m Chardonnay (anyatőkék) m Szürkebarát 34. klón (anyatőkék) m Szürkebarát B.10. klón (génbank) m Tramini Fr. 46-107. klón (génbank) • Nemes olaszrizling (génbank) ■ Olaszrizling P.2. klón (génbank) ■ Olaszrizling B.5. klón (génbank) ■ Királyleányka (génbank) • Ottonel muskotály D. 90. klón (génbank) ■ Csemege fajták (12 génbanki tétel) SZOLLOSKEI ERDŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Védetté nyilvánítás: 1976 Terület: 63,7 ha A terület védelme az UNESCO által meghirdetett „Ember és Bioszféra" („Man and Biosphere") kutatási program egyik részeként, a „Síkfőkút Projekt" keretében folyó hosszú távú ökoszisztéma-kutatások zavartalan természeti körülményeit biztosítja. A program keretében elvégzett kutatásokat az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Ökológiai Tanszéke kezdeményezte, mely célul tűzte ki a hazai klímazortális cseres-tölgyes erdők szerkezetének és „működésének" tanulmányozását. Az ökoj TERMESZETVEDELMI TERÜLETEK Szőllőskei Erdő TT lógiai kutatások tárgyát képező cseres-tölgyes hazánk legelterjedtebb erdőtársulása, mely valamikor az ország 19,5%-át, ma alig 2,5%-át alkotja. A kutatási célból védetté nyilvánított erdő homogén, kocsánytalan tölgy - csertölgy fákból álló, dús cserje- és változatos lágyszárú-szintű állomány. A fák sarjeredetűek, koruk jelenleg közel 100 év, a védettség kimondása óta erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. Az ökológiai kutatások nemcsak az erdő részletes vizsgálatait tartalmazták, hanem a közel azonos termőhelyi adottságú rontott erdők, illetve a szomszédos agrárterületek (szőlők, szántóterületek) produkciós biológiai, illetve szukcesszionális vizsgálatait is. A tudományos eredményeket a kutatók több monográfiában, tudományos cikkben tették közre. SZ0M0LYAI KAPTÁRKÖVEK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Védetté nyilvánítás: 1960 Terület: 4,8 ha A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. ■ A Király széke (IV. sziklavonulat) nevű fülkés szikla - 48 fülkével - a legimpozánsabb kaptárkő a Bükkalján TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Készült az állami alapadatok felhasználásával: a Földmérési és Távérzékelési Intézet MKH-1 adatbázisának felhasználásával 2000 FÖMI (hívsz.: 24/20/2006): a Földmérési és Távérzékelési Intézet CLC-50 adatbázisának felhasználásával 2003 FÖMI (hívsz. : 24-20/2006); Magyar Honvédség Térképész Szolgálat DTA-50 adatbázisának felhasználásával (9/79/2006 nyl. számú felhasználási engedélye), az ESRI Europe térképi adatállományok felhasználásával (hívsz.: 69-4/12/2006) és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság térképei alapján. Kőlyuktető, Szőllőskei Erdő, és Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területek területe
