Heves megyei aprónyomtatványok 19/C
A természet védelméről szóló 1996. évi UH. törvény (Tvt.) 23. §-ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A 28. § szerint a védett láp és a szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelő, kunhalom és a földvár országos jelentőségű természeti emléknek minősül. Forrás: „a felszín alatti víz természetes felszínre bukka- nása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/per- cet, akkor is, ha időszakosan elapad." (Tvt.) A bő hozamú források sajátos élőhelyek, s a belőlük táplálkozó vízfolyások révén jelentős szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében is. Emellett föld mélyéből feltörve gyakran fontos földtani információk hordozói (pl. magas ásványianyag-tartalmú források), míg a ritka forrástípusok, valamint az egyes forrástípusok jellegzetes előfordulásai víztani értéket képviselnek. Mindemellett az emberiség megjelenése óta fontos szerepet játszanak a társadalom vízellátásában (ivóvíz, öntözővíz, ipari víz stb.). A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén forrásokban a leggazdagabbak a hegyvidékek. A vulkáni kőzetekből felépülő hegységekben, így a Cserhátban, a Karancs- és Medves-vidéken, a Mátrában és a Tokaj-Zempléni-hegyvidéken sok, viszonylag kis vízhozamú forrás fakad. A Bükk lábánál fakadó források (pl. miskolctapolcai források, egri források) viszont nagy vízhozamukkal hívják fel magukra a figyelmet. Víztani különlegességek a Déli-Bükkben fakadó időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben: tavaszi hóolvadást követően és erősen csapadékos időjárás esetén forrásszájukon keresztül igen látványosan tör a felszínre a víz, míg száraz, meleg nyarak végére teljesen elapadnak. Káidy-forrás (Tokaj-Zempléni-hegyvidék) ■ A Vöröskői-alsó-forrás egyike a Bükk időszakos karsztformáinak Láp: „olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és- amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lá- pi élő szervezetek találhatók, vagy- talajátváltozó kifejlődései tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik." (Tvt.) Hazánkban az egykori lápterületeknek - a lecsapolások és a vízelvezetések következtében - mára mintegy 97%- a megsemmisült. A megmaradt lápok minden tekintetben sajátos, kiemelkedően értékes életközösségek, élőhely-együttesek, amelyek tájtörténeti és életföldrajzi tekintetben egyaránt a régi idők hírmondói. A BNPI MŰKÖDÉSI TERÜLETEN A BNPI MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN 2 í ■ Cyapjúsásos forrásláp lárdánháza mellett Az Európai Unió országaiban hatályos, 1992-ben elfogadott és életbe léptetett, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló szabályozás (92/43/EEC) I. függelékében 13-féle lápi élőhely szerepel, valamennyi fontos alkotóeleme az EU ökológiai hálózatának és a Natura 2000 hálózatnak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, összesen közel 2026 ha kiterjedésű lápterületek által érintett földrészletek helyrajzi számos listáját a védett lápok jegyzékéről szóló 8005/2001. (MK. 156.) KöM tájékoztató tartalmazza. Barlang: „a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást." (Tvt.) Hazánkban 1961 óta minden barlang védett. A Tvt. alapján a barlangok védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződmé-nyeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára. A BNPI MŰKÖDÉSI TERÜLETEN Ex lege védett természeti értékek Készült az állami alapadatok felhasználásával: a Földmérési és Távérzékelési Intézet MKH-1 adatbázisának felhasználásával 2000 FÖMI (hívsz.: 241201200b); a Földmérési és Távérzékelési Intézet CLC-50 adatbázisának felhasználásával 2003 FŐMI (hívsz.: 24-20/2006); Magyar Honvédség Térképész Szolgálat DTA-50 adatbázisának felhasználásával (9/7912006 nyt. számú felhasználási engedélye), az ESRI Europe térképi adatállományok felhasználásával (hívsz.: 69-4/12/2006) és a Bükki Nemzeti Fark Igazgatóság térképei alapján.
