Heves megyei aprónyomtatványok 14/A

A magyar lótenyésztés a XIX. század végére világviszonylatban magas színvonalra emelkedett, és a kivitel évi 40 ezer körül mozgott. A második világháború előtt Magyarországon a lóállomány meghaladta a 800 ezret. A háborúban az állomány 60 százaléka odaveszett.

A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésével a lovak száma rohamosan csökkent. A jelenlegi létszám száztízezer körül mozog, és gyakorlatilag mintegy két éve már nem csökken. Érdekes, hogy az összes ló kb. kétharmada ma is a mezőgazdaságban dolgozik, és csak egy kisebb, minőségi állomány szolgálja a sportot.

Hozzávetőleges adatok szerint ma Magyarországon mintegy 1000 sportló és 1200 lovas (a hajtókát is beleértve) vesz részt a díj-, akadály-, háromnapos- és fogathajtó versenyeken. Mindössze két nemzetközi szintű versenyzőt jegyeznek, Bárdos György és Juhász László fogathajtókat. Országosan 106 lovasszakosztály működik, ebből 45 foglalkozik fogathajtással. A tömegsportot és szabadidő-elfoglaltságot 80—90 lovasiskola és póniklub szolgálja, amelyben ugyancsak közel 1000 lovat tartanak. Nem ritka újabban azoknak a száma sem, akik vidéki házuk mellett, vagy béristállózási formában saját hátaslóval rendelkeznek. Gyarapszik a magánlovardák száma is.

Húsz évvel ezelőtt kezdte el az IBUSZ, a legrégebbi idegenforgalmi vállalat, Európában elsőként a lovassport bekapcsolását a turisták szórakoztatásába. Nemzetközi hírnévre tettek szert a bugaci, apaj- pusztai, hortobágyi lovasnapok, és a különböző lovastúrák. A nemrég alakult Pegazus Tours nevű idegenforgalmi vállalat négy tájegységben is kínál több napos, minden igényt kielégítő lovastúrákat, lovaglással egybekötött üdüléseket, négyesfogathajtó tanfolyamokat, és legújabban lóvontatta lakókocsis nyaraló karavánutakat.

A Magyar Lovas Szövetség 1984. szeptemberében másodízben rendezi meg a Bécs—Budapest nemzetközi távlovagló versenyt.

Emellett Budapesten szinte egész évben kínál szórakozást a galoppverseny és az ügető.

22