Heves megyei aprónyomtatványok 13/M
sajtó ezrek kivégzéséről adott hirt. Megszólaltattak név és cím nélkül orosz fogságból hazatért katonákat, akik ugyancsak „vérengzésekről” számoltak be. Az egri burzsoáziának különösen fájt az oroszországi tőke felszámolása, amelyben a magántulajdon megsértését látta. Ezért támadta oly nagy hévvel az Egri újság 1918. február 21-i számában is a bolsevikokat. A lapban ezeket olvashatjuk: „Azt kellett volna hinnünk, hogy a legszélsőbb szocialisták világboldogító tanai a legnagyobb megnyugvást, rendet és békét fognak hozni Oroszországnak. S ehelyett, anarchia, felfordulás, személyi és vagyonbizonytalanság, polgárháború, utcai harcok, tömeggyilkosságok és progromok jöttek a nyomába.” Nem véletlen ez a hangvétel, ugyanis a forradalomban a burzsoázia csak anarchiát látott, és félve attól, azt eltorzította. A burzsoázia érdekeit tükröző lapok torzításai azonban a dolgozó tömegeket nem térítették el a forradalomtól. Ezek a tömegek azon munkálkodtak, hogy az orosz példát nálunk is minél előbb kövessék. A dolgozó tömegek igazi hangulatát nem a korabeli kormánypárti lapok torzító cikkei, hanem az Oroszországból hazatért hadifoglyok elbeszélései mutatják leginkább. Az erdőtelki jegyző már 1918. májusában feljelentett egy katonát, aki irodájában a bolsevikokról beszélt. Egy másik jegyző 1919. után írott jelentésében megjegyezte, hogy a forradalmi helyzet kialakítását: „ ... nagyban elősegítették az Oroszországból hazatért hadifoglyok, kik a bolsevizmusnak szemtanúi voltak, s igyekeztek azt Magyarországon is meghonosítani.” A dorogházi tanító pedig arról írt, hogy amikor találkozott egyik Oroszországból hazatért fiatalemberrel, és megkérdezte tőle, hogy mit hozott onnan, azt felelte: „egy kis orosz gőzt.” A megye dolgozó tömegei korabeli hangulatának adott kifejezést a Hatvan és Vidéke című lap 1918. május 26-i számában, amikor így írt: „...az orosz nép nagyszerű példát mutatott a világ összes nemzetének, ahol határtalan autokratizmus és abszolutizmus uralkodott, ott ma a népbiztosok tanácsa dönt élet és halál felett. És az a nép, amely a legabszolútabb monarchiából a legszabadabb népállamot megalkotta, megmutatta, hogyan lehet egy merész vágással keresztülvágni a háború gordiuszi csomóját.” 1918 őszén a néptömegek forradalmasodása nálunk is elvezetett a forradalomig. Győzött a polgári demokratikus forradalom, amelyet 1919 tavaszán proletárforradalom követett. Az orosz példát követtük, amikor Szovjet-Orcszország után másodikként forradalmár elődeink létrehozták a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig hazatért volt hadifoglyok, internacionalisták közül számosán részt vettek a proletárdiktatúra államrendjének kialakításá7
