Heves megyei aprónyomtatványok 13/M

ban, honvédő harcaiban. Megyénkben az internacionalista harcosok közül kiemelkedő szerepe volt a Szovjet-Oroszországból hazatért egri születésű, ma is élő Németi Lajosnak, aki a megyei direktórium tagjaként 1919. május elejéig politikai biztosként tevékenykedett.

A proletárdiktatúra leverése után a Szovjet-Oroszországból korábban, vagy utólag hazatért internacionalista harcosokra nehéz sors várt. Csendőri és rendőri felügyelet alá kerültek, sokuknál ez a felügyelet egészen a felszabadulásig tartott. Ennek ellenére a volt internacionalisták jelentékeny része bekapcsolódott a megye területén, vagy azon kívül a forradalmi munkásmozgalomba, s a haladó mozgalmakba. (Például Jenei Lajos, Kiss Lajos, Kiss (Kirschner) György Tamás, Nemes ISándor, Sempergcr Sándor, stb.)

1944 őszén a felszabadító szovjet hadsereg megyénk dolgozói számára is meghozta a régen várt szabadságot. A megye területének nagy részét a 2. Ukrán Front állományába tartozó 53. hadsereg 49. és 57. lövészhadtestei szabadították fel. A felszabadítási harcok 1944. november elején kezdődtek és december végéig a szovjet harcosok a megye jelenlegi területét megtisztították a német fasisztáktól és magyar csatlósaiktól.

A felszabadító harcokban jelentékeny számú szovjet katona áldozta életét. Csupán az Eger felszabadításáért folyó harcok során több mint háromszáz katona áldozta életét.

A második világháború alatt megyénk területét is jelentékeny károk érték. Szétzilálódott az ipar és a mezőgazdaság. A Vörös Hadsereg itt állomásozó egységei tőlük telhetőén mindent megtettek a megye gazdasági vérkeringésének beindításáért. 1945. április közepén háromszáz darab lovat osztottak ki az akkor földhöz jutó parasztságnak, s május elején még újabb hatszáz lovat engedtek át használatra. A tavasz folyamán permetező és más növényvédő szert is juttattak a megye parasztságának. Nagy értékű volt az a segítség is (élelem, szervezés, irányítás), amelyet az egercsehi bányászoknak az 1945. végi, 1946. eleji széncsata beindításához adtak.

A szocializmus alapjai lerakásának megkezdése után a hajdani, majdnem kimondottan agrárjellegű Heves megyében is jelentős ipari beruházások kezdődtek el. Ha e beruházások történetét vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a Szovjetunió állandóan segített. A megyében szinte nincsen olyan ipari üzem, ahol szovjet gépek, berendezések ne volnának. Az egri Finomsze- relvénygyárban iStankó hatorsós automatákon gyártják az olajszabályzókboz szükséges alkatrészeket. Szovjet marógépeket alkalmaznak a Hajdal-csatlakozó gyártásának előkészítésénél. A nagy méretpontosságú

8