Heves megyei aprónyomtatványok 10
т Cocteau, aki az igazságot játszatja „ ... harcolt Picassóval az új festészetért, Sztravinszkijjal és Gyagilewel az új balettért, szemtanúja és cselekvő részese volt a tizedik múzsa, a filmművészet megszületésének és első virágzásának; s goethei életkorban, mint a költők fejedelme, a világhír és a dicsőség csúcsán távozott közülünk.” Jean Cocteau 1892. július 5-én született Maisons- Lafitte-ben, Párizs közelében, vagyonos közjegyző-famíliából. „Párizsinak születtem, párizsi a beszédem, párizsi a kiejtésem ...” Már jóval a háború előtt feltűnt első csodagyermeki verseivel, de igazi pályáját maga is a háborútól számítja. Kezdettől fogva a kifejezés egyetemes vágya hevíti, mint a reneszánsz mestereket. Szürrealista? Kubista? Dadaista? S rákérdezhetnénk tovább is az izmusokra. A válasz azonban csak ez lehet: Cocteau mindenekelőtt francia költő, akit vele született mediterrán formaérzéke és hagyományos latin kultúrája szerencsésen megóvott attól, hogy teljesen elmerüljön, mint jó néhány kortársa, a formabontókísérletekben; a görög szellem örököse, aki a lélek alaktalan szörnyetegeiről és az atomjaira hulló világ titkairól is csak dallamos formában tud vallani. Megindított és otthagyott minden mozgalmat, irodalmit, festőit, zeneit és színházit. Ö volt az, akit hol a dadaisták, hol a neokatolikusok tagadtak meg. „Az emberiség évezredek óta gyönyörű típusokat termelt — írja Gyergyai Albert — fajok, korok, műveltségek és stílusok szerint, s Athén vagy Weimar emberéhez képest a párizsi, ha megmérik, talán túl köny- nyűnek találtatik. De épp ez a könnyűség, amely se gyökértelenség, se üresség, hanem a százados urbani- tás tapintata, fegyelme, finomsága, a cocteau-i művészet, a cocteau-i stílus varázsa. Az irodalmi műfajok akrobatája egyszer azt mondja: „néha torkig vagyak az írással. Ha szobrokat akarnék csinálni, szobrokat csinálnék.” Meghökkentő maga- biztosság, vagy talán több is annál... De hát a költészet úgy fejezi ki magát, ahogy tudja. Nincsenek korlátái. Cocteau kifejezési eszközeiben, stílusában, formájában szabad és kötetlen, mint a madár. Nemcsak vers, esszé, regény és színpadi mű hirdeti kiapadhatatlan alkotó kedvét, mely nem ismer műfaji korlátokat és nehézségeket; filmet rendez, balettet ír, rajzol. Nem egy könyvét, regényét és verseskötetét maga illusztrálja, s a képzőművész Coeteau-t nem kevésbé jelentős alkotó dicséri, mint Picasso. Hogyan közelít a színházhoz? „A színpad külön költészetének — a „poésie de theatre”-nak — vagyis a díszlet, a világítás, a játék és a beszéd összhangjának minden valószínűség szerint ő ma az egyik mestere” — írták róla már évtizedekkel ezelőtt. Darabjai felváltva arattak sikert és keltettek botrányt a színpadokon. Alakjait olykor elnézően, máskor ironikusan, ha kell, szeretettel, vagy komisz kíméletlenséggel kezeli. Kérlelhetetlenül őszinte. Nem is tud más lenni. JEAN COCTEAU: Rettenetes szülők Dráma 3 felvonásban Fordította: Örkény István Szereplők: Yvonne .... Jászai-díjas Léonie ..................... J ászai-díjas érdemes művész Madelaine . . . . . . . Héczey Éva Georges .... Simon György Jászai-díjas Sallós Gábor Jászai-díjas Michel ..................... Történik Párizsban, napjainkban Zenéjét összeállította: Kalmár Péter Díszlet- és jelmeztervező: Gergely István Rendezőasszisztens: Balogh Erzsébet Rendezte: Sallós Gábor Jászai-díjas, A címoldal és a belső illusz ráció Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész munkája A Miskolci Nemztei Színház és az Egri Gárdonyi Géza Színház műsorismertetője. Szerkesztette Siklósi László, felelős kiadó Sallós Gábor, Borsodi Nyomda 75 — 332 — 3500 példány. Felelős vezető: Szemes István
