Heves megyei aprónyomtatványok 10
j Taganrogban született, 1860-ban. Tizenkilenc éves korában, középiskoláinak elvégzése után Moszkvába ment és az egyetem orvosi fakultására iratkozott be. Mivel önmagának kellett fenntartásáról gondoskodnia, a moszkvai élclapokban dolgozott. Orvosi diplomáját 1884-ben kapta meg, de nem folytatott orvosi gyakorlatot — az irodalomnak szentelte életét. Második elbeszéléskötete (Alkonyaikor, 1887) vonta magára a közönség figyelmét. Az akadémia Puskin-dijjal tüntette ki s az Orosz Gondolat cimü tekintélyes irodalmi s kritikai szemle meghívta munkatársának. Itt jelent meg 1888-ban A sztyeppe című novellája, melyet máig is első remekműveként tart számon az irodalomtörténet. Ugyancsak ekkor írta Ivanov című drámáját, melyet nagy sikerrel adtak elő Moszkvában és Pétervárott. A 19. század végének vigasztalan évei, melyek Oroszországban sokkal inkább érezhetők voltak, mint másutt, az érzékeny lelkű író kedélyhangulatára is rányomták bélyegüket. Életében jelentős fordulatnak számit, mikor elhagyva Moszkva nyomasztó légkörét, 1890-ben Szachalin szigetére utazik (talán mert a nagyvárosi lehangoltság és mélabú helyett igazi szenvedést és fájdalmat kíván látni, átélni), hogy az ottani számüzöttek életét tanulmányozza. Utazása eredményét Szachalin szigete című, 1893- ban megjelent művében tette közzé. Az immár neves író 1893-ban Az erdei manó című drámájával jelentkezik. Nem csoda, hogy a dráma neve a mai színháznézők előtt teljesen ismeretlen, hiszen az eredeti műből tulajdonképpen csak ez a cim maradt fenn. Az erdei manó ugyanis megbukott bemutatásakor, s Csehov csak néhány év múlva vette elő ismét, hogy átdolgozza. Az átdolgozott dráma címe azonban már Ványa bácsi lett... (Úgy hisszük, a mű sikeréről felesleges hosz- szabban szólnunk.) 1896-ban irta Csehov Sirály (Csajka) című drámáját, mely a pétervári bemutatón nem hozott ugyan nagy sikert, de a moszkvai Művész Színház Szta- nyiszlavszkij rendezésében diadalra vitte. (A színháznak ma is egy kiterjesztett szárnyú fehér sirály a címere.) A Művész Színházzal egy egész életre szóló kapcsolatot kötött az iró. Ennek az együttesnek irta következő darabjait is: A három nővér (1901), Cseresznyéskert (1904). Az Írót egész életében nyomasztotta, hogy nem lehet nemzete irodalmának és a világirodalomnak olyan óriása, mint Dosztojevszkij, vagy Tolsztoj. S ha ez a vita máig sem dőlt el, annyi biztos, hogy müvei ma is frissen, elevenen hatnak, s nem nehéz megjósolni, hogy századokkal élik túl alkotójukat. Anton Pavlovics Csehov utolsó éveire súlyos betegség nehezedett: tüdőbaj ölte meg. CSEHOV: Sirály Színmű 2 részben Fordította: Makay Imre Szereplők: Arkagyina, színésznő ...........Máthé Éva Jászai-díjas é rdemes művész Trepljov, a fia.........................Blaskó Péter S zorin, Arkagyina fivére .... Fehér Tibor Jászai-díjas Trigorin, író...................Juhász Jácint m. v. Do rn, orvos.........................Varga Gyula Jászai-díjas Nyina...............................................Gyöngyössy Katalin Samrajev, Szorin intézője . . . Somló Ferenc Jászai-díjas Polina Andrejevna, a felesége . . Lenkey Edit Mása, a leányuk...............................Jancsó Sarolta M edvegyenko, tanító.........Somló István J akov........................................Hídvégi Elek Z enéjét összeállította: Kalmár Péter A díszleteket Wegenast Róbert, a jelmezeket Hruby Mária m. v. tervezte Rendezőasszisztens: Nagypál György és Zala Szilárd Rendezte: Illés István A Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház műsor- ismertetője — Szerkesztette: Siklósi László. Felelős kiadó: Sallós Gábor. A címoldal és a belső illusztráció Gergely István munkája — Borsodi Nyomda, Miskolc. Felelős vezető: Szemes István — 75 — 2240 — 3500
