Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZA
országi Boras város színházának színpadán, Ernst Rolf Kína-revüjében. Hamarosan a svéd fővárosban áll a világot jelentő deszkákon, ahol dalokat ad elő, csillogó jelmezbe bújtatott görlök, akrobaták és zsonglőrök között. Revüszínésznő, pontosabban dizőz. Gösta Ekman, a jó szemű svéd színész telefonált rá a sanzonettre a stockholmi Vasa Színház öltözőjébe, hogy szerződtetni szeretné a Konzerthaus nagytermében új produkciójának címszerepére. Az új szerep, az első, amelyikben valóban alakítania is kellett, Lehár Víg özvegyének Glavári Hannája volt. Az előadást Per Lind- berg rendezte, és a bonvivánszerepet, gróf Danilovics Danilót a színháztulajdonos Gösta Ekman magának tartotta fenn. 1931. szeptember elsején a színpad óriási lépcsősorán megjelent Zarah Leander. Hatalmas volt. Sokkalta nagyobb és terjedelmesebb, mint azok a primadonnák, akiket addig megszokott a közönség. Svédországban 1923 óta nem ment Lehár operettje, és Lindberg rendezése ugyancsak elbánt a művel. Az előadás őrült díszleteit is ő maga tervezte, s ezek minden realitást és ésszerűséget nélkülöztek. A játéktér közepén például eszeveszetten forgott egy szállodai forgóajtó. Ráadásul Jules Sylvain zeneszerzővel átdolgoztatta Lehár közkedvelt melódiáit foxtrott- és tangóritmusokra. Lindberg rémálomszerű alkotása színházi csatát robbantott ki. A közönség egy részét elragadta a konvenciómentes szilajság, a publikum másik fele megbotránkozott. Glavári Hanna nem tiszteletre méltó, gazdag fiatal- asszonynak látszott, aki szépségével és vagyonával megőrjíti a férfiakat, hanem éles hangú, közönséges perszónának, akit az előadás nevetséges színben tüntetett fel. Egy kritikus így foglalta össze az élményt: „A legté- bolyultabb előadás volt, amit színpadon valaha is láttam.” Áprilisban és májusban Dániábán vendégszerepeitek ezzel az előadással. Ez volt Leander első külföldi bemutatkozása. Viharos sikert aratott - az előadással együtt. A dán Politiken színházi beszámolója csípős szavakkal ecsetelte a látottakat: „A százhetvenhét centiméter magas Zarah Leander olyan óriási, hogy egyetlen ruha sem érte át a vállát. Szépség-torony volt. De bármilyen magasnak látszott is, képtelenség lenne azt mondani, hogy akár egyetlen centiméter is megtakarítható lett volna belőle.” A Víg özvegy - turnéra - továbbutazott Koppenhágába, és sikert aratott ott is. Ezután Gösta Ekman és felfedezettje szétváltak. A színész a második szereposztás pót-Glavári Hannájával elment Ibsent játszani, Zarah Leander pedig visszautazott Malmőbe. Hat ével töltött hazai színpadokon, amíg megérett a neve a színházi börzén, és a Theater an der Wien leszerződtette Benatzky operettjének, az Axel a mennyország kapujábannak primadonnaszerepére. Kétszáztizezer néző látta Gloria Mills szerepében. Százharmincnyolc előadás után átadta a szerepet Hatvány Lilinek; s a bárónő még ötvenkétszer énekli el Leander után: Ich bin ein Star! Leander pedig Berlinbe ment, s hamarosan az UFA sztrája lett. Goebbels negyven szál piros rózsája „Fütyülök rá, mi a véleményük, mit gondolnak és mit képzelnek. Kereken kijelentem: Goebbels érdekes ember volt. Nem hagyott hidegen. Csak a vége felé változott meg. KóZARAH LEANDER A »SZÉPSÉGTORONY« tyagos lett és veszélyes” - írta Es war so wunderbar! című emlékiratában 1973-ban Zarah Leander. A sánta propagandaminiszter valóban eszes ember lehetett. A náci hatalomátvételt követően, két hónappal Hitler birodalmi kancellárrá választása után Goebbels kinyilatkoztatta a nemzetiszocialista párt érdeklődését a filmművészet iránt. Hamarosan belefolyt a filmművészet gyakorlati részébe is, elérte a filmgyártó cégek államosítását, és szigorúan ellenőrizte a filmgyártást. „A film számunkra a legfontosabb művészet!” Ez nem doktor Goebbels kijelentése, hanem Leniné. Oroszországban és a náci Németországban pártfeladatok megoldására, tömegpropagandára használták fel a filmgyártást. A fasiszta Németország filmművészete azonban okosabb és a nézőket ravaszabbul manipuláló módszert alakított ki. Kevesebb gondot fordítottak a művészi értékekre, annál többet a tömegpszichózisra. Reinhardt egykori színházi asszisztense, Eric Charell elkészítette a Táncol a kongresszus című, világsikert arató dalos-szerelmes maskarádét. Ezzel megindult a Hollywoodot utánzó német revü- film és zenés szerelmi történetek sorozatgyártása. A központba a magyar Rökk Marikát és a svéd Zarah Leandert állították. Leander két okból is fontossá vált a náci filmgyártás számára. Személyével betölthet- ték azt a kínos űrt, amit Merlene Dietrich - a Kék Angyal - Amerikába hajózásával maga mögött hagyott. Másfelől Leander segített szolgálni a Garbo-komplexust. Az UFA új Garbója - Leander - ugyancsak Svédországból í i 36
