Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZA
WALTER GEYER Armandnak annak idején, „civil” koré; ban Zarah Leander volt a gyengéje. Kívülről tudta az énekessztár száznyolcvan számát, s először csak kollégái szórakoztatására, Zarah Leander hangját kísérteties hasonlósággal imitálva, énekelte is azokat. Ám ennek hamarosan híre terjedt, s a fiatalembert egyre többször hívták shpw-müsorokba, televíziós fellépésekre. így találkozott vele Désy Vilmos is, aki vállalta, hogy önálló produkcióvá formálja a fiú nem mindennapi attrakcióját. Désy Vilmos - a szíve is magyar lévén - magyar zenészeket hívott meg az előadáshoz. így történt, hogy a bécsi sikerszéria ifj. Rátonyi Róbert zongora-, Jánosi Vilmos dob- és Tornóczky Ferenc gitárkísérete mellett zajlott Bécsben, és így került át Budapestre is. A jazz-rajongók körében jól ismert ifj. Rátonyi Róbert zongoraművészt faggattam ki arról, milyennek látja ő ezt a különös előadást.- Megvallom, először, akárcsak mások, én sem voltam mentes némi előítélettől. Amíg nem láttam, transzvesztita mutatványra, esetleg paródiára gyanakodtam. Ráadásul, Zarah filmjeit és dalait is alig ismertem. Ám megismerve az előadást, be kellett látnom, még csak nem is jól sikerült utánzásról, hanem teljes azonosulásról van szó. Ezt a fiút, művésznevén Armand-t, úgy megfogta Zarah Leander egyénisége, hogy már-már megszédült tőle. S belebolondult a szerepbe. Nemcsak én, de apámék és mások is, akik még ismerhették az igazi Zarah Leandert, mondják, hogy döbbenetes a hasonlóság. Ráadásul az énekszámok színpadi látványossággal is párosulnak. Armand ugyanis a nézők szeme láttára alakul át Leanderré. Először bejön egy huszonéves fiú, aki ott a színpadon festi ki magát, miközben énekel., Budapesten az első részben Schubert Éva volt az a narrátor, aki „átkötötte” a jeleneteket. A második részben Armand már Zarah csodálatos toalettjeiben, felékszerezve, sminkelve, valósággal átlényegülve énekli a díva világhírű dalait úgy, hogy a legprűdebb néző sem érzi botrányosnak a helyzetet.- Hogyan keveredtél ebbe az érdekes bécsi kaladba?- Szakcsi Lakatos Bélának köszönhetem. Désy Vilmos ugyanis először őt hívta zongoristának, am Szakcsi, külföldi vendégszereplései miafl, csak bizonyos számú előadást vállalhatott. S engem ajánlott maga helyett.- Erre igazán büszke lehetsz.- Izgultam is az óhatatlan összehasonlítás miatt, de izgatott is a hirtelen jött, szokatlan feladat. Külön öröm volt, hogy olyan körülmények között zenélhettünk, mint Pesten soha. Kíséret közben is lehetett improvizálni, így minden előadás másként alakult. Itthon ez elképzelhetetlen, mert az énekes azonnal odaszól. Aztán két olyan zenekari betét is van az előadásban, ahol szólózhatok.- Itthon milyen munkáid adódnak mostanság?- Több zenekarral is dolgozom, s rengeteg slúdiómegbízást kapok. Külföldre is gyakran meghívnak. A rádiónak, a tévének is dolgozom. Nem akarom elkiabálni, de végre beindult a dolog. Végre nem kezelik olyan mostohán a jazz-mű- fajt Magyarországon, mint korábban... (ghy) ZARAH LEANDER, A KÉTES MÚLTÚ SZTÁR MINDENÉRT FIZETNI KELL I. Megint fehérre mosdatnak egy szerecsent - moroghatja a mai olvasó, akinek Zarah Leander neveró'l jobbik esetben édeskevés, rosszabbik esetben az jut eszébe: ugyan miért tisztelegjen egy náci dizőz emléke előtt? Pedig Zarah Leander a negyvenes években az UFA első' számú csillagaként a végzet éneklő asszonya volt. Filmjei milliókat vonzottak a moziba, és milliókat hoztak a konyhára a náci mozivállalkozásnak is, az énekesnőnek is. Kollaboráns vagy „politikai idióta”? A háború után eltűnt, hisz munkaadói elvesztették a háborút. Zarah Leander visszavonult szülőhazájába, Svédországba, s hallgatott. Am a mendemondák beszéltek helyette. Kínos gyanúsítgatások vették körül. Szélté- ben-hosszában emlegették Goebbels doktorhoz, a fasiszták propagandaminiszteréhez fűződött barátságát. De meggyanúsították azzal is, hogy kémnő volt, méghozzá a szövetséges hatalmak, Németország ellenségei javára kémkedett. Háborús bűnös vagy kémnő? Kollaboráns vagy csak haszonélvezője egy elgonoszodott rendszernek? Hosszú szünet után, 1958. szeptember 5-én a bécsi Raimund Theater színpadán - azon az estén, amikor édesanyja meghalt - tért vissza a nyilvánosság elé hajdani UFA-filmjei zeneszerzőjének, Peter Kreundernek Madame Scandaleuse című zenés darabjában. Ebben életrevaló, Warrennére emlékeztető, tűzrőlpattant asszonyt alakított. Huszonkét éve nem játszott színházban, azon az estén mégis diadalt aratott. Negyvenegyszer eresztették le és húzták fel újra a függönyt. Amikor már nem húzták föl többet, a nézők felálltak, és húsz percig tapsoltak. „Akkor ötvenegy éves voltam!” - írta emlékirataiban Zarah Leander, aki valójában minimum ötvennyolc esztendős lehetett. Egy színésznő életrajzában nem lényeges az életkora körüli ködösítés. De igazat mond-e fontosabb kérdésekben? 1975-ben, Hamburgban megjelent önéletírásában kevés az adat, a szabatos leírás. Nem tudhatjuk meg belőle, mi történt a színésznővel, de kiderül, mit gondol magáról a színésznő. 1958-ban az újra színre lépő díva a Mindenért fizetni kell kezdetű dalával remekelt, hiszen Ernst Nebhut testre szabta a szöveget. Pikánsan súrolta a primadonna politikai múltját, rávette arra a kacérságra, hogy utaljon rá: nem éppen egyértelmű az előélete. Zarah Leandernek valóban alaposan fizetnie kellett a múltjáért, amelyben búsásan megfizettette a tehetségét, és nem nézte, mitott. Nagy csontú svéd parasztlány volt, aki nemes szőrmékben, hatalmas kalapokban, kihívó eleganciával szerepelt a harmincas évek német filmjeiben. Valószínűleg nem hagyta el ajkát egyetlen politikára hegyezett mondat sem. A háború után egy svéd újságíró, nem éppen merő jóindulatból, de nem is teljesen alaptalanul „politikai idiótának” titulálta. Fájdalmas asszonyisága, erőt sugárzó optimizmusa, elkötelezettsége a komoly szerelem iránt olyan hősnőjévé avatta a harmincas-negyvenes éveknek, mint nálunk Karády Katalint, akinek Magyarországon sikerült betöltenie hasonló társadalmi szerepkört. Leander és Karády - két párhuzamos sikerbolygó. Pályaívük, alkatuk is hasonló. Meghökkentően mély, búgó hangjuk trónra emelte a nyers erotikát. Mindketten dizőzként - egyszerű szerelmes dalok szívekbe brum- mogásával - aratták legnagyobb sikereiket. A rossznyelvek korlátozott színészi képességeikről suttogtak. Tagadhatatlan, hogy mindketten - könnyed szerepekben is - nehézkesen mozogtak. Ha Zarah Leander aláereszkedett a csillogó revülépcsőn, azt a képzetet keltette nézőiben, mintha egy nőnek öltözött svéd gárdista masírozna lefelé a kivilágított grádicsokon. Kiismerhetetlenség lengte körül mindkettejüket, új nőtípus vonult be általuk a köztudatba: az önálló asszony típusa. A modern nő, aki mégis képes ugyanolyan romantikusan szenvedni, mint vértelen-virágszál elődei. A harcedzett, az élet kemény küzdelmeit álló öntudatos nő már a közelgő háborús idők szülötte volt. Sok-sok magára maradt nőt testesítettek meg ők, millió és millió asszony talált vigaszt, merített erőt a forgatókönyvírók által megteremtett lényükből. Katonafeleségek, özvegyek, huszonnégy órás menyecskék, frontszerelmek és árvák könnyeit előlegezték meg ők. De miként fedezték föl a svéd dizőzben a primadonnát? Hogyan vált az éles hangú szopránénekesnőből búgó alt? Botrány a Víg özvegy körül A pályakezdés - akárcsak a születési dátum - egy kissé homályos. Zarah Leander, akinek igazi neve Zarah Hedberg, és csak férje után viselte ismertté vált vezetéknevét, 1929. október 17-én mutatkozott be a svéd- lyen politikai párt tagja a megrendelő. Énekesnő volt, fütyült rá, ki rendeli a nótát, és hogy ő milyen lobogó alatt adja elő erotikus számait. Pedig a zenés színpadok sztárja százhetvenhét centiméteres magasságával, öles termetével. vállas darabosságával együtt hódi