Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZA
vül nehéz és hosszú szerep. Félek is tőle, mert a magyar közönség jól ismeri a darabot, és nyilván magas kívánalmakkal ül be a nézőtérre. Nem tudhatom, ők olyannak képzelik-e Túráit, amilyen én leszek. Megnyugtatom, hogy Molnár Ferenc ilyennek írta meg a figurát, s ha ez átüt az alakításon is, számíthat a sikerre. A játékban fontos helyet foglal el Gál, akit a fordító átkeresztelt Manskyra. Megformálója Simon Clark, aki televíziós szerepeivel nagy népszerűségre tett szert Angliában és Amerikában is. Egyszer már járt nálunk turistaként a feleségevei.- Mi a véleménye a színházról, a darabról és a magyar kollégákról?- Hol is kezdjem? Ilyen típusú színház több is van Európában. Bécsben, Stockholmban - ahol szintén játszom -, Németországban pedig több is működik. Azt, hogy itt lehetek, nagyon élvezem. Molnár az egész világon egyedülálló ebben a műfajban. Nincs olyan színész, aki ne hallotta volna hírét a Liliomnak. En is játszottam már az egyik egy- felvonásosában, így ismerős a stílusa. Magyar kollégáimról elmondhatom, hogy tökéletesen beszélneK angolul, élmény velük együtt „dolgozni.- Ön nagyon udvarias, de feltételezem, hogy a kiejtés szorongást okoz a magyar színésztársainak.- A kiejtés mindig gond ott, ahol különböző nemzetek színészei játszanak együtt. Volt egy érdekes előadás Angliában, ahol amerikai, lengyel és szovjet színészek léptek fel az angolokkal. A rendező arra kérte a vendégeket, hogy próbálják meg átvenni az angol kiejtést. A próbákon viszont rájöttek, hogy butaság erőltetni a hibátlanul irodalmi nyelvet. Mert - mint minden együttesben, ahol különféle stílusban játszó emberek kerülnek össze - itt is színesítette az előadást az akcentusok sokfélesége. A Radnóti Színpadon megnéztük azt a darabot, amelyet Márton András rendezett. Egyetlen szót sem értettünk belőle, mégis hatott ránk. Mindegy, hogy milyen nyelven beszél a színész, ha jól játssza a szerepét, a játéka nemzetközi.-A felesége színésznő?- Újságíró, mint ön. A Guar- diannál dolgozik, Alexandra Duval Smith néven. Legalább olyan megszállottja a szakmájának, mint én az enyémnek. így tökéletesen megférünk egymással.- Melyikük keres többet?- Természetesen a feleségem. Angliában nem fizetik jól a színészeket. A feleségem is sokkal kevesebbet keresne, ha nem főállású újságíró lenne, hanem szabadúszó. Szerencsére egyikünket sem igazán érdekli, kinek mennyi a jövedelme. Örülünk, ha ketten megkeressük azt, amiből kifizethetjük az adósságainkat.- A pénz tehát mégiscsak kell valamire?- Utazásra. Ez a szenvedélyünk. Most is azért vagyok itt, mert ez a felkérés lehetővé tette számomra, hogy megismerkedjem az önök országával.- Viszont nélkülöznie kell a felesége társaságát.- Talán nem sokáig. Jelenleg Stockholmban van, onnét Rejkja- vikba megy, utána Londonba, és két hetet velem tölt Budapesten. Már nagyon várom. Többször is megkért, hogy bizonyos kifejezéseket ismételjek meg magyarul is. Nagy kedvvel gyűjtögeti a szavainkat, hogy aztán váratlanul beleszője a beszélS etésbe. Ilyenkor élvezi a hatást. icséri az ételeinket is, de azért megjegyzi, hogy salátafélékből nincs túl nagy választék. A leveseink azonban kitűnőek, s jóllehet az angol nem leveses nemzet, ő erre is rákapott. A többiek már javában próbáltak, így csak bemutathatjuk őket. Az Almádit játszó lan Price a bristoli OJd Vic Színház vezetőszínésze. Ádám, vagyis Silvestre Tobias most végzett a nagyhírű Guildhall School musical és dráma szakán. Tim Bender - ő Mr. Mell a darabban - az Alibi Színház vezetőszínésze Exeterben. Miután beházasodott Magyarországra, hozzánk tette át a székhelyét is: színésze s general-mana- gere egyszemélyben a Merlin Színháznak. Az angolosan távozó angolok helyett sikerült néhány mondatot váltanunk az előadás egyetlen női főszereplőjével, Bánfalvi Ágnessel.- Sok évi szünet után milyen most visszatérni a színpadra?- Mit is mondiak? Olyan, mint a biciklizés. Aki egyszer megtanulta, az sohasem fogja elfelejteni.- Amikor elment Amerikába, említette, hogy egy szót sem beszél angolul. Most, hogy végre ismét magyar színpadra léphet, a sors iróniája folytán angolul kell mondania a szövegét. Ez azért nem lehet könnyű.- Rettenetesen furcsa, mondhatni, olyan tudathasadásos. A magyar változatot azért nem olvastam el, nehogy megzavarjon, nehogy magyarra váltson az agyam a színpadon, ami ebben áz esetben megengedhetetlen, így is gondot okoz nekem, hogy Amerikában tanultam a nyelvet, és az egészen más, mint az angol angol, egészen másként ejtenek egyes szavakat. Óriási különbségek vannak angol és angol nyelv között, s arra is kell vigyáznom, hogy szinkronban legyek a többiekkel. Tíz évig éltem kint, s most úgy vagyok, mint púpos gyerek a prés alatt: át kell alakítanom a kemény munkával megszerzett beidegződéseket.- Nincs „honvágya"?- Miért lenne, hisz végre oda is, ide is hazajöhetek. Érdekes ez a kettősség. Tegnap járt itt valaki, s a fülem hallotta a beszélgetésből, hogy amerikai. így fogtam fel, hogy Amerika messze van, én pedig itt ülök Budapesten a sok angol között. Akik egyébként tüneményesek. Hol is tölthette volna a nyarat? Itthon. Játszott a Merlinben, és várta a férjét, hogy elkezdhessék forgatni az Égi Jeruzsálem című magyar-amerikai koprodukci- ós filmjüket. Bánfalvi Ági visszamegy a színpadra, s mintegy végszóra befut Lázár Kati, a kaposvári színház nagy csapatának egyik erőssége. Most a Merlin „színeit” képviseli, és férjével, Jordán TaCSAK EG Y PILLAN A T! Pályatársnők A Fészek Klubban Muráti Lilivel zajlik a beszélgetés. A kis dobogó előtt az első sorban ül Turay Ida, akivel időnként beszélgetés alakul ki, hisz régebbi dolgokról esik szó.- Nálad ismertem meg Vaszaryt, a második férjemet! - szól Dusikának Muráti.- Igen. Nekem udvarolt, és téged vett el feleségül.- így van, de azért te sem jártál rosszul Békeffyvel! Mire kis tűnődés után Turay:- Hát nem. Dohányzás, orvosi rendelvényre Lukács Sándor, a népszerű színművész űzötten, fáradtan orvoshoz megy. A doktor a fejét csóválja:- Művész úr, ön kizsigereli magát. Szigorú leszek! Mostantól sokat pihenjen, semmi szex, semmi alkohol és napi öt cigaretta! Rendben? Néhány hét múlva a kontrolion:- Nos, művész úr, remélem, betartotta, amit kértem magától.- Igen, doktor úr.- Na, és simán ment?- Hogyne. Kivéve azt az öt cigarettát, ugyanis eddig nem dohányoztam. MÁRTON ANDRÁS, A MERLIN IGAZGATÓJA mással egy másik^csapatot állít össze, több mint háromszáz jelentkezőből.- Vérzik a szívem, hogy válogatni kell közülük, olyan tehetséges mindegyik. Csupa fiatal, van közöttük diplomás meg egyetemista js.- Épp most akarnak színészek lenni, amikor a legkilátástalanabb ez a pálya?- Érdekes,„hogy ezzel tisztában vannak. Ők már nem olyanok, mint amilyenek mi voltunk: megfontoltabbak, bizonyos tekintetben érettebbek is. Szeretnének értelmes közösséghez tartozni akkor is, ha nem lesz belglük színész. Talán igazuk van. Őszintén szólva egyre kevésbé tudom, mi az, hogy színész. És ezt most komolyan mondom. Amikor az egyik kislány a földet nézve elszavalta a saját versét, az számomra nagyobb élmény volt, mint ha a tévében néztem volna „A nagy színészt”, amint éppen verset mond. Ezek után döntsem el, hogy ki legyen az a tizenöt, akit kiválasztunk a háromszázból. Es ki tudja, hányán és kik jönnek még? Ilyen színház a Merlin. Nem ájultan előkelő és nem népies. Nem úgy színház, ahogyan a tradíciók megkövetelik. Egyelőre keresi a helyét a főváros színházai között. Azt a helyet, azt a kétszáz személyes nézőteret azonban meg is kell majd tölteni. Vonzó, jó műsorokkal. Továbbá olyan színházi asztalkörrel, amelyhez tartozni rangot jelent. Erről sem mondhat le az a színház, amely Merlin, a híres varázsló nevét viseli: Anglia lovagkorának híres varázslójáét. Vadas Zsuzsa 11
