Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z

- 63 "Manón Lescaut" mellett utópiákat is írt; Anouilh (egy 1939-es elbeszélése a világ végéről szól), vagy... Simeon. Versins csípős szellemességgel teregeti ki, hogy a világhírű krimiíró, aki megvetőleg nyilatkozott a sci-firől, ifjúkorában maga is írt ilyet - bár, mint lexikonunk megjegyzi - "ezzel igazán nem érdemes dicsekednie". Ki tudta vajon, hogy Barbusse 1926-ban "Három film" című kötetében politikai fikciót írt? Vagy, hogy Anatole France 1919-ben "Küklopsz" címmel akart sci-fit írni?

Az enciklopédia szinte elképzelhetetlen gazdagsága részben annak tulajdonítható, hogy az utópia és a sci-fi minden vonatkozásáról szó esik benne. Tehát nem csak olyan szó - cikkek olvashatók, mint - ami természetes: Repülés, Idő, stb. , hanem - hogy csak találomra idézzünk néhány érdekességet - a Nyelvtudomány szócikk alatt képzelt nyelvek szerepelnek: egy Graffigny nevű szerző például 1887-ben megjelent "A Földtől a csillagokig" című könyvében tizenöt (képzelt) betűs holdnyelvet költött... A problémák körüljárásának "maximalista" igénye oda vezet, hogy ilyen cikkeket is találunk: Amazonok (Homérosztól); Bakteriológia (amelyben például Edgar Wallace neve is feltűnik), Kuplészerzők (mert a sci-fi a montmartre-i kabarékba is bevonult!); A nő és a sci-fi; Elmebetegség; Guignol; Humor; Halhatatlanság; Buvárnaszád; Televízió; Tisztálkodás (ez így kezdődik: "Mosakodni, tisztának lenni nagyon utópikus"...); Topológia; Túrizmus, stb.

Személyeken és dolgokon, művek címein és szereplőin, sci- fi tárgyú sajtótermékeken kívül természetesen találunk ismertetéseket az egyes országokról is. Magától értetődően terjedelmes az USA-cikk, hiszen a sci-fi jellegzetesen amerikai műfaj. Versins négy és fél oldalt szentel az a- merikai szerzőknek Washington Irwingtől Asimovig, Brad- buryig és még több tucat egyesült államokbeli írónak. Franciaország öt és fél oldallal van jelen, Rabelais-től máig és különösen a XVIII. századi mesés utazások felsorolása foglal el sok helyet. A szerző igyekszik tárgyilago