Heves megyei aprónyomtatványok 9/X

11

szinte minden r észt er lilét érői tudósit: kulturális hirek, politikai események, iskolai tudósitások éppúgy megtalálhatók a lapban, mint a jogtanácsadás vagy a sportversenyekről szóló közlemény. A lap felelős szerkesztője Moldvay Győző, a szerkesztőbizottságnak Bóna Ferenc, Czmorek József, Kepes Lajos, Kiss János, Lukács Dezső, Nagy László, Pete János,

Vágó József a tagjai, ők valamennyien a termelőszövetkezet vezetőségében dolgoznak.

Ezen a havonta agyszer megjelenő lapon kivül rendszeresen jelentkezik kiadványokkal, prospektusokkal a Hatvány Lajos Múzeum és a Hatvani Galéria is, de Hatvan város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztálya is jelentet meg egy kiadványt Hatvani Füzetek cimmel. És végül, de nem utolsósorban: 1986 óta már folyóirata is van a városnak: a mostanra már országos hi.rüvé vált, évi három alkalommal megjelenő Délsziget, melynek felelős szerkesztője és kiadója ugyancsak Moldvay Győző.

Istenhegyi László

Ezt a különös hangzású nevet József Attila adta Hatvány Lajosnak az egyik hozzá küldött vers óiméként. "Laci bácsi", azaz Hatvány Lajos haladó gondolkodásával, irodalompártoló tevékenységével kora modern szemléletű liberális mágnásai közül is messze kiemelkedett. Hosszúra nyúlt életében /1800-1961/ élt Párizsban, Münchenben, Berlinben, Budapesten; a második világháború éveit Angliában vészeli át, onnan 1947-ben tér haza. Élete vége felé sikerül feljutnia a csúcsra: egyetemi katedrát kap, sikerül befejezni a Petőfi életéről, munkásságáról Írott, nagy filológusi gonddal megszerkesztett tanulmányát,

/ így élt Petőfi 1955-57/ sőt 196o-ban még a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának is megválasztják.

Hatvány Lajost az impresszionista kritika legjobb művelői között tartja számon az irodalomtudomány. Munkásságát még Gyulai Pál hatása alatt kezdi, ... de a modern német és francia irodalom, Saint-Beuve majd a szecesszió és az impresszionizmus harcos kritikusai, továbbá Nietzsche és André Gide hatása alatt olyan belső átalakuláson megy át, hogy messze távolodik első mestere tanitásaitól, az "örök" művészi törvények helyett az én, az élet és a hangulat kultuszát kezdi vallani.

/ A magyar irodalom története, 5.rész 63. d./