Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

1973. Kapás Dezső) készített ruhakollekciója. Ennek darabjai egyszerre voltak barokkosak és modernek, fantáziadúsak és korszerűen lé- nyegretörőek, szenvedélyt és gondolatot kifejezők. A mai magyar Csehov-játszásnak egyik csúcsteljesítménye volt a Három nővér 1972-es bemutatója a budapesti Vígszínházban, Horvai István rendezésében. Borovs- ki hallatlan kifejezőerejű palánkdíszletében jól érvényesültek Wieber jelmezei: komorak voltak és színpompásak, színdramaturgiailag végsőkig következetesek. Jól fejezték ki a rendezői alapkoncepciót: értékes, érző-gondolkodó, jobbra törő emberek sivár viszonyok között élnek, s bár minden ellenükre fordul, valamiféle eszeveszett hittel csak bíznak az értelmes élet, munka egyszeri lehetőségében. Ilyen és más hasonló tervezései következtében a fiatal színházi tervezőiskola egyik legjelentősebb tagjaként tartják számon.

Az eddigieket is összefogta, jellemezte egy bizonyos festőiségre való törekvés, a közös képzettségen, tanítómesteren kívül. Szinte Gábor tervezőművészetére viszont abszolút módon jellemző a festőiség. Már csak azért is, mert művészdiplomáját a Képzőművészeti Főiskola festő szakán. Bernáth Aurél növendékeként szerezte, s Európa-szerte ismert, becsült tanítómesterének pasztelles színei, festészeti technikája még díszletterveire is jellemzőek. így a festői indíttatás kétszeres: általános szakmai, meg konkrét, egy mestertől is származó. Szinte Firenzében is végzett festői stúdiumokat, s máig fest táblaképeket; a magyar festészeti élet egyik jeles tagjaként is számontartják. A hatvanas évek legelejétől fogva készít díszletterveket. Tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szcenikai ismereteket, így a színházhoz való kötődése többszörös. Vidéken — többek között — a kaposvári Csiky Gergely Színház, a fővárosban pedig a Vígszínház, a Budapesti Gyermekszínház, leginkább pedig a Madách Színház foglalkoztatta. Ez utóbbihoz kötődnek legfontosabb munkái, bár görög klasszifi