Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

kusokhoz, Csehovhoz, Gorkijhoz, különböző magyar klasszikusokhoz és félklasszikusokhoz a Vígszínház is egyenrangú társként foglalkoztatta. Az elmúlt években artisztikus képzőművészeti keretet, hátteret tervezett a Madách Színház legfontosabb és nemzetközileg is sokra értékelt produkcióihoz, Shakespeare Othellójához, Szomory Dezső II. Lajos királyához, Sütő András Csillag a máglyán című darabjához. Legemlékezetesebb terveinek egyike a kaposvári együttes számára készített egyik díszlete, illetve ennek Prágában is kiállított sokoldalú dokumentációja (Weöres Sándor: Szent György és a sárkány, Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1972, Zsámbéki Gábor rendezése). Ebben pop artos elemeket vegyített a happening-színház játszási feltételeivel, szilárd építészeti keretet is adva a játéknak. Modern víziót nyújtott így képző- művészeti és térformáló eszközeivel egy átmeneti történelmi korról, szituációról.

Festőiségükkel, biztos anyagismeretükkel hatnak Mialkovszky Erzsébet jelmezei. Képzőművészeti Főiskolán végzett stúdiumok után lett szinte a pályakezdés pillanatától a Madách Színház tagja, immáron negyedszázados múltra visszatekintve e fontos budapesti színháznál. Alig van e társulatnak jelentős sikere, amelyben — ez időszak alatt — Mialkovszky ne vett volna részt alkotótársként. Alig van a fővárosban olyan színház — s vegyünk hozzá még több vidéki színházat —, ahol ő ne tervezett volna. Sok film és televíziós játék, szabadtéri előadás tervezőművésze is volt, egészen napjainkig. Feladatai a görög klasszikusoktól a magyar és más külföldi klasszikusokon, félklasszikusokon keresztül a legmodernebb szerzőkig, illetve műveik színpadra viteléig terjednek. Finoman realisztikus eszközökkel törekszik a festőiségen belül a színpadi jellemek megformálására. Sokoldalúságára. alkalmazkodóképességére három jó példa: a Madách Színházban 1972- ben bemutatott Szomory II. Lajos királyához (Ádám Ottó rendezése) színpompás, puha kelmékből tervezett jelmezeket, a darab és az

7