Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

Munkáit a festőiség, a világos tagolás, a drámai mondanivaló erőteljes szolgálata jellemzi. Nem idegenkedik az egészen új anyagok, eszközök, technikai ötletek játékos kezelésétől, felhasználásától sem. Lorca Donna Ro- sita-jához (Vígszínház, Budapest, 1972; Kapás Dezső rendezésében) készített jelmezei a színpompás festőiségre, a plasztikusságra, a színdramaturgia következetes alkalmazására mutatnak példát. Egy új magyar darab előadásánál (Eörsi István: Széchenyi és az árnyak; Vígszínház kamaraszínháza; Pesti Színház, Budapest, 1973, Horvai István rendezése) kísérletet tett a lengyeles szürrealista tervezés megvalósítására, megtartva festőiségre, bátor kísérletezésre való hajlandóságát is. Nagyon jó ismerője a modern textilvariánsoknak, szeret és tud fonási-szövési trükkökkel dolgozni. Jelmezei ezért nagyon közelítenek a mai ember ruhadivatjához, szokásai-] hoz is.

Schäffer Judit növendéke volt Vágó Nelly\ is. Több mint egy évtizede — diplomája megszerzése után azonnal — a budapesti Nem-1 zeti Színházhoz került. Legnagyobb sikereitj Shakespeare, Bulgakov, Illyés Gyula műveinek színpadra vitelénél érte el. Előszeretet-! tel foglalkoztatják a pécsi Nemzeti Színház-j nál. Páratlan lehetősége volt, hogy megter-l vezhette Madách Az ember tragédiája címül filozófiai drámai költeményének, valamint aJ ebből készült operának (Ránki György műj ve) a jelmezeit (Nemzeti Színház, Budapesti 1964, Major Tamás; Magyar Állami Operai ház, Budapest, 1970, Vámos László). Hason-] lóan izgalmas feladat volt számára a Rorneq és Júlia kétszeri megtervezése: Major Tamási rendezése számára (Nemzeti Színház, Budán pest, 1972) és Vámos László színpadra vitelij vállalkozásánál (szegedi szabadtéri játékoki 1972). Kiválóan ismeri a modern anyagokat! lehetőségeket, eszközöket, jól tudja az em-f béri test alkotóelemeinek, mozgásának titkait^ Általában jól öltözteti szereplőit, nagy stíl lusérzékkel, erős gondolatisággal párosítva gyakorlati ismereteit. Jelmezei sohasem rész-j

4