Heves megyei aprónyomtatványok 6/G
színészként magában hordozott Kis János- énje is. A képek egymásra vetítődnek.” (Koltai Tamás) „Oszlopos Simeon, a vallástörténetből emlékezhetünk rá, az a korai keresztény aszkéta volt, aki száműzte magát az emberi társadalomból, kiment a sivatagba, s ott állt egy oszlop tetején talán harminc évig. Ezt a szimbolikus címet talán azért választottam, mert ilyenfajta hősről szól a dráma is, egy emberről, aki sértve érzi magát a világban, dolgai nem sikerülnek, s úgy érzi, hogy a világ rossz. Manapság nem vonulhat el a világtól, ott j ár-kel hát az emberek közt, de befelé bezárulva, s ezt az alcímet adtam a darabnak : „avagy lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten” — hát a meglevő rosszat igyekszik maga is tovább rontani. Előbb- utóbb persze, hogy helyrehozhatatlan dolgokat művel, ebbe a magatartásba csak belepusztulni lehet... a darab egyébként ma játszódik, hiszen a korai keresztény kor elismerte ezt a magatartást, a mi korunkkal pedig a magába zártnak szembe kell kerülni, hiszen a léte mindazzal szemben ellentmondás, ami él és mozog és boldog .. (Sarkadi Imre) „Sarkadi művéből kiderül az is, hogy nemcsak ábrázolta, de maga ellen is fordította Oszlopos Simeonjának gyötrődéseit, a „lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten?” keserűségét. Nemcsak kifejezte, lejegyezte a földúltságot — maga is részese, szenvedője volt annak; nemcsak hőseit, hanem az őket kihívó írót is vonzotta a társadalmon kívüli élet törvénytelensége. Sarkadi szemében az ember társadalmi hivatása vált kérdésessé; ezért vizsgálják újra regényei, drámái a társadalmi szolgálat és egyéni függetlenség, elkötelezettség és el nem kötelezettség eseteit. Legtöbbször kóros példákon, a betegessé fajuló önkínzás megszállottjain... Nem nehéz belátni, hogy Sarkadi tervszerű logikával szabadította föl — és élte át — a társadalomból önmagát kiközösítő ember hangulatát. Az Oszlopos Simeon hőse, Kis János akár egy mai Raszkolnyikov, Dosztojevszkij hőséhez hasonlóan logikusan követi pokolba vezető útjának tervszerű eszméjét. „Őrültsége eltervelt és hideg fejjel végiggondolt... Sarkadi hősei nem köznapi emberek, nincsenek híján a nemességnek sem, de a művekben kiosztott szerepük szerint önmaguk ellen vétkeznek, és hogy ezt szabadon tehessék, szánt- szándékkal lemondanak az élet egészséges vállalásáról. Kihívják az öngyilkosság kockázatát, a halál meredélyén egyensúlyoznak, mert meggyőződtek az élet kilátástalansága felől. Megölik önmagukban a másokért felelősséget érző embert, ezért árasztják maguk körül a kilátástalanság érzését. A zsákutcába jutottság tudata teszi ezeket a hősöket egymás rokonaivá.” (Béládi Miklós) F. k.: Jónás Zoltán, Eger. — Ró al, Eger. F. v.: Vilcsek János. 78 160i 400 a Műsorrendező Iroda és a Megyei Művelődési Központ rendezésében Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon avagy: lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten Dráma 3 felvonásban A kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka 1978. június 20-án, kedden este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban.
