Heves megyei aprónyomtatványok 3

lyén van a mai zsidó temető is, ami azt jelenti, hogy az 1700-as évek második felében itt már jelentős zsidó hitközség létezett.) o • o • o Es most következzék a történeti séta. A pataki református temetőnek két bejárata van. Mi attól indu­lunk, amelyik a kettő közül a régibb, tehát a ma Vörösmarty utcának nevezett „Temetőköz” felől lépünk be kapuján és az onnan ék alak­ban távolodó két útnak egyikén, azon amely a Suta patak régi medré­vel nagyjából párhuzamosan, tehát a temető nyugati szélére támasz­kodva húzódik Észak-Dél irányban, a medret valamikor metsző Ka­zinczy utcai kapu, a mai főbejárat felé. A rendelkezésünkre álló gyen­ge óra talán elegendő lesz arra, hogy végigsétáljunk rajta. Ha nem Michiganben, régen kitermelt rézbányák központjában, Flintben tették volna 82 éves korában koporsóba, akkor most itt nyugodna, apósa az egykori olaszliszkai állomásfőnök, Balsai Bertalan és sógora a szelíd Kánya Gyula síijának szomszédságában a szentand- rási parasztfiú, a sumir nyelv kutatója, az ószövetségi tudományok doktora és professzora, Zsíros József, s most róla szólanék elsőnek. De nincs itt, mint ahogy nincs itt a másik szentandrási fiú, Béky Zol­tán sem, az a pataki diák, aki az amerikai magyarság szellemi vezető­jeként szállott a trentoni sírba, s odavárta özvegyét, akinek pedig - va­lamikor így gondolták ők is - ugyanezen az úton, néhány sírdomb­bal odébb lett volna a helye. De ne azokról beszéljünk, akik hiányoznak, hanem azokról akik itt vannak. A Balsay család sírhelyével csaknem szemben, közel a kapubejá­rathoz, Tömösközy Józsefné, Káli Nagy Margit nyugszik. A „Tápin­tézet” képzik meg bennünk öreg pataki diákokban, amikor reá gon­4

Next

/
Thumbnails
Contents