Heves megyei aprónyomtatványok 1/U
KOCSIS ALBERT (1931-1995) Itt született Hatvanban, és általános iskolai tanulmányait is itt végezte. A zeneiskola - ahol hegedülni tanult - ma az ő nevét viseli. A Zeneakadémia elvégzése után bejárta a világ koncerttermeit. Először Kölnben, majd Kasselben telepedett le, ahol tanított is. Játékát számtalan hanglemez őrzi. Halála után a művészi életút dokumentációját, személyes tárgyait özvegye a könyvtárnak adományozta. 2004-ben egy dokumentumfilm is készült a neves hegedűművész szellemi és zenei hagyatékáról, In memóriám Kocsis Albert címmel. A filmet megtekinthetik, a művész játékát megőrző hanghordozókat meghallgathatják a könyvtár hangtárában. Személyiségét a vele készült utolsó riport- részletével kívánjuk megidézni. „Ott vagyok otthon, ahol muzsikálok...”- Amikor Arany János sorai jutnak eszembe - „... Művész hazája széles e nagy világ...” - keresve sem találhatnék művészt, akire jobban ráillenek e sorok, mint Kocsis Albert Liszt-díjas, érdemes művészre. Művész úr! Hol van a hazája?- Magyar földön! Ott, ahol születtem, nevelkedtem, ahol betűvetést, zenei hangsort tanultam. Huszonöt esztendeje lakom német területen. De mindenhol otthon érzem magam, ahol éppen kipakolom a hegedűt és megpróbálok akár német, akár orosz vagy éppen olasz anya- nyelvűeknek a zenén keresztül örömet okozni. Ott vagyok otthon, ahol éppen muzsikálok.- A szülőváros, Hatvan milyen indíttatást adott a pályához?- Amilyet minden fiatalnak kívánok: magas szintű erkölcsi tájékozódási képességet kaptam, mely iránytű a gyakorlati életben. A kapcsolat máig nem szakadt meg, iskolám 100 éves évfordulóján játszottam utoljára Hatvanban, azok között a falak között, ahol az ábécét tanultam. Mindenkinek, aki akár Hatvanban, vagy Egerben segített nekem, csak azt mondhatom: köszönöm szépen!- Nehéz meghatottság nélkül hallgatni szavait, ahogyan szülővárosáról beszél. Kikre emlékszik vissza szívesen?- Kevés a hely most itt, hogy felsoroljam. Hiszen emlékszem a betűvetést tanító nénimtől sorban A művész személyes tárgyai is megtekinthetők a kiállításon 8 í Kokas Ignác önarcképe Molnár C. Pál önarcképe Amerigo Tot önarcképe Chikán Bálint, mint kisdiák leveleket írt neves művészeknek, és önarcképet kért tőlük. Hogy mire gondolhatott a gyerekírásos leveleket olvasva Barcsay Jenő, Szántó Piroska, Czóbel azt nem tudhatjuk, mindenesetre meglepődhettek a helyzet különösségén (merészségén), s az egri fiatalemberhez megérkeztek az első rajzok. A családi emlékezet szerint Konecsni György küldte az első lapot, melyet számos más követett. Az esetnek híre ment, A már gimnazista fiúval riportot készített a Petőfi Rádió, s az írott sajtó is odafigyelt. Vajon honnan az indíték, az érdeklődés egy gyermekemberben a hatvanas évek elején a (minőségi) kortárs művészet iránt? Hiszen a családban mindenki reálpályán mozgott. Jogász apa, jogász, közgazda, geodéta fivérek - egyedül édesanyja volt irodalomtanár az egri főiskolán - adták a közvetlen környezetet. így talán érthető, hogy Chikán először a Közgazdasági Egyetemet végezte el - közben vendéghallgatóként szorgalmasan látogatta az ELTE művészettörténet szakának előadásait, majd másoddiplomaként megszerezte a művészettörténész képesítést. Az 1970—80-as évek fordulóját írtuk akkor, A gyermekkori vágyak valósággá váltak. Legendás barátságok szövődtek. Ekkortájt fotózta le Kokas Ignác kulcsműveit az elkészülés folyamatait rögzítve, ekkortájt mentette meg a pusztulásra ítélt Csongrádi Művésztelepet, majd, mint a Művészeti Alap munkatársa, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának vezetője számos nehezen induló pályát mozdított el a holtpontról, istápolt, segített. E különös gyűjteménynek különleges „érdemei“ is vannak. Ismereteink szerint Deim Pál, Barcsay Jenő, Csík István, Korniss Dezső, Gerzson Pál, Mészáros Dezső soha nem készített önarcképet. Chikán Bálint kedvéért megtették. Ilyenformán e közreadott rajzok a kortárs művészettörténet fontos adalékai. Egy személyes (intim) titok megosztása az igaz művészet iránt érdeklődő elfogulatlan szemlélővel. Hann Ferenc művészettörténész, Bálint jó barátja 5
