Heves megyei aprónyomtatványok 1/U

Dr. CHIKÁN BÁLINT (1952-1999) A korán elhunyt fiatal művészettörténész által össze­gyűjtött impozáns anyagot leánya, Chikán Dóra ajándé­kozta intézményünknek. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy a család - igaz csak rövid ideig - Hatvan­ban élt. Az 1970-es évekhez kötődő időszakban szám­talan kortárs képzőművészeti kiállítás született itt Bálint közreműködésével, a neves szakember irányításával. Önzetlen munkájával nagyon sok, akkoriban pályakez­dőnek számító alkotónak biztosított itt elindulási lehetőséget, és közülük sokan azóta már nemzetközileg is befutott művésznek számítanak. A CHIKÁN GALÉRIA 58 képet számláló páratlan értékű gyűjteményét 2003- tól állandó kiállításon láthatják az érdeklődők. Amit Chikán Bálint gyűjteményéről tudni kell... A műgyűjtő különös emberfajta. Beleszeret képekbe, harcol, küzd, ravaszkodik értük, aztán ha a szerelem elkopik, másra cseréli. Kapcsolata a műalkotással frivol és racionális egyszerre. A műgyűjtő - még ha kortárs gyűjteményt építget is -, többnyire közömbös a művész személye iránt, hiszen a festő, a szobrász számára (nemes?) ellenfél. Vele „al­kuszik“, hogy a műalkotást, a - sokszor nehéz anyagi helyzetben lévő - művész minél olcsóbban adja el neki. A valódi, szenvedélyes gyűjtő számára tehát a művész szemé­lyisége, karaktere, érzelmei nem fontosak. Partnere a mű, nem a művész. Ebben az értelemben Chikán Bálint nem volt műgyűjtő. Szobája falán, gondosan őrzött mappáiban szinte kizárólag olyan mesterek rajzai, festményei voltak láthatók, akikhez szoros baráti kapcsolatok fűzték - Kokas Ignác, Deim Pál, Csíkszentmihályi Róbert, Dienes Gábor, Záborszky Gábor, Buhály József, Bukta Imre, Sáros András Miklós. Ha a kapcsolat csupán érintőleges volt, akkor az életmű minősége indokolta a „gyűjteménybe” kerülést - Bar- csay Jenő, Bálint Endre, Korniss Dezső, Czóbel Béla, Kmetty Já­nos, Kass János, Gross Arnold, Szabó Vladimír stb. Az itt látható gyűjtemény gerincét a művészek önarcképei adják. E többnyire kis­méretű lapoknak történetük van. A kiállítás részlete 4 mindenkire név szerint nagy-nagy szeretettel... Horváth Lehel latintanárom és Ignáczy Béla tanár úr 12 éves koromban elvittek Erdélybe, Gyergyóba, ahol népdalokat gyűjthet- tem. Tíz évvel később Kodály tanár úrnál tanultam 4 évig népzenét. Két olyan dalt, amit Gyergyóban gyűjtöttem, elénekeltem a tanár úrnak. Akkor azt mondta: képességei alap­ján felmentést nyert! Ma is büszkén meg tudom mutatni az indexemből...- Egyik művészeti díjának névadójáról egy költőnk írta „...Hírhedt zenésze a világ­nak. ..” Kodály, Bartók országának zenészét hogyan fogadják a világban?- Honoluluban egy hangversenyünk után az első ember aki bejött gratulálni magyar volt, Waltbauer tanár úrnál tanult hegedülni. A bostoni koncert után elém állt egy bricsessz nadrágos bácsi, és azt mondta: Édes öcsém! Nyolcvan mérföldet utaztam, mert olvastam, hogy hazai zenész áll a német zenekar élén. Elmenőben mutatkozott be: doktor Szentgyörgyi Albert vagyok. A magyar zenészeknek, művészeknek, előadóknak úgy ér­zem, megbecsülésük van. Nagyon bízom abban, hogy az eddig kivívott megbecsülést nem fogjuk eljátszani!- Van-e kedvenc zeneszerzője, kedvenc műve? Mit szeret legjobban játszani Kocsis Albert?- Erre nehéz válaszolni. Az okos művész azt mondja, mindig azt, amit játszom. De, ha őszinte vagyok, bizony lehet olyan pillanat, amikor nehezemre esne eljátszani egy Mo­zart hosszú tételt, és szívesebben játszom azt, hogy Lement a nap a maga járásán, vagy bármelyik magyar népdalt.- Aki Önt ismeri, tudja, hogy tud bohém is lenni - a szó jó értelmében. Volt már, hogy egy koncert után a vacsorázó szórakozóhelyen kivette a cigányprímás kezéből a hege­dűt és végigmuzsikálta az éjszakát. Szeret kiruccanni a zene más területeire is?- Meggyőződésem, hogy kétféle zene van: jó és rossz zene. Amilyen élmény lehet interpretálni egy Schubert dalt, olyan meggyőző lehet egy magyar népdal... Én nem kevésbé vagyok büszke Boros Lajos cigányprímás barátságára, és hogy együtt játszhat­tunk, mint arra, hogy barátjává fogadott a Kasselban elhunyt egykori példaképem, a világ egyik legjobb hege­dűművésze a lengyel születésű, mexikói állampolgár, Henrich Schering. A zenei ki­ruccanásokra ma már kevesebb idő jut, de ha tehetem, módját ejtem ma is.- Művész úr! Időnként eljön az ember életében az összegzés ideje. Mikor ér­zi úgy, megtette a dolgát - Nem tudok rá válaszolni! Mert ezt még nem éreztem... Kocsis Albert lemezeinek borítói a kiállításon Jónás Zoltán újságíró 9

Next

/
Thumbnails
Contents