Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-02 / 48. szám

Szatmár-Németi 1914. deczember 2. HETI SZEMLE 5 szállításoknál, sem más vállalatoknál. S ha ez így van, a miben nem kételkedünk, akkor itt az életmezésnél is meg kell, hogy legyen a szieroru ellenőrzés. Az a szárnyra kelt hir tehát, hogy katonáink élelmezését azért kell pótolni, mert kézen-közön leolvad az élelme­zés napi dija: nagyon bántó, nagyon nagy erkölcsi kárt okozhat a közönség körében. Gondolatokat sürit, érzelmeket lohaszt és adakozási kedvet vág el. Ennek a mende­mondának tehát véget kell vetni. Vagy van valami a dologban és akkor egy villámütés­sel kell véget vetni. Vagy egyáltalán nincs alapja és akkor . . határozott, erélyes nyilat­kozattal és pedig a legilletékesebb helyről jövő nyilatkozattal kell a közönséget meg­nyugtatni. Igazán kelletlenül nyúltunk e kér­déshez. De közügyről, nagyon a lelkűnkhöz nőtt ügynek tisztázásáról lévén szó: végre is kötelességünket kellett teljesíteni. Vármegyei közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága Csaba Adorján főis­pán elnöklete alatt f, hó 26-án délelőtt tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A gyűlésen a bizottsági tagok, tekintve a vasúti összekötteté­sek nehézségeire, csak kevés számban jelentek meg. Elnöklő főiepán a hitelesítő küldöttség kijelölése után a vármegye közönségét tájékoz­tatta s egyúttal megnyugtatta az orosz betörés felől, s a miniszterelnök erre vonatkozó távira­tának tartalmát közölte, mely szerint veszélytől tartani nem kell, az oroszokat Uzsoknál és Zemlén megye északi részén mindenütt győzel­mesen ívissza verték hős katonáink. Ezután napirend előtt hazafias beszédben szólott a háborús eseményekről, hazánk eljövendő nagy­ságáról, hős katonáinkról, a nemzet összetartá­sáról, s hazafias kötelességeinkről. A főispán beszédje után a gyűlés a tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalására tért át. A vármegye alispánja bejelentette, hogy a törvényhatóság utólagos jóváhagyásával 2Ö0.000 kor. hadiköl- csönt jegyzett a vármegye részéről. Az 1915. évi költségelőirányzat 504.524 K bevétellel és ugyan annyi kiadással elfogadtatott. A közig, bizottságba két év tartamára beválasztottak Kende Zsigmond, Falussy Árpád, Böszörményi Emil, Madarassy Dezső és Jármy András. Majd az igazoló választmány tagjai választattak meg, mely után a közgyűlés különféle pótadókat szavazott meg. A miniszter köszöneté a vidéki saj­tónak. A hadikölcsön jegyzésének végső összege még mindig nincs az egész ország területéről pontosan összeállítva, de az már kétségtelen, hogy mehaladja az egy milliár- dot. Ennek a Szinte váratlan fényes és nagy eredménynek elérésére a magyar vidéki sajtó is derekas és hazafias munkát fejtett ki s a siker biztositásához önzetlen buzgalommal nem csekély mérvben járult hozzá. Ennek a ténynek az elismeréséül szolgál a pénzügy- miniszter levele, amelyet Szávay Gyula debreczeni kamarai titkárhoz, mint a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége elnökéhez intézett. A miniszter levelében hálás köszö­netét mond a hadikölcsön jegyzésének sike­réért a vidéki sajtónak. A hős szatmári őrnagy. A király Wenighofer Achilles 5. gyalogezredbeli őr­nagynak a San melleti harczokban tanúsított hősies magatartásáért a vaskorona rendet adományozta. A kitüntetett őrnagy, aki béke­időben Szatmáron állomásozik, jelenleg sebe­sülten fekszik Bécsben, egy katonai kór­házban. Megszüntetek a kismajtényi zen- diilők pőrét. A szatmárnémeti királyi tör­vényszék Marosán György román lelkészre és a zendülésben részt vett harmincz társára vonatkozóan -megszüntette azt a bünpört, amely a boldogtalan sorsú Jaczkovits Mihály vikárius inzultálása miatt keletkezett. A tör­vényszék megszüntető végzésében kimondja, hogy ő felsége 1914. november 8-ikán kelt legfelső elhatározásával ezen ügyben a bűn­vádi eljárás mellőzését legkegyelmesebben elrendelni métóztatott. Ennek alapján a bün­tető tövénykönyv 105 §-a második pontja értelmében a bünpört magszünteti s a fel­merült 6478 korona költséget a magyar kir. államkincstár terhére utalja. Az az ideg ... A legendás hirü Hin- denburg egy újságíróval folytatott beszélgetés folyamán a következő kijelentést tette: „Az oroszok elleni háború mindenekelőtt idegek kér­dése. Ha Németország és a monarchia idegei jobbak és megállják helyüket — pedig a mi idegeink lesznek a jobbak és mi fogunk kitar­tani — akkor győzni fogunk.“ Hát bizony . . . az az ideg. Az a lelki erő — mert ezt érti az ő mondásában az öreg Hindenburg . . a végső siker feltétele. A harczban, a háborúban és itt­hon. A mi hőseink rendelkeznek is ezekkel az idegekkel, a lelki erőnek csudás nagyságát mu­tatják fel. De itthon . . itthon . . . Még az öreg úrról, már mint Hindenburg tábornoknak elfo- gatásáról szálló hirt is . . kész bizdnyosnak vette sok-sok ideges ember. Ezekkel az idegekkel már az első nap feladták Przemyslt. . . melyet hőseink már negyedik hete aczél idegekkel vé­denek. Az ideg . . . Azok az idegek . . . Csak azok lennének erősebbek! A szatmári leányok. A ref. felsőbb leányiskola növendékei 171 darab melegruhát küldtek a katonák részére Rimaszombatba. Ezenkívül tükröt, kefét, fésűt és czipőfüzőt is küldtek. Ehhez a küldeményhez csatolták Reisman Helen k. a. ajándékát, 10 darab hasmelegitőt. Ne feledkezzünk meg a harcztéren küzdő és a kórházainkban szenvedő se­besült katonáink karácsnyj ár ól. Kossuth István halála. A múlt héten, lapunk zártakor csak éppen pár sorban ad­hattunk hirt Kosuth Isván haláláról. Szatmár vármegye e népszerű földbirtokosának halála hírét messze vidéken nagy részvéttel fogad­ták. Kossuth István először a katonai pályán volt. Majd, édesapja halála után átvette an­nak birtokát és egészen beleolvadt Szatmár vármegye társadalmi és politikai életébe. Politikai elveit nem csak tántorithatatlanul és függetlenül vallotta, de mindig törekedett erényt is szerezni annak. Magyar fölbiztokos volt, a ki a földet szerette, művelte ... és utálta a szerencse spekulácziót. A há­ború folyama alatt mint népfölkelőhadnagy teljesített szolgálatot a szomszéd megyében, de már e szolgálat alatt úgyszólván össze­roppant testi alakja. Szatmárra jött testvéré­hez és itt családja karjai közt, kikkel oly szép életet élt lehelte ki nemes lelkét. Vég­tisztességén a vármegye úgyszólván egészen képviselve volt. Koporsóját a koszorúk er­deje borította. A család a következő gyász- jelentést adta ki : Alulírottak a szív legmé­lyebb fájdalmával, Isten akaratában megnyu­godva jelentjük, hogy a gyöngéden szerető férj, apa, testvér, keresztapa, nagybácsi és sógor udvardi és kossuthfalvi Kossuth Ist­ván k.-tótfalusi lakos, földbirtokos, megye­bizottsági tag, magy. kir. népfölkelőhadnagy, a halotti szentségek felvétele után élete 4L, példás házasságának 20-ik évében Szatmár- Németiben 1914. november 23-án, este 8 óra­kor Teremtőjének visszaadta lelkét. Hült teteme november hó 25-én, szerdán d. e. 11 órakor fog SzatmárNémetiben a Vörösmarty u'cza 10-ik házszám alatt beszenteltetni s aznap K.-Tótfaluban örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat nov. hó 26.-án délelőtt 9 órakor a csengeri rom. kath. templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Szatmár-Németi. 1914. novem­ber 24. Nyugodjék békében ! Kossuth Istvánná szül. Hackel Irén neje. Kossuth Margit le­ánya. Dr. Gőbl Alajosnó szül. Kossuth Gab riella nővére. Gőbl Zoltán keresztfia. Hackel Margit, Haczkel Irén, Hackel Magda, Hackel Edith húgai. Hackel Sándor öccse. Dr. Hackel Sándorné szül. Reisz Katicza sógor­nője. Dr. Hackel Sándor, Dr- Gőbl Alajos sógorai. A városatya-választás. Vasárnap a IV. kerület Balogh Józsefet választotta meg vá­rosi bizottsági tagnak, (kapott 86 szavazat.) A vele pályázó Harcsár Géza pedig 82-őt. A háhorus-est. A színházban — hétfőn este az evangélikus egyház által rendezett há­borús-est fényesen sikerült. Sebesült katonáinknak megvendé- gelése. Az irgalmas nővérek zárdájában felál­lított katonai kórházban ápolt 100 sebesült ka­tonának uzsonnára való rendszeres ellátására urinőkből és jóltevőkből egy egész kis szövet­kezet alakult. E jótékony egyesület tagjai fel­osztották egymás között az uzsonnaadás sor­rendjét. A beosztás következő: 1-én Péterfi Gusztávné és Dr. Lehóczky Jánosné, 2-án özv. Dr. Török Istvánné és Dr. Wallon Gyuláné, 3-án Dr. Lükő Béláné és Lengyel Imréné, 4-én Dunay Sándorné és özv. Antal Dánielné, 5 én Páskuj Teréz és Lengyel Endréné, 6-án Dr. Farkas Antalné és Szentpéteri Gézáné, 7-én Unger Ullmann Sándorné és Wallon Lajosné, 8- án Tankóczi Lajosné és Bölönyi Lászlóné, 9- én Benkő József apátplebános, 10 én Szabó István pápai prélátus kanonok, 11-én Hehelein Károly kanonok, 12-én Pemp Antal kanonok, 13-án Hérmán Julia és Gindl Antalné, 14-én Apjok Józsefné és Páskuj Imréné 15-én Dr. Szentgyörgyi Jordán Károly, 16-án Unger Ist­vánné és Litteczky család 17-én Stutz Endréné és Dr. Antal Lászlóné, 18-án Markó Kálmánné és Papp Endréné 19-én Losonczy Józsefné Dr. Ambrózy Józsefné, 20-án Lechner nővérek, 21-én Ruprecht Julia, Morvái Jánosné, Ruprecht Sándorné és Madarassy Lászlóné, 22-én Dr. Tímár Zsigmondné és Dr. Haraszty Béláné, 23- án Cholnoki Imréné és özv. Hérmán Mihályné 24- én özv. Mayer Józsefné, 25-én Komka Kál­mánná, özv. Komka Alajosné, özv. Andrássy Gáborné, Juhász Józsefné, Gazdag Lajosné, és Reich Zsófia, 26-án Dr. Glatz Józsefné és Mik- lusovszky Antalné, 27-én Helmeczy Józsefné és özv. Helmeczy Pálné, 28-án Dr. Antal Sándorné és Hubán Gyuláné, 29-én Horváth Bertalan, 30- án Dr. Papolczy Gyuláné és Mertz Józsefné, 31- én Jankovics Jánosné és Blatniczky Istvánné Ugyanitt felhívjuk a jótékony közönséget, hogy tömörüljenék a többi kórházban ápolt sebesül­tek rendszeres uzsonnáztatására is. Evangélikus hölgy az apáczákról. Paul Schweder, akinek harcztéri tudósításait sűrűn olvashatjuk a nem-katholikus német lapokban a következőket Írja : — A trieri nyugati pályaudvarból hosz- szu vonat indul lassan Luxemburg felé. Zsú­folva megtelt katholikus apáczákkal és szer­zetesekkel, akik Longwynál és azontúl a harcztéren a sebesültek ápolására szánták magukat. „Mi, férjet, gyermeket és háztartást gondozó asszonyok — mondá nekem Trier- ben nyíltan egy evangélikus hölgy — évek óta hasztalanul kérdeztük önmagunktól, váj­jon mi haszna van ma már abból a nem­zetnek, hogy az apáczák visszavonulnak a frissen lüktető élettől. Most azonban meg­elégedett vagyok 1 Ön nem is hiszi, hogy a mostani napokban a Rajna és Mosel menti csendes kolostorokból mily áldás szált egész népünkre! A testvérek tündérek módjára évek óta hihetetlen mennyiségű fehérneműt, harisnyákat, inget, kötőket halmoztak össze s a saját fonásu vásznuk óriási végekben van összehalmozva, amellyel segítségére men­nek sebesültjeinknek. Tisztelet és becsület a Vörös Kereszt gondos munkájának és női egyesületeinknek, de az első szempillantásra meg lehet látni, melyik sebesültünk részesült első segélyben egy kolostorban s melyik valamely lazaretben ... Ha a napi munka véget ért, az apáczák neki látnak a sebesül­tek egyenruhájának tisztogatásához és vará- sához, ami a lazarettekben nem mindig es- hetik meg. Elkényeztetett leányainkról nem tételezhetjük fel, hogy mindegyikük elvé­gezne ilyen munkát, (ej.) Pázmány Képes Naptár. a Máriapócsi Nagy Képes Naptár. Máriapócsi Kis Képes Naptár. Ára 60 fillér. Tömeges rendelésnél készpénz ellenében darabonként 26 fillér. Portó megrendelőt terhelit

Next

/
Thumbnails
Contents