Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-25 / 47. szám

6 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. november 25. lani az egekbe. Vérének hullása nyomán, igaz­sága érzetében könyörög, hogy engedje a mi ügyünket győzelemre és az áldásos béke meg­érkezésével a nemzet lelke is újra szülessék. Apponyi Albert gróf a hadiköl- csönröl igy nyilatkozott: — A hadikölcsön most már kétségtelenül — habár számszerint még meg nem állapítható — fényes sikere felér egy nyert csatával. Ismét egy csalódással lettek gazdagabbak ellenségeink, akik belső ellentétek előtérbe nyomulása mellett gazdasági összeroppanásunkra is számítottak. Amint pedig én mérlegelem a dolgokat, még ez a jegyzés sem utolsó szava a nemzetnek, se a szövetséges Ausztriának, Németországról nem is szólva, a pénzügyi téren. Rossz napja lesz petrográdi és londoni barátainknak, mikor a hadikölcsön sikeréről értesülnek. Kossuth István K-tótfalussi földbirtokos, vármegyei bizottsági tag m. kir. népfelkelő had­nagy nov. 23-án elhunyt. Dr. Vajay Károly polgármesterünk kitüntetése. Ferenc Salvator főherczeg, az önkéntes egészségápolás főfelügyelője, Csekonics gróf, a Vörös Kereszt Egylet királyi biztosának előterjesztésére Dr. Vajay Károly kir tanácsos, polgármestert, a Szatmár-Németiben létesített fertőző betegségek elleni megfigyelő-állomás ve­zetésére kinevezett Csaba Adorján főispán mi­niszteri biztos mellé, a magyar szent korona országai Vörös Kereszt Egyletének megbízott­jává kinevezte E kitüntetés azok közé tartozik, melyek munkával és önfeláldozással járnak. Polgármesterünk e munkát a többi sokoldalú elfoglaltsága és felelősségének közepette neme­sen és méltóan fogja betölteni. Halálozás. A következő gyászjelentést vettük : Alulírottak fájdalmas szívvel, de Isten szent akaratán megnyugodva tudatják, hogy a drága jó édesanya és nagymama özv. Svadlena Antalné szül. Surányi Julianna áldásos életé­nek 74-ik, özvegységének 19-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után végelgyengü­lésben folyó hó 18-án este 7 órakor Debrecen­ben elhunyt. A kedves halott földi részei Szat- márra szállítva, folyó hó 20-án délután két órakor, a róm. kath. egyház szertartása szerint a hidontuli temetőben adattak át az anyaföld­nek. Adj Uram örök nyugodalmat neki ! Svad­lena Jószefné szül. Tándor Mária menye. Ká­roly és József gyermekei Krizsán Lajosné szül. Svadlena Margit és Zoltán unokái. Az elhunyt tisztes polgárnő ávtizedeken át városunkban élt munkás családi életet. Elhunytéval Surányi Károly darai esperes plébános édes anyját vesztette el. Uj bíró. A király Görög Miklós szatmári kir. törvényszéki jegyzőt albiróvá nevezte ki. Nem kell kicsinyelni még a világ­háború izgalmai közt sem ... a városatya-vá­lasztást. A mi kis világunkban, főleg most — nem éppen utolsó kérdés, kit küld egy kerület (most pl. a IV.) a választottak közé. Mert a választóknak soha szebb, jelentősebb, értékesebb szerepük nem jut egy-egy kerületben, mint most, mikor itthon a szeretetnek és kötelességeknek harczát végezzük. Vezére, éltető lelke, áldása lehet és kell lennie a város jótékony mozgal­mának, szocziális jólétét czélzó munkásságnak. Mi például hisszük, hogy a kerületünk város­atyái vezető szerepet visznek az itthon maradot­tak családjának segítő akcziójában. Hogy tudják — ismerik kerületük szocziáiis bajait és szük­ségleteit. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy egy-egy kerületnek városatyái meglátogat­ják a kórházakat és ott éber figyelemmel őr­ködnek az élelmezés és más jelentős ügyek fe­lett. Mi tudjuk, hogy a városatyák kerületeik lakosságát értekezletekre gyűjtik, hogy megbe­széljék és rendet csináljanak a szeretet és köte­lesség munkájában ; hogy ez a munka az osztó­igazságnak és együttes szeretetnek mértéke szerint haladjon. Mi hisszük, hogy minden vá­ros-atya tisztában van azzal, melyszerint a város-atyaság ma nem csak abban merül ki, hogy ujjaikat felgyürüzzék, aranyórájuknak lánczát mellényükbe akasszák és elmenjenek . az közgyűlésre. Hanem más kötelességeket is szab. Hát mi igy fogjuk fel a városatyaságot és azért nem is kicsinyeljük. Most főleg nem. Vasárnap (29-én), a IV. kerület városatyát vá­laszt Flontás Döme m. kir. honvéd főhadnagy lemondott a városi bizottsági tagságáról! Ezen helyre választ a kerület bizottsági tagot. A vá­lasztás a ref. egyház tanácstermében lesz. Vá­lasztási elnök: Pethö György; jegyző : dr. Papp Ottó. A IV. kerület tevékeny, arravaló, hivatott embert küldjön városatyának. A középponti rk. papság és a hadi kölcsön. Az egyházmegyei papság mozgalmá­ról, melyet a hadikölcsön érdekében kifejtett, csak később adhatunk teljes, egész tudósítást. De hogy ez a mozgalom nem csak lelkes, ha­nem tartalmas is . . azt bizonyosan tudjuk. A középponti rk. papság, illetve egyház részvéte­léről sem nyújthatunk teljes képet. Részint, mert többen nem kívánják részvétüket a hírlapban is jegyezni; fő dolognak tartják a hozzájárulást és sikert. Részint pedig, mert a teljes összegről szóló részletes jegyzéseket nem sikerült össze­állítani. A miről tudunk a következőkben ad­juk : Megyés püspökünk (nevére szólóra) 200,000 Koronát jegyzett. Káptalani tagok személyekre szólva 60.000 K. Káptalan a kezelése alatt álló alapokból: 250.000 K. Egyházmegyei Irodalmi Kör és Sajtó-alapnak 7.000 K. A központi pap­ság személyek szerint való jegyzése 10.000 K. Ismertessék meg olvasóink lapun­kat másokkal is. A Szentszék tiltakozása a galicziai orosz önkény ellen. A Szentszék — eré­lyesen tiltakozott a vatikáni orosz követség­nél a galicziai ruthéneken elkövetett orosz erőszakoskodások miatt. — Két lembergi katholikus lelkész kerülő utón értesítette a Szentszéket, hogy az oroszok Lembergben a lakosságot hitük elhagyására kényszerítik. A szentszék megbízottja emiatt erélyesen tilta­kozott a római ideigjens orosz követségen, (ej) A névtelen hős, irgalmas nővér ha­lála. Tetszett a Mindenhatónak szeretett rend­társnőnket Sinka M. Bonfilia fogadalmas nénét életének 39. évében a paulai szent Vinczéről nevezett irgalmas nénék társaságából az 1914. évi, nov. 20-án este 7 órakor Budapesten ki- szólitani, miután szent hivatásában Istennek 12 évig hűségesen szolgált. Ajánljuk lelkét ájtatos imáinkba! Szatmár-Németi, 1914. november 21. Nyugodjék békében 1 Az elüljáróság. Orosz haditudósító az oroszok vesz tőségeiről Egy — az orosz-japán háború­ból ismert haditudósító igy ir az orosz had­seregről : — Ez a háború láthatatlan ellen­ségeket és láthatatlan veszedelmeket hozott ránk. Minden lépés előre halált jelent nem tudom honnan. A tisztek és a közlegények számára nagyobb lett a koczkázat. Már nem is törődnek azzal, hogy egy ezred haiottait összeszámlálják. Elegendő ha azokat meg­számlálják, akik életben maradtak Ez a ma háborúja. Vármegyénk állategészsége. A ra­gadós száj és körömfájás erősen terjed, az avasi járást kivéve az összes járásokban fel­lépett, ami hasított körmü állatok vásárra hajtását lehetetlenné tette. Gazdáink marhá­ból pénzt csinálni " nem tudnak, de az élel­mezésnél is nagy akadályt okoz e baj any- nyire, hogy Szatmár városban is alig lehet megfelelő marhahúst kapni. A veszettség há­rom járásban van, lépfene egyedül Nagybá­nyán, rühkór Fülesden. Sertésvész még min­dig öt járásban pusztít. Tehát van járvány bőven. Karácsonyi számunkat el ne mu­lassza előre megrendelni. A szatmári jótékony hölgyek. A szatmári nőknek jótékonyságáról a város története fog beszélni. A hagyomány, melyet úgy jellemez nemzetünk költője, hogy száll, mint a madár ágról-ágra és az ének szájról- szájra. Mert most igazán kevesebbet Írhatunk azokról a jótékony és irgalmas cselekedetek­ről, miket a mi asszonyaink és leányaink csendben, de annál érezhetőbben és gazda­gabban véghez visznek. A mi városunkban nem ünnep számba megy ugyanis a sebesül­teknek, a betegeknek fogadtatása. Hogy ugy- mondjuk, a mi állomásainkról nem kell fogni és türelmetlenül várni a sebesülteket, bete­geket. Minden napnak, minden éjszakának meg van a maga vonatja, betege és sebesült szállítmánya. Kórházainkat úgyszólván min­den városrészben, sőt utczáinkon is megta­lálhatja a jótékonyság. Ez a középponti hely­zet nagy, hatalmas, körültekintő jótékony­sági műveleteket kiván. Úgyszólván részletezni is alig lehetséges. Mert a mi nő-világunk oly tevékenységben van, hogy egyeseknek külön apostolkodása a közös munka harmóniájába olvad bele. Egyik munkatérén a női kézi munkák nagy száma készül. A másikon az itthonmaradottaknak táplálásáról gondoskoz­nak a jótékony hölgyek A harmadik terüle­ten uzsonnával, gyöngédségre valló megven- dégelésekkel keresik fel kórházainkat. A vas­úti indóháznál megnyitják a sebesült katonák éttermét, a hol nappal és éjjel ebédet uzson­nát, illetőleg meleg teát kávét szalonát szol­gálnak fel a vöröskereszt egyletnek tevékeny hölgyei az átutazó sebesülteknek. A szatmári jótékony nők nem a hírlapokba . . a nemzet leikébe jegyzik be nevüket. A toronyórák ismételten nagy külömb- ségggel járnak a vasúti órákkal szemben. Za­vart okoznak úgy az iskolai, mint a polgári életben és megtévesztik az utasokat is. Hogy egy órafelügyelő, a ki úgyszólván az élet rendjét kell hogy szabályozza, hét számra nem tudja, hogy áll a zónaidő: ez már nem csak közöny, czinikus nyugalom. Elhunyt jezsuita költő. P. Schupp Ambrus jézustársasági atya 75 éves korában Brazíliában elhunyt. A megboldogult a német kath. irodalomnak igen jeles költője volt. Meséi, elbeszélései és költeményei széles körben nagy népszerűségnek örvendenek. A pióczák. Tej kell a város lakosságá­nak, de különösen a mi kórházainknak. Nem csuda tehát ugy-e, hogy a tej szerencsés tulaj­donosai hizni, kövéredni törekszenek. És szij- ják a közönséget, szijják a haza védelmében megsebesült, megbetegedett katonáinkat. Elértük, hogy a szatmári piaczon 40 fillérért kell és le­het olykor egy liter tejet beszerezni. Azon jó- lelkü úrnőknek is, a kik nem a maguk család­juk részére vásárolnak, de a mi beteg katoná­inknak viszik az uzsonnát. Olykor-olyankor fordul elő ez a pióczázás, mikor a városi tej­árusok észreveszik, hogy a nehéz idő-járás miatt a falusi nép nem is jöhet be a városba. Hát iszen ugye nem csuda, ha ilyenkor a pióczák jót csípnek a város tejfogyasztó közönségén. Hja — háború van! Ki kell használni a jó időt a megzsirosodásra. A pióczák, nem csak a há­borúk idejét éljük. Háborús estét rendez a helybeli evan­gélikus Egyesület városunk kórházainak kará­csonyfája érdekében, Az első ilyen este nov. 30-án, hétfőn este 8 órakor lesz a város szín­házban. A Kárpátok helyzetéről — újabban november 24-én Hőfer vezérőrnagy jelentése szerint (M. T. 1): a Kárpátok egyes szorosait túlerő elől kiürítettük. „ A Vasárnapi Újság“ november 15-iki száma, mint a háború kezdete óta min­den szám, valóságos gyűjteményét adja a pompás képeknek, úgy északi, mint déli harcztereinkről. nemkülömben a németek har- czaiból. A hadisajtószállásra kiküldött két munkatárs Jelfi Gyula és Balogh Rudolf ezúttal is kitűnnek rendkívül szép és érde­kes felvételeikkel a Przemsil előtt folyt har- czokról. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Galsworthy regénye, czikk a tö­rök magyar szimpathiákról, Sigma tárczája, stb. Egyéb közlemények : A háború napjai s a rendes heti rovatok : Irodalom és művé­szet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasár­napi újság“ előfizetési ára negyedévre öt ko­rona, a „Világ-króniká-“val együtt hat ko­rona. Megiendelhető a „Vasárnapi Újság“ ki dóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem- utcza 4.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néylap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Az uj kórházi barakkok. A hidon­tuli területen, a katonai méntelep közelében ha­talmas, amerikai módszerint tervezett katonai barakk-kórház épül és nyer közelebb befejezést. A pavillonoknak egész sora emelkedik a földből. Favázas házaknak szabályos sorozata szinte egy uj városrésznek képét mutatja. Az utasok, a kik az államvasuton, a Szatmár—mátészalkai vagy a hegyi vonalon érkeznek — már hetek óta láthatják a munkások százait szorgoskodni az uj barakkok felépítésében. Most már csak napok kérdése úgyszólván, hogy a hatalmas kórházi barakkokat rendelkezésüknek átadják.

Next

/
Thumbnails
Contents