Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-25 / 47. szám

Szatmár-Németi 1914. november 25. HETI SZEMLE 5 Milyen termés ígérkezik jövőre ? A háborúba vonult rengeteg gazda eltávozá­sából nagyon sokan szomorú jövőt jósoltak. Lépten-nyomon hallhattuk a panaszt, hogy oda a dolgos kéz, nincs aki művelje a föl­det s silány lesz a termész. Igaz ugyan, hogy sok munkáskéz és a java oda van. Ott van a harczmezőn a nemzet jvirága, de ide­haza van még a törzs. A 40 tői feljebb ide­haza van még mindenki. Idehaza vannak az izmos 18 éves legények és idehaza vannak a gondos és gyorskezü asszonyok. Hogy mit jelent az asszony munkája, azt csak most látjukca maga mivoltában. Az országnak legtöbb helyén be van fejezve az őszi vetés. Vármegyékben a nor­mális vetés 75 százaléka készen, mint tudósí­tónk jelenti. Ez a valóság pedig a múlt évi vetés arányához képest csudálatos. Tudósí­tónk jelentése szerint az elmúlt szép napo­kat ugyancsak kihasználták az asszonyok és az idehaza maradt férfiak meg a gyermekek. Ahol máskor izmos férfikarok tartották az eke szarvát,, most gyermekek és asszonyok voltak ott. És ezek a hangyaszorgalmú em­berek bevetettek annyi földet, amennyit ren­des körülmények között más években is be­akartak vetni. Sőt, az idén sokkal jobban igyekeztek a vetéssel, amint csak tehették, azonnal felszántották a földet és bevetették az életadó magot. Sőt a korai vetéseket, melyekben az egér és poczok kárt tett, pó­tolták is. Ma a határok gyönyörű zöld pázsitja pompázik mindenfelé. Értesülésünk szerint az ide vetés már nemcsak ki is kelt, de oly szép, hogy öröm rá nézni. Sürü az őszi ki­kelet mindenfelé. A búza a legtöbb helyen oly nagy, hogy a nyúl elbújik benne. A gazdák állítása szerint ez a vetés már ki­bírja a legnagyobb fagyot is. Az eddigi ki­látások szerint, ha valami természeti csapás nem következik be, a jövő évi termés oly gazdag lesz, hogy olyan nem volt az utolsó tiz év alatt. Ne sírj lengyel. Ne sírj lengyel, lesz még újra Lengyelország: Fegyvereink nemsokára visszahozzák . . . Apáidnak vére nem hullott hiába; Felderül a hajnal nagy Lengyelországra . . . Szenvedéseidnek vége szakad, vége. Szabadulás útja fakad majd helyébe . . . Könnyeidnek nyomán virágok feselnek . . . Virágai boldog, szabad kikeletnek . . . „És Isten, ki Lengyelhoni olyan sok éven“ Rabsága alatt is megtartá kegyében: Elküldi mostan is az áldását rátok, S megtartja szabadnak nagy Lengyelországot. Pór Nándor. A Vörös Kereszt. Mikor az irgalmas nénikék kolostorának homlokzatára először tűzték ki a vöröskeresz­tes fehér zászlót: talán egy szúró sejtés, egy hevesebb szivdobbanás jelezte ennek a jel­vénynek mélységes jelentőségét. Azóta 1 Édes jó Istenem, de azóta . . Ezreknek és ezreknek vált érthetővé az a sejtelem. Ez a pillanatnyi szúrás a szivek­ben ... a fájdalmak tőrévé és a hazafias ál­dozatoknak megnyugtató jelvényévé lett. Azóta ismertté, népszerűvé, reményekké, vigasztalásokká és a vad viharoknak közepette is a kultúrának, a szeretnek, az irgalomnak oltalmazó, védő paizsául szolgál. A kereszt azon a békességnek fehér zászlóján olyan egyesület jelvénye, mely a ke­resztény szeretet és irgalmasságot hirdeti és gyakorolja. Mert a kereszt Jézus Krisztusnak jelvé­nye. Ezt a keresztet az ő kiomlott vére szen­telte meg és e kereszt lett az emberiség válsága. Ézt a dicső jelvényt tűzte ,fehér zász­lajára a Vörös Kereszt Egylet. És hordozza hatalmasabb, világraszólóbb gondolatokkal, érzésekkel és tevékenységgel, mint a milyen gondolat van kifejezve a piramisokban. Á melyek múló hatalmasoknak gőgjét és emlé­kének megörökítését erőltetik a világra. A kereszt jelvénye előtt elnémul a gőg. Visszatántorodik a vad, a vérszomjas bosz- szuvágy. A fegyverek, a gyilkos ágyuk pusz­tító hatalma. Vagy kik — még e keresztes jelvényt sem értik és tisztelik: az emberiség felháborodását és megtorlására számíthatnak. Ott, a hol e jelvény oltalma alatt egy­forma szeretettel veszik gondjaikba az ellen­séget úgy, mint a maguk hőseit ... ott a kereszt üli diadalát, melyről Krisztus utolsó szavai is az ellenség szeretetét hirdették. A kereszt tanából vette tehát az egylet a legnemesebb erényt: a könyörületességet. A múlt századnak ez a nagy gondolata is a keresztnek tövéről sarjadzott. Egy világhírű iró mondja, hogy a nö — a kereszt hitére, vallására születik. Úgy is van! £■ Egész lénye, vissza sugározza a női gyön­gédségnek, a panasztalan fájdalomnak, önfel­áldozásnak, anyai hivatásnak, éjjeket vir­rasztó hősiességnek eszményképét: a kereszt tövében álló fájdalom anyjának, a bold, szűz Máriának eszményi lényét. És ime ennek a nemes intézménynek, a Vörös Keresztnek is legáldásosabb, eszmé­nyibb apostolai a nők. E jelvény alatt érvé­nyesülhetnek a leggyönyörűbb női erények, gyöngédségek, hősi önfeláldozások. A melyek letörlik az izzó homlok verejtékét. Hűsítőt nyujtauak a lázban kicserepesedett ajkaknak. Bekötözik a fájdalmas sebeket. Vigasztalást, erőt öntenek a csüggedt lelkekbe. Ezt az apostolkodást csak a kereszt szel­lemében, hitével, tisztaságával és önfeláldozásával lehet teljesíteni. Azért jól Írja egy nagy emberbarát. . . — A ki nem visz vereskeresztes kórhá­zainkba hitet, önzetlenséget, tiszta lelket, szán­dékot és önfeláldozó akaratot — Írjátok ezt a kórházak homlokzatára — az ne tegye be lábát ide. Vagy azonnal pusztujon onnan .'. . Üdvözölve legyen tehát e nagy alkotás, melyet most millión és millión nagy felada­tának, gyakorlatában ismer meg a magyar nép. És a mi városunk is. Legyünk büszkék arra, hogy a mi fehér vepeskeresztes zászlónk alatt csak hivatott és igaz lelkek teljesíthetik szent feladatukat. Egyházmegyei hírek. A batizi temp­lom szentelése. Vasárnap november 22-én ment végbe a batizi templom szentelése, melyet maga főpásztorunk végzett Benkő és Jordán kanonokok, Dr. Kovács Gyula az udvari papság és a lázárii lelkész segédkezésével. A batizi hívek régi kívánsága teljesedett, mikor uj templomuk felépült nagy részt a hívek éveken át tartott gyűjtéséből, ado­mányaiból a hitközség által felvett kölcsön­pénzen. Püspökünk nemcsak fejedelmi ado­mányával járult hozzá a templom építéséhez, hanem avval is jutalmazta a hívek áldozat­készségét, hogy ő maga szentelte fel temp­lomukat. Szívhez szóló beszédében azt is ki­látásba helyezte, hogyha buzgalmuk nem lankad külön lelkipásztort is fognak kapni. — Maga a templom aránylag csekély pénzen épült, a maga egyszerűségében is szép alko­tás. Csúcsíves boltozattal és ablakokkal, vi­lágos tágas és kényelmes belsőségget. Az építést Benkő kanonok vezetése alatt Bottyán István építész végezte. — Éveken át tartó munkássággal főérdemet szerzett az építés körül Vizler Mihály tanító, az egyház gond­nokai, és az uj lelkész, Szűcs János, lázárii adminisztrátor. — A templom előtti tágas bekerített térségen a hívek díszes kőkeresz­tet állítottak és a jövő évben parkírozni fog­ják. — Papszentelés. Püspökünk házi kápol­nájában f. hó 24-én és 26 án alszerpappá illetve szerpappá szentelte Pakocs Károly máramarosszigeti hitoktatót. — Nyugdíjazás. Áz egyházm hatóság Krasznay Zéigmond sze- rednyei segédlelkészt 1915. január 1-ejével nyugdíjazta. Szerkesztői nyilatkozat. Ez év junius végén a búcsúzó szerkesztő jelezte, hogy a „Heti Szemle“ szerkesztését ideiglenesen, mint az Iro­dalmi-kör elnöke átveszem. Ilyen minőségben vittem ez öt hónapon át a lap szellemi munká­ját, bele kerülvén a szerkesztőknek is forgatagos és megpróbáltatásoknak idejébe. Az Irodalmi-kör minapi ülésén azon egyhangú óhaj nyilvánult meg, hogy e lap szerkesztését — véglegesen ve­gyem át. Szerkesztői életemnek 29-ik évét érem, melyek közt a „Heti Szemle“ hasábjain is, mint e lap közkatonája mindenkor kivettem részemet. Talán inkább a pihenés, a zavartalan további munkálkodás gondolata győzhetett volna elhatá­rozásomban. Talán az a hízelgő érzés csábítha­tott volna el a csaknem harminczéves szerkesztői pályától, hogy megtettem kötelességemet. De még ez az érzés sem birt velem, ügy határoztam, döntöttem lelkemben, hogy mig vallott élveimet, szerkesztői módszeremet össze tudom egyeztetni e lap hivatásával, melynek megjelölésében az ala­pításkor — 28 évvel ezelőtt — magam is részt vettem és a mely hivatás lényegében ma sem változott, csak bővült: engedve az Irodalmi-kör és más oldalról is megnyilvánult bizalomnak, közóhajnak, a „Heti Szemle“ szerkesztését vég­legesen elfogadom. Mihelyt azonban, inaim és lelkem erejének, éberségének és kitartásának egyetlen lankadó, alkonyra hajló sugara meg­érint: tüstént leteszem a szezkesztöi tollat. Kö­szönöm a közönségnek irántam tanúsított eddiqi bizalmát és munkatársaimnak segítő kezét. Es kérem mindezeket a jövőben is. Szatmár-Németi 1914. november 24. Bodnár Gáspár, a „Heti | Szemle“ felelős szerkesztője. Az Oltáregyesület a sebesülteknek. Az Oltáregyesület nemes munkája czéljára, hogy a helybeli kórházakat fehérneművel s a hadbavonultakat téli ruhákkal ellássa, újabban a következő adományokat kapta: Broczkó Gyuláné, Szkiva Margit 20 k, Dr. Haraszthy Béláné 6 k, Szeles Valéria 3 k, Padlinszky Józsefné 1 hósapka, özv. Böször­ményi Józsefné 5 p. csuklómelegitő, Ha­raszthy Katicza 4 p. flanell-kapcza, 1 hó­sapka, dr. Haraszthy Béláné 1 nagy prém, özv. Ambrózi Gáspárné 1 hósapka, 1 p. csuklómelegitő, Szlafkofszky Viola 1 hósapka, 1 p. csuklómelegitő, árvaleányok 3 p. csuk­lómelegitő, özv. dr. Török Istvánná 30 drb. fehérnemű mosása. Rorate . . . Vasárnap, advent első va­sárnapja. Az egyházi év kezdete. Az Egyház ugyanis nem a polgári év sorrendjét, tartja. Előbb kezdődik, (advent első vasárnapjával) és pünkösd utáni utolsó vasárnapjával ér véget. Ezen berendezéssel az Egyház azt czálozza, hogy hiveit a természetfölötti, magasabb rendel­tetésre előkészítse. Ezen négy hét alatt a hívek szemei elé állítja a megváltás magasztos tényeit tanítása, tanácsai és szertartásaival. S főleg előkészíti a lelkeket a békeségnek ünnepére, a karácsonyra. Isten az emberiséget a Meg­váltó megérkezésére 4000 éven át készitte elő. Ennek jelzésére, emlékére az adventi időszak­nak is négy hete van, mely idő alatt az egyház mintegy átéli híveivel a természetfölötti élet út­jait. Adventi időben szólalnak meg az egyház harangjai a kedves hajnali misékre . . A „Ro- ráték“-ra. A mikor felhangzik a megváltásért epedő emberiség sóhajtó éneke: „Harmatozza- tok egek a magasból“ . .. Az idei adventi idő­ben a magyar nemzet epedő sóhaja fog felszál­Tömeges rendelésnél készpénz ellenében darabonként 26 fillér. Portó megrendelőt terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents