Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-25 / 47. szám
Szatmár-Németi 1914. november 25. HETI SZEMLE 5 Milyen termés ígérkezik jövőre ? A háborúba vonult rengeteg gazda eltávozásából nagyon sokan szomorú jövőt jósoltak. Lépten-nyomon hallhattuk a panaszt, hogy oda a dolgos kéz, nincs aki művelje a földet s silány lesz a termész. Igaz ugyan, hogy sok munkáskéz és a java oda van. Ott van a harczmezőn a nemzet jvirága, de idehaza van még a törzs. A 40 tői feljebb idehaza van még mindenki. Idehaza vannak az izmos 18 éves legények és idehaza vannak a gondos és gyorskezü asszonyok. Hogy mit jelent az asszony munkája, azt csak most látjukca maga mivoltában. Az országnak legtöbb helyén be van fejezve az őszi vetés. Vármegyékben a normális vetés 75 százaléka készen, mint tudósítónk jelenti. Ez a valóság pedig a múlt évi vetés arányához képest csudálatos. Tudósítónk jelentése szerint az elmúlt szép napokat ugyancsak kihasználták az asszonyok és az idehaza maradt férfiak meg a gyermekek. Ahol máskor izmos férfikarok tartották az eke szarvát,, most gyermekek és asszonyok voltak ott. És ezek a hangyaszorgalmú emberek bevetettek annyi földet, amennyit rendes körülmények között más években is beakartak vetni. Sőt, az idén sokkal jobban igyekeztek a vetéssel, amint csak tehették, azonnal felszántották a földet és bevetették az életadó magot. Sőt a korai vetéseket, melyekben az egér és poczok kárt tett, pótolták is. Ma a határok gyönyörű zöld pázsitja pompázik mindenfelé. Értesülésünk szerint az ide vetés már nemcsak ki is kelt, de oly szép, hogy öröm rá nézni. Sürü az őszi kikelet mindenfelé. A búza a legtöbb helyen oly nagy, hogy a nyúl elbújik benne. A gazdák állítása szerint ez a vetés már kibírja a legnagyobb fagyot is. Az eddigi kilátások szerint, ha valami természeti csapás nem következik be, a jövő évi termés oly gazdag lesz, hogy olyan nem volt az utolsó tiz év alatt. Ne sírj lengyel. Ne sírj lengyel, lesz még újra Lengyelország: Fegyvereink nemsokára visszahozzák . . . Apáidnak vére nem hullott hiába; Felderül a hajnal nagy Lengyelországra . . . Szenvedéseidnek vége szakad, vége. Szabadulás útja fakad majd helyébe . . . Könnyeidnek nyomán virágok feselnek . . . Virágai boldog, szabad kikeletnek . . . „És Isten, ki Lengyelhoni olyan sok éven“ Rabsága alatt is megtartá kegyében: Elküldi mostan is az áldását rátok, S megtartja szabadnak nagy Lengyelországot. Pór Nándor. A Vörös Kereszt. Mikor az irgalmas nénikék kolostorának homlokzatára először tűzték ki a vöröskeresztes fehér zászlót: talán egy szúró sejtés, egy hevesebb szivdobbanás jelezte ennek a jelvénynek mélységes jelentőségét. Azóta 1 Édes jó Istenem, de azóta . . Ezreknek és ezreknek vált érthetővé az a sejtelem. Ez a pillanatnyi szúrás a szivekben ... a fájdalmak tőrévé és a hazafias áldozatoknak megnyugtató jelvényévé lett. Azóta ismertté, népszerűvé, reményekké, vigasztalásokká és a vad viharoknak közepette is a kultúrának, a szeretnek, az irgalomnak oltalmazó, védő paizsául szolgál. A kereszt azon a békességnek fehér zászlóján olyan egyesület jelvénye, mely a keresztény szeretet és irgalmasságot hirdeti és gyakorolja. Mert a kereszt Jézus Krisztusnak jelvénye. Ezt a keresztet az ő kiomlott vére szentelte meg és e kereszt lett az emberiség válsága. Ézt a dicső jelvényt tűzte ,fehér zászlajára a Vörös Kereszt Egylet. És hordozza hatalmasabb, világraszólóbb gondolatokkal, érzésekkel és tevékenységgel, mint a milyen gondolat van kifejezve a piramisokban. Á melyek múló hatalmasoknak gőgjét és emlékének megörökítését erőltetik a világra. A kereszt jelvénye előtt elnémul a gőg. Visszatántorodik a vad, a vérszomjas bosz- szuvágy. A fegyverek, a gyilkos ágyuk pusztító hatalma. Vagy kik — még e keresztes jelvényt sem értik és tisztelik: az emberiség felháborodását és megtorlására számíthatnak. Ott, a hol e jelvény oltalma alatt egyforma szeretettel veszik gondjaikba az ellenséget úgy, mint a maguk hőseit ... ott a kereszt üli diadalát, melyről Krisztus utolsó szavai is az ellenség szeretetét hirdették. A kereszt tanából vette tehát az egylet a legnemesebb erényt: a könyörületességet. A múlt századnak ez a nagy gondolata is a keresztnek tövéről sarjadzott. Egy világhírű iró mondja, hogy a nö — a kereszt hitére, vallására születik. Úgy is van! £■ Egész lénye, vissza sugározza a női gyöngédségnek, a panasztalan fájdalomnak, önfeláldozásnak, anyai hivatásnak, éjjeket virrasztó hősiességnek eszményképét: a kereszt tövében álló fájdalom anyjának, a bold, szűz Máriának eszményi lényét. És ime ennek a nemes intézménynek, a Vörös Keresztnek is legáldásosabb, eszményibb apostolai a nők. E jelvény alatt érvényesülhetnek a leggyönyörűbb női erények, gyöngédségek, hősi önfeláldozások. A melyek letörlik az izzó homlok verejtékét. Hűsítőt nyujtauak a lázban kicserepesedett ajkaknak. Bekötözik a fájdalmas sebeket. Vigasztalást, erőt öntenek a csüggedt lelkekbe. Ezt az apostolkodást csak a kereszt szellemében, hitével, tisztaságával és önfeláldozásával lehet teljesíteni. Azért jól Írja egy nagy emberbarát. . . — A ki nem visz vereskeresztes kórházainkba hitet, önzetlenséget, tiszta lelket, szándékot és önfeláldozó akaratot — Írjátok ezt a kórházak homlokzatára — az ne tegye be lábát ide. Vagy azonnal pusztujon onnan .'. . Üdvözölve legyen tehát e nagy alkotás, melyet most millión és millión nagy feladatának, gyakorlatában ismer meg a magyar nép. És a mi városunk is. Legyünk büszkék arra, hogy a mi fehér vepeskeresztes zászlónk alatt csak hivatott és igaz lelkek teljesíthetik szent feladatukat. Egyházmegyei hírek. A batizi templom szentelése. Vasárnap november 22-én ment végbe a batizi templom szentelése, melyet maga főpásztorunk végzett Benkő és Jordán kanonokok, Dr. Kovács Gyula az udvari papság és a lázárii lelkész segédkezésével. A batizi hívek régi kívánsága teljesedett, mikor uj templomuk felépült nagy részt a hívek éveken át tartott gyűjtéséből, adományaiból a hitközség által felvett kölcsönpénzen. Püspökünk nemcsak fejedelmi adományával járult hozzá a templom építéséhez, hanem avval is jutalmazta a hívek áldozatkészségét, hogy ő maga szentelte fel templomukat. Szívhez szóló beszédében azt is kilátásba helyezte, hogyha buzgalmuk nem lankad külön lelkipásztort is fognak kapni. — Maga a templom aránylag csekély pénzen épült, a maga egyszerűségében is szép alkotás. Csúcsíves boltozattal és ablakokkal, világos tágas és kényelmes belsőségget. Az építést Benkő kanonok vezetése alatt Bottyán István építész végezte. — Éveken át tartó munkássággal főérdemet szerzett az építés körül Vizler Mihály tanító, az egyház gondnokai, és az uj lelkész, Szűcs János, lázárii adminisztrátor. — A templom előtti tágas bekerített térségen a hívek díszes kőkeresztet állítottak és a jövő évben parkírozni fogják. — Papszentelés. Püspökünk házi kápolnájában f. hó 24-én és 26 án alszerpappá illetve szerpappá szentelte Pakocs Károly máramarosszigeti hitoktatót. — Nyugdíjazás. Áz egyházm hatóság Krasznay Zéigmond sze- rednyei segédlelkészt 1915. január 1-ejével nyugdíjazta. Szerkesztői nyilatkozat. Ez év junius végén a búcsúzó szerkesztő jelezte, hogy a „Heti Szemle“ szerkesztését ideiglenesen, mint az Irodalmi-kör elnöke átveszem. Ilyen minőségben vittem ez öt hónapon át a lap szellemi munkáját, bele kerülvén a szerkesztőknek is forgatagos és megpróbáltatásoknak idejébe. Az Irodalmi-kör minapi ülésén azon egyhangú óhaj nyilvánult meg, hogy e lap szerkesztését — véglegesen vegyem át. Szerkesztői életemnek 29-ik évét érem, melyek közt a „Heti Szemle“ hasábjain is, mint e lap közkatonája mindenkor kivettem részemet. Talán inkább a pihenés, a zavartalan további munkálkodás gondolata győzhetett volna elhatározásomban. Talán az a hízelgő érzés csábíthatott volna el a csaknem harminczéves szerkesztői pályától, hogy megtettem kötelességemet. De még ez az érzés sem birt velem, ügy határoztam, döntöttem lelkemben, hogy mig vallott élveimet, szerkesztői módszeremet össze tudom egyeztetni e lap hivatásával, melynek megjelölésében az alapításkor — 28 évvel ezelőtt — magam is részt vettem és a mely hivatás lényegében ma sem változott, csak bővült: engedve az Irodalmi-kör és más oldalról is megnyilvánult bizalomnak, közóhajnak, a „Heti Szemle“ szerkesztését véglegesen elfogadom. Mihelyt azonban, inaim és lelkem erejének, éberségének és kitartásának egyetlen lankadó, alkonyra hajló sugara megérint: tüstént leteszem a szezkesztöi tollat. Köszönöm a közönségnek irántam tanúsított eddiqi bizalmát és munkatársaimnak segítő kezét. Es kérem mindezeket a jövőben is. Szatmár-Németi 1914. november 24. Bodnár Gáspár, a „Heti | Szemle“ felelős szerkesztője. Az Oltáregyesület a sebesülteknek. Az Oltáregyesület nemes munkája czéljára, hogy a helybeli kórházakat fehérneművel s a hadbavonultakat téli ruhákkal ellássa, újabban a következő adományokat kapta: Broczkó Gyuláné, Szkiva Margit 20 k, Dr. Haraszthy Béláné 6 k, Szeles Valéria 3 k, Padlinszky Józsefné 1 hósapka, özv. Böszörményi Józsefné 5 p. csuklómelegitő, Haraszthy Katicza 4 p. flanell-kapcza, 1 hósapka, dr. Haraszthy Béláné 1 nagy prém, özv. Ambrózi Gáspárné 1 hósapka, 1 p. csuklómelegitő, Szlafkofszky Viola 1 hósapka, 1 p. csuklómelegitő, árvaleányok 3 p. csuklómelegitő, özv. dr. Török Istvánná 30 drb. fehérnemű mosása. Rorate . . . Vasárnap, advent első vasárnapja. Az egyházi év kezdete. Az Egyház ugyanis nem a polgári év sorrendjét, tartja. Előbb kezdődik, (advent első vasárnapjával) és pünkösd utáni utolsó vasárnapjával ér véget. Ezen berendezéssel az Egyház azt czálozza, hogy hiveit a természetfölötti, magasabb rendeltetésre előkészítse. Ezen négy hét alatt a hívek szemei elé állítja a megváltás magasztos tényeit tanítása, tanácsai és szertartásaival. S főleg előkészíti a lelkeket a békeségnek ünnepére, a karácsonyra. Isten az emberiséget a Megváltó megérkezésére 4000 éven át készitte elő. Ennek jelzésére, emlékére az adventi időszaknak is négy hete van, mely idő alatt az egyház mintegy átéli híveivel a természetfölötti élet útjait. Adventi időben szólalnak meg az egyház harangjai a kedves hajnali misékre . . A „Ro- ráték“-ra. A mikor felhangzik a megváltásért epedő emberiség sóhajtó éneke: „Harmatozza- tok egek a magasból“ . .. Az idei adventi időben a magyar nemzet epedő sóhaja fog felszálTömeges rendelésnél készpénz ellenében darabonként 26 fillér. Portó megrendelőt terheli.