Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-09 / 36. szám

Ünnepeink. Tegnap, szept. 8-án ünne­peltük annak emlékezetét, az egyháznak bol­dog és örömteljes napját, melyen a bold. Szűz, Istennek anyja született. E napon az egyház igy énekelt: a te születésed Szűz Anya! az egész világnak örömet hirdetett, mert belőled támadott az igazság napja, Krisz­tus a ki nekünk örök életet szerzett. A ma gyár nemzet ezt a napot ősi időktől fogva Kisasszonynapj inak nevezi. A magyar ember a kit szeret, a kiért rajong, a ki az ő lelkét elfoglalja, beczózi. Személyesíti. A maga lelke rámájába, képeibe plasztikusan beilleszti. A kis leánykát,- már születésénél igy üdvözlik a magyar családok : „Megszületett — a kis­asszony. így ezen lélek világban is, tdsasz- szony született, a ki választott anyja lesz a Megváltónak . . A ki nekünk is királynénk édes anyánk leszen.“ A székesegyházban e napon ünnepélyes sz. m. volt, melyet Hehelein Károly prelátuskanonok végzett. A szentbe­szédet Kovács Gyula mondta. A kórus, melyet ma is 35 tagú műkedvelő kar foglalt el remek előadással emelte az istentisztelet ben- sőségét. A kórus ének számai: Introitus: Salve sanda Parens. Communió: Beata viscera chorilis unisno Graduxle: Benedicta Ign. Mitte er.„ 4 szólamu o. k. a cspolla Offertorium Beata es“ Gollerd 4 sz. s. k. orgona kíséret­tel Mise ; P. Griesbacher: Missa Stella Maris 4 sz. o. k. orgonakisérettel. — Szombaton, szeptember hó 12-én, az egyházi ünnepek újabb rendezése szerint a kath. egyházban Mária neve ünnepét üljük. Az egyház e napon, mint fényesen ragyogó példát mutatja be a b. Szűz Máriát, különösen asszonyaink és bajadonainknak. Mint nemcsak nemük esz­ményét az életutján követendő példáját is. Erzsébet király asszonyunk halá­lának évfordulója holnap szept. 10-én van. A székesegyházban 9 órakor rekviem. Nyugalmazott egyetemi tanárok. Az uj tanévvel a budapesti egyetemen a kö­vetkező tanárokat nyugalmazták : a bittudo­mányi karon dr. Bereznay Bélát és dr. Ka- nyurszky Györgyöt, a jogi karon dr. Sághy Gyulát és a bölczészeti karon dr. Entz Gé­zát. — Bereznay Béla a magyar hírlapiroda­lom legrégibb lapjának a “Religió“-nak volt nagy időn át érdemes szerkesztője. Nagytekin- tetii kath. publiczista és iró, a ki tudomá­nyos téren is tekintélynek örvend. A jól betöltött élethivatásnak és munkásságnak példaadó típusa lesz mindenkor a nyugalomba vonult iró. Jézus szent Szive templomában (Kálvária) a hívek nagy sokasága végzi az áj- tatosságokat és járul a szent áldozáshoz . . . felajánlván Jézus szerető szivének imádására, hogy hozza meg a nemzetnek az igazság győ­zelmét és békességét. Mit kér a Vöröskereszt a közön­ségtől? A Vörös Kereszt Egyesület helyi fiókjába megható bőkezűséggel hordják a párnát, fehérneműt, befőttet, czigarettát stb. Mivel azonban sokszor akadnak készséges adakozók, akik tudakozódni jönnek, hogy milyen speeziális szükségleteket fedezhetné­nek és miben van leginkább hiány, a veze­tőség ez utón fordul a jószivü közönséghez és tudatja, hogy nagy hálával fogadna lepe­dőt, törülközőt, törlőt, zsebkendőt, kapcza- rubát 55 czentimóter méretben, mindezt lehe­tőleg tiszta állapotban. Az Irsik-konviktus növendékei, mi­vel az intézetet a sebesültek számára kór­házul foglalták le, ne jelenjenek meg a kon- viktusban. írásban s a behatási dij beküldé­sével iratkozzanak be a gimnáziumba s újabb intézkedésig mint magántanulók otthon vé­gezzék tanulmányaikat. — A ft. lelkész urak szíveskedjenek ezt az érdekelt szülőkkel tu­datni. Gönczy Antalt, a hajdudorogi gk. ma­gyar egyház esperesét és családját csapással látogatta meg a gondviselés. Sándor jogszi­gorló fiukat, reményteljes életének 23 évében, hosszas betegség után, a szentségek buzgó felvétele után — elragadta a halál. Az el­hunytnak temetése szombaton délutánn nagy részvét megnyilvánulásával ment végbe. Az ö. v. f. n. Szatmár-Németi, 1914. szeptember 9. ______ 1 „H ETI SZEMLE“ Előfizetőink szives figyelmébe. Tisztelettel kérj ük előfizetőinket, hogy a lap előfizetési árát mielőbb be­küldeni szíveskedjenek. A mostani ne­héz időkben nekünk is felelősségtelj es kötelességet kell teljesítenünk' Lapunk­nak mindig, de különösen most fontos missiója van. Mi igyekszünk hivatásun­kat lelkiismeretesen betölteni, kérjük azért ismételten előfizetőinket, hogy ben­nünket anyagilag is támogatni szíves­kedjenek, mert valamint háborút viselni, úgy lapot szerkeszteni és kiadni pénz nélkül nem lehet. Kiadóhivatal. A telefon. Szál már vármegye területén a telefon szabad. És igy újra a közönség rendelkezésére bocsátották. Az általános (in- terurbán) telefon azonban a hadi állapot egész ideje alatt zárva marad a közönzég előtt.1 Ez is lélektan. Máskor, békés időben, ha valakit felültetnek, „lóvá tesznek“, olyan óvatos lesz, hogy na ... a következő felülte­tési kísérletre. Szinte haragot tart az egész világgal, hogy hát őt merte valaki a falnak lapítani. Most?Felültetik ma..foglyok, kémek agyonlövésével.. másnapra, már elfeledi. És oda tartja magát megint a járomnak, hogy újra felültessók, becsapják. Harmadnapra újra felejt ... és napról-napra engedi, hogy . . . lóvá tehessék. Halálozás. Kiss József városi tb. ren­dőrfogalmazó, Szatmár-Németi szab. kir. város­nak 34 éven ot volt tisztviselője, folyó hó 7-én reggel 6 órakor életének 59 ik. boldog házas­ságának 31-ik évében Budapesten hosszas szen­vedés után. elhunyt. Ott is temették el. A vezérkari főnök anyja. Hötzendorfi Conrad Barbana, a vezérkari főnök anyja minap ünnepelte kilenczvenedik születésnap­ját, mely alkalomból igen sokan keresték fel szerencsekivánataikkal az ősz matrónát. Meg­jelent Izabella főherczegasszony is leányával, hogy gratulációit kifejezze. Igen sokan ke­resték fel a jubilánst üdvözlő táviratokkal. Gobi Alajosné úrasszonyt választotta meg az Oltáregyesület egyhangúlag és lelke­sedéssel azon munka akcziq vezetésére, mely naponként d. u. 2—6-ig fog tevékenykedni, szabni, varrni, munkálkodni az Irsik-konvik- tus (Rákóczi-u. 32. sz.) nagy termében — a haza oltárára, a sebesültek, a Vöröskereszt- egyesület kórházának fehérnemű és más ruhaanyaggal való ellátása czéljából. A tevé­keny nagylelkű úrnő a következőkre kéri nem csak az Oltár-egyesület, de minden ez akczió iránt érdeklődő jó lelkeket. 1. Kizárólag olyan munkákat fognak e délutánonként készíteni, melyeket mint leg­szükségesebbeket a kórházakban működő or­vosi kar megjelöl. 2. Az önként adományozott pénzösszege­kért is ilyen irányú jótékonyságot fog az akczió teljesíteni. 3. Vásznakat, használt uj vagy fehér- nemüeket jelzett helyiségben mindenkor elfogad az akczió. 4. Az Oltáregyesületi tagoknak buzgó részvételért esedezik az akczió, de szívesen látja azokat is, a kik az akczió munkálatában részt kívánnak venni. 5. A kórházak szükségletei szerint maga az akczió fogja elszállítani az elkészült vagy adományozott tárgyakat. 6. Már az akczió megkezdése előtt ér­keztek adományok, melyekről ime beszámolok: Az erdödi fiók oltáregyesület 30 db uj inget és 10 db uj lábravalót: Góbi Alajosné 2 vég vásznat, 10 kis párnát, 10 párnahuzatot, 1 meleg pokróczot, 12 törülközőt, 12 zsebken­dőt; N. N. használt fehérnemüeket; N. N. 6 kórházi ingre csikós vásznat; Kováts Gyula dr. 4 vég vásznat 11 lepedőre, 16 ingre és 16 lábravalóra: Kossuth Istvánná két vég vásznat adományozott. 7. Az orvosok különösen hangoztatják, hogy legnagyobb szükségük van háromszögű (A) kendőkre, melyeket a kéz és kar köté­seknél kell legsűrűbben alkalmazni. Az ada­kozók figyelmét legyen szabad erre is felhívni. A nagyváradi rendőrkapitány az éjjeli dorbézolások ellen. Nagyváradról Írják : Gerő Ármin rendőrkapitány rendeletet adott ki, a melyben tudomására adja a ösz­5 szes kávéházak, vendéglők, korcsmák s mu­latóhelyek tulajdonosainak, hogy további rendelkezésig éjjel 12 órától kezdve minden­nemű zenés mulatságot eltilt. A főkapitány e rendelettel a mostani komoly időkben vé­gét akarja vetni az éjjeli dorbézolásnak. Értesítés, A szatmári püspöki Hatóság­nak legújabb rendelete szerint a szatmári zár­dái összes tanintézetekben, az elemi iskolában és az. óvodában is a beiratások szeptember 12., 13. és 14. napján történnek meg. Ezért emez értesítés kézhezvétele után minél előbb küldjék be a vidékiek utalványon a beirási dijat ezen pontos czimre: „Az irgalmas nénék elöljáró­ságának, Szatmár-Németi zárda.“ A polgári isk. tanitónőképzőben 18 K., az elemi isk. tanitó- nőképzőben 16 K., az óvónőképzőben j4 K., a polgári leány iskolában 10 K. a beiratási dij. Az utalványnak szelvényére irja rá, hogy mely inézetnek melyik osztályába kíván beíratni és rendes vagy magántanulónak-e. Akinek beirási dija Szeptember 14 ig nem érkezik ide, azt nem tekintjük növendékünknek és nem írjuk be. Személyesen csak a tanitás megkezdésére kell eljönnie. Hogy a tanítást mely napon kezd­jük, erről újabb értesítést fog kapni. Aki első ízben iratkozik be bármelyik intézetünk bár­melyik osztályába, a személyes megjelenéskor hozzá magával keresztlevelét, iskolai utolsó bi­zonyítványát és legújabb keletű bélyegmentes orvosi bizonyítványát. Ha az intézeteinkbe első Ízben jövők a szabályszerű kelléknek nem fog­nak megfelelni, kénytelenek leszünk őket sze­mélyes megjelenésük után elutasítani. A helybeli tanulóknak személyesen kell beiratkozniok, szom­baton reggeli 8 órától kezdve. Szatmár-Németi, 1914. szeptember 5-én. A zárdái nevelő- és tan­intézetek elöljárósága. Van pénz az altruista hitelszövet­kezetében. Örvendetes eredményről tanúskodik hitelszövetkezeti laptársunk, mely arról ad számot, hogy az altruista hitelszövetkezetekből, nem hogy kivették volna betéteket, de uj betéteket he­lyeztek el a falusi tagok. A sok pénzben bővel­kedő hitelszövetkezetek közül az egyik hitel- szövetkezet ezt írja: „. . . Pénzre nincs szük­ségünk, mivel váratlanul betéteket helyeztek el nálunk. Rajta leszünk, hogy ez végig igy legyen.“ A másik hitelszövetkezet a követke­zőket irja: „Tagjaink rendesen fizetik a váltó és kötvénykamatokat, sőt törlesztenek is. A ta­gok betétet nem vesznek ki, sőt sok betétet helyeznek el, hiszen a napokban küldtünk fel központi betétre.“ Ebből a pár sorból lehetetlen ki nem olvasni azt a nyugodtságot mely a szö­vetkezetekben és a szövetkezeti tagok közt, a világháború daczára honol, lehetetlen nem érezni azt az erőt, amely a tisztes szövetkezésben most megnyilvánul. Mi forrásokból alakult ki a német nagyság ? Ma minden nyelv a német nagy­ságról beszél. A német császár koloszális alakjáról, a tüneményes gyorsaságú szédítő hadi tényekről Kevesen látják — irja egy neves magyar iró a „B. H“-ban, hogy az a hatalmas világ erő mi forrásból ered. Pedig tulajdonkép igen egyszerűnek látszó, szürke fundamentumokon épült fel. — Vallásos ér­zület, családi élet, egyszerűség, munka, fe­gyelem, egészséges életmód, edzett izmok és kötelességteljesités. Ebben a néhány és sok­nak szürkének látszó szóban merem egybe­foglalni azokat az erkölcsi tényezőket, a melyekben a német nagyság kialakult. Ez a német kultúra erkölcsi csontrendszere, és ezen van aztán rajta az a hús, vér, izom, ideg a melyek a nemzeti organizmus külső megnyilvánulásait alkotják és a melyek ipar­ban, mezőgazdaságban, tudományban, mű­vészetben s a mi most legaktuálissabb: harczi készültségben jelentkeznek. Könyörgő ájtatosságok. A csatatéren küzdő véreinkért, fegyvereinkért győzelméért és ennek gyümölcséért: a békéért az Oltáregyesü­let kilencz napon át szentségkitétel mellett a zárda templomban ájtatosságot tart. A kilenczed szept. 12-én szombaton kezdődik szept 20-án fejeződik be. Az ájtatosság mindennap d. u. V26 órakor lesz a zárdatemplomban. Könyörgő imádságainkból égi pajzsot kovácsoljunk küzdő harczosaink felé ! Legyünk ott mindennap i Tragédia és komédia. A gyujtoga- tóknak és a tolvajoknak a szokása, hogy ők kiabálják a tüzet és ők ordítják, hogy fogják T

Next

/
Thumbnails
Contents