Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-26 / 34. szám
6 HETI SZEMLE Szntmár-Németi 1914. augusztus 26. Vitézek, Honvédek, Kedves Testvéreim ! Minden eszme, minden gondolat ebben az egy eszmében leli meg a maga értelmét, kell hogy ebben az eszmében öszpontosuljon. Istenben. Az ő szolgálatába, az 6 valóságába kell összefutni minden anyagnak, eszmének . .. mert ő teremtette a mindenséget, ő adott létet anyagnak, eszmének, ö semmisítheti is meg, a mi akarata ellen való. Azért Vitéz Honvédek, a Gondviselő Isten vigyen benneteket bár mi nehéz sorsba... majd ha reátok zúdulnak a nehéz napok, szenvedések és megpróbáltatások, emeljétek fel lelketeket az egész világ gondviselő Istenéhez ! Mikor lelkesedtek, mikor vitézség- tek és bátorságtokban megittasultok . . . gondoljatok egy másik szent eszmére: a tekintélynek, a rendnek, az engedelmességnek képviselőjére és felkent személyére, a mi öreg királyunkra. Isten és király iránt való hódolat legyen a mi ellenségünk meghódítója. Vitézek, Honvédek, Testvéreim ! Hát a ti szeretetetek kié legyen ? Ha minden ... a mi legdrágább és legszentebb a királyé és a mi édes hazánké : kié lehetne ez a szeretet másé: mint az övék: a hazáé ... a királyé. A három szent eszme egymással élhet, egymással győzhet. E három szent eszmét adom nektek 16 ik honvéd menetgyalogezred, nektek e zászlóban, melyet most kezemben tartottam. Vigyétek a harczokba 1 Bizalmam bennetek ; hogy mig ez a három szent eszme, valóság él lelketekben, tettekre serkenti vitéz karjaitokat : addig ez a zászló porba nem hull. Magasan fog lobogni, állani. És csak akkor fog kezetekből kihullani ... ha egyetlen honvéd sem marad . . . Vitézek! Nektek győzelemmel és dicsőségesen kell haza jönnétek ! Ha ketten hárman jöttök is haza ... de hozzátos. vissza dicsőséggel, győzedelemmel ezt a szentelt zászlót. Főpásztori lelkem forró szeretetével arra kérlek benneteket : egy pillanatra se. .. soha ... ne feledjétek ... az Istent! Főpásztori szivemnek áldása szálljon reátok 1 A szent zászlótokra. És azokra, a kiket itthon hagytok. A meddig itt magyar ember lesz és él, a meddig itt magyar szív dobog ne féljetek, nem hagyjuk el a ti szeretteiteket 1 A meddig itt Istenben hivő emberek élnek ... a ti árváitok nem maradhatnak gondviselő nélkül. Istennel . . . a ki él . . . istenes cselekedetet fogunk végezni. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei kiterjesztik karjaikat. Mert nincsen Istenben való hit . . . felebaráti szeretet nélkül. Ézt hirdeti Krisztus két ezer év óta. Ez adja meg a ti hátramaradott családai- toknak azt a visszatartó, vigasztaló erőt, hogy az ő omló könnyeik ne nehezítsék meg az erős karok harczait. Isten áldása legyen keserves és kínos háborúnkon és hozzon benneteket vissza . . . győzelmesen a gondviselő édes jó Isten. A beszéd után. Micsoda hatása volt ennek a beszédnek, azt leirni nem tudom. Ennek a beszédnek, a mely egyszerű és átlátszó, mint a hit szava. Igaz, egyenes, őszinte, cziczoma nélkül való, mint a magyar ember éizése. Hatalmas, mint az igazság ereje és megható, mint a bucsu- zás nagy, fönséges jelenete. A hallgatóság többször elragadtatással éljenzett és érzelmi kitöréseivel kisérte a főpásztor nagyobb, súlyosabb, mélységesen megkapó szavait. A püspök maga is el volt érzékenyülve; de érzékeny lelkének önuralma megadta neki a szó hatalmát és az érzéseknek megnyilvánulását. A főpásztor beszéde után városunk honleányai megkoszorúzták a megáldott zászlót. Majd következett a zászlószegek beverése. Sajnáljuk, szinte fájdalmasan esik, hogy Nagy Lajos alezredes remek beszédét, a katonai szónoklat e párját ritkító típusát szó- szerint nem közölhetjük a mi lapunk korlátolt határai miatt. Ügy a beszéd drámai mozgalmassággal ömlő előadása, mint a szónok elragadóan lelkes hangja . . . feledhet- en lesz a katonák és a czivilek előtt. A A háború. Régi mondás, hogy a háborúhoz a hadseregnek pénz, pénz és harmadszor is — pénz kell. De az is igaz, hogy a háború sikereihez nekünk itthon maradottaknak : türelemre, türelemre és harmadszor is türelemre van szükségünk. Erre inti, erről ad felvilágosítást a hadvezetőségnek kommünikéje, nyilatkozata, a mely nyilatkozatot a szent türelmetlenségben nyugtalankodó pesszimistiák, mindig rosszat sejtők félremagyaráznak. Hazay honvédminiszterünk megmondja az igazat. Erre a magyarázatra Hazay honvédminiszterünk a helyzetre vonatkozó őszinte, nyílt kijelentést tett. Mint nyílt szivü katona, mindig megmondom az igazat, akár mi is legyen az. Most pedig leghatározottabban jelentem ki, hogy pesz- szimisztikus felfogásra a legcsekélyebb ok sincs, ellenkezőleg mondhatom, hogy jól állunk Szerbiában. A lent harczoló csapataink az ellenség túlerejének daczára is hősiesen teljesítették feladatukat: sikerült a szerbeket visszavernünk. És épen ma kaptam a hiteles hirt, hogy csapataink a déli harcztéren egy harczmincnál több zászlóaljból álló seregtestet legyőztek. A kommüniké, melyet sokan félreértettek, kizárólag annak a ténynek a hangsúlyozására és megmagyarázására szolgál, hogy a nagy és döntő események nem délen lesznek, de északon fognak lezajlani. Őszintén mondom meg, hogy milyen a helyzet, amint hogy megmondanám, ha nem igy volna, mint ahogyan van. Ismétlem, az eddigi eredményekkel meg lehetünk elégedve, mert sikerült az ellenségnek óriási veszteségeket okoznunk. Szem előtt kell azonban, mint már említettem, azt tartanunk, hogy a döntő háborút ott fennt fogjuk megvívni. * Budapestre napról-napra érkeznek sebesültjeink, a közönség ölelő karjai közé. Sebesült tisztjeink legendás dolgokat beszélnek. A sabáci ostrom nemcsak a magyar, de a világ hadi tetteinek egyik legtörténetibb ostroma volt. Csak egy harczra készülő jelenetet választunk ki az óráról-órára rohanó és változó események Sorából. . . . Éjjeli két órát mutatott a klenaki' szerb torony órája, a mikor elcsigázva, fáradtan, 40 kilométert megtéve a Száva partjára értünk. Ott már újabb parancs várt: a Száva partján ránk várakozó csónakokon átkelve elsőknek Szerbia földjére lépni. A milyen elcsigázottan, fáradtan értünk a Száva partjára, oly villamosáramszerü érzés járta át egész valónkat annak az örömhírnek hallatára, hogy nekünk jutott a dicső feladat elsőknek Szerbiába átjuthatni. — Félóra sem telt bele, készen voltunk az átkelésre. A Száva mentén fejlődött sorban, négyes kolonokban álltunk föl. Mielőtt a csónakokba léptünk, a holdvilágos, felejthetetlenül szép éjszakán tábori mise volt, melynél mégha- tóbb jelenetet még nem éltem végig. Azt hiszem, nem volt közöttünk egyetlen is, legyen az bármilyen vállású, a kinek szeme könnyekkel meg ne telt volna. Éjjeli tábori mise! A pap megáldott bennünket és pár perez múlt a az erős, markos fiuk evezöcsapásai verték fel a Száva csendességét. Alig lehettünk pár evezős csapásra, golyózáport zúdítottak ránk, örök dicsősségére csapatunk rettenthetlen harczkészségének a nélkül, hogy a tüzelést a csónakokból kellőleg viszonozhattuk volna. Partot értünk. A magyarok Istene volt velünk. Először történik a világ históriában, hogy az első mozgósításra milliók állanak fegyverben. Modern fegyverekkel és a modern közlekedés szárnyain. Szerbiában Szabács előtt és Szabácson túl megindult a megnyitója annak a büntető akcziónak, mely letöri Szerbiát. Fent, Galiczia határán, az ellenséges területeken ellenáihatlan erőkkel törnek előre hadaink; verik és űzik a muszkát és az éjjeli hareztér hosszú vonalain is végig, hol itt, hol ott mérkőznek sikeresen á mi harezosaink. * Berlin örömmámorban úszik. Diadalról diadalra rohan a világ leghatalmasabb hada. Vilmos császár diktál Belgiumnak. Ha kell, megfogja sarczolni. Ha kell romba dönti. A német hadak készítik az utat a remegő Párizs felé. Brüsszel német kézen van. A legkiváloga- tottabb franczia hadból 10 ezerével ejtik fogságba a német hadak a francziákat. Sőt arról is száguld a hir, hogy franczia tábornokok is német fogságba estek. Hát a tengeren ? Ott is megfogjuk állani a helyünket. Toll és kard. Háborús időben nem csak kardnak, de a tolinak is nagyon kell ügyelnie, hogy kihúzva hüvelyéből, hova vág, merre sújt. Es ha akár a kard, akár a toll gikszert csinál, bizony kétszeres számításba és mérlegserpenyőbe jut. mi HÍREK Pázmány Péter szobrát a fővárosban leleplezték. — 1914 augusztus 20. — Pázmány Péternek, a bíboros magyar Czi- czerónak alakja, hatalmas egyénisége nemzeti érzésünknek erősödésével egyre jobban és jobban bontakozik ki az idők múlásából. Pázmány nyelve a magyar nemzeti nyelv ősi forrása. Ereje, örök szépsége és mindig üde zamatja. Pázmány apostolkodása, a kath. Egyházat ujjáteremtő ereje a magyar nemzet ereje és izmosodása. A történeti érték ellen intézett ostromokból, a nemzeti tudat felébredésével mindig győzedelmesen bontakozik ki az ő nagysága. A király maga hirdette ezt, mikor a nemzetnek ajándékozott űz szobor közt az ő hatalmas alakjának is juttatott egyet. E szobor felállítása, leleplezése sok nehézség után — melyekről annak idején mi is irtunk — végre megtörtént. Csendben, minden nagyobb ünnep nélkül. Hiszen a lelkek most tele vannak az uj honfoglalás, illetőleg megtartás gondolataival, lelkesedésével és harczi munkájával. Ha a jó Isten győzelemre segíti a mi dicső hadseregünket s nyugodt, jobb idők derülnek hazánkban, akkor lesz aztán Pázmány szobrának is igazi ünnepe. Pázmánynak most már három szobra van. Az esz’ergomi bazilikában, a pozsonyi dómban és a fővárosban. A
