Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-26 / 34. szám

Szatmár-Németi, 1914. julius 26.

Megyés püspökünk gyászkeretü körlevélben adja értésére papságának és az egyházmegye híveinek a nagy csapást, a mely a megpróbáltatások nehéz napjaiban atyjától fosztotta meg és árvaságra taszította az Egyházat és híveit. Plasztikusan domborítja ki X. Pius pápaságának jelentőségét, uralkodásának tizenegyévi eredményeit. Sajnáljuk, hogy éppen a körlevél kinyomatásának sürgőssége és terjedelme miatt fizikai lehetetlenség volt e számunkban közölni méltó helyen a terjedelmes körlevelet. Jövő számunk élén egész terjedelmében adjuk.

Emlékeztető. A székesegyházban és az egyházmegye templomaiban folyó hó 31.-én, hétfőn (a szatmári székesegyházban reggel 9 órakor) boldogult Szent Atyánkért üunepélyes gyászmise lesz. Kedden pedig, a jelzett templomokban az uj pápaválasztás Isten akarata szerint való lefolyásáért lesznek ünnepélyes szent misék. Felhívjuk városunk és egyházmegyénk kath. híveit, hogy a szent misén résztvenni szíveskedjenek.

A pápát eltemették. Augusztus 23 án az előirt gyászpompával temették el a „jó pápát“, a mint nevezték egész Olaszországban. A pápai alprefektus fehér fátyollal borította le az elhunyt pápa arezát. 6 óra 50 perczkor lezárták az első koporsót. Aztán a többit. A menet megindult. A koporsót kis kocsira helyezték. A bazilika őrei az oltárig vitték a koporsót a hol daruval lebocsátották a bazilika folyosójába, hol ideiglenes sírboltba helyezték. Ide, az elhunyt pápa akarata szerint.

P ápa testvérei. A pápa szeretettel gü- gyögtette öreg nővéreit, a legmélyebb családi érzéseknek megnyilvánulásaival vette őket körül, ha a Vatikánba látogatásra jöttek. A haldokló pápa ágyánál voltak a jő öregek — bátyjuk utolsó leheletéig. Most azt írják az újságok, hogy a pápa Anna nevű nővérét a csapás nagyon lesújtotta és ágynak esett.

Mikor lesz a pápaválasztás ? Fél- hivatalos híradás szerint már augusztus 31-én ülnek össze a pápaválasztó bíborosok — a konklávéban. hogy megkezdjék a pápaválasztást. A választó bíborosok száma 65. Az olasz kormány mindent elkövet, hogy a pápa választás nyágalmát, lehetőségét biztositsa. Mint az „Alkotmány“ értesült, Csernoch János bíboros, herczegprimás és Hornig bíboros már Rómába utaztak.

Meghalt a jezsuiták generálisa.

Pater Wernz Xav. Ferencz. X. Piussal egy napon hunyta be szemeit a nagy tekintélynek örvendő férfiú ; 72 éves* korában. Előttünk van fényképe Hatalmas generalis alak. Szeméből a lélek fegyelmezettsége, a hit- védő hadvezérnek bátorsága, a jó atyának szelídsége sugárzik ki. Tudományos készültségét hirdeti a jogi irodalomban tekintélyes helyet elfoglaló 6 kötetes müve: „Jus dec- retalium“. Önálló mü. Egy fiatal jezsuita, a ki személyesen is ismerte az elhunytat beszéli nekünk, hogy nekik, a bölcselet hallgatóinak egy látogatás alkalmával szivükre kötötte, hogy önállóságra törekedjenek. A német munkákban pl. aránylag kevés az in- venczió és önállóság. Sok a jegyzet és idézet. Minket magyarokat kiválóan érintett és örvendeztetett 8 évi generalissága. Alatia vált önálló rendtartománynak a magyar provinczia.

Egészen olyan idők, amilyenek a mi szabadságharczunk ideje volt. Öreg emberek, akik egykor a 48 as idők lelkesedéseit látták azt állítják, akkor sem nyilatkozott meg különben a^ emberek hazaszeretete mint most. Öreg földbirtokos például a minap Debreczenben lehúzta ujjáról aranygyűrűjét és e szavakkal adta a haza oltárára — Nálam ez a jegygyűrű régen kiszolgálta azt a czélt, amire készült, átadom az uraknak. Talán még értékesíteni lehet az özvegyek és árvák javára. Példáját többen követték s nemsokára egész sereg jegygyűrű került le a jó családapák ujjairól. Városunkban a miről tudunk Lénárd István és neje tették jegygyűrűjüket a haza oltárára. És most már sokan.

Tábori-misék és eskütételek voltak a vidék városaiban is, mint levelezőink — elég későn — értesítenek. így Munkácson, Ungváron, M.-Szigeten, Nagykárolyban, Beregszászon stb. Mindenütt a szatmárihoz hasonló mozzanatokban nyilvánult meg úgy a

„HETI SZEMLE“

a búcsúzó katonaság, mint az itthon maradt polgárság csudás lelkesedése és egységesen magasztos jeleenete.

A mi zászlónk művész készítői. A

vasárnap megáldott, honvédeink kezébe adott zászló elkészítésére a város nevében Bartha Kálmán gazdasági tanácsos szólította fel a. helybeli anyaház irgalmas nővéreit. A szeretet háborújának ez angyali lényei örömmel, hazafias lelkesedéssel fogadták a kérelmet. A zászló nagysága a hivatalos előírás szerint és adott 4—5 cm. nagyságú mintáról készültek. Nagysága 150 cm. hosszú, 132 cm. széles. Fehér moiré alapon készülve és három oldalon nemzeti szinfoglalat övezi. Az egyik oldalán az egyesített magyar czimer a szent koronával, olajfestékkel teljesen az előirt színekben festve. A másik oldalon O Felségének monogrammja aranynyal hímezve, mig az azt diszitő szent korona szintén olajfestés. Az egész zászló Castelli M. Kornélia irgalmas nővér vezetése alatt 3 nap és 3 éjjel készült el. Ot-bat irgalmas nővér felváltva állandóan dolgozott rajta. Ha több idejük van az egészet hímezték volna. A zászló szalagot Szatmár város asszonyai, leányai nevében a zászló koszorús leányai látták el kezük művészeti öltéseivel. Az idő rövidsége miatt csak ideiglenesen, mert ha Isten is úgy akarja, diadalmasan visszahozzák e zászlót a mi győzelmes vitézeink, állandó szalaggal cserélik ki.

Az első glóriás nevek. Néhány nap óta a népfölkelő parancsnokság kifüggeszti az elesettek és sebesültek hiteles névsorát. Ezt a veszteségi kimutatást a közönség megtekintheti. Elszorul a szivünk mikor mint valóság állanak előttünk a csaták véres nevei a harczosok sebzett tetemei s emberi mivoltunk gyöngesége megremeg a meleg vér elgondolására, de ez csak egy perczig tart. A borzadást leküzdi bennünk az a tudat, hogy e harcz élet-halál harcz. hogy ez a harcz ^ ezeréves múltúnk gyönyörű ismétlődése. És mikor ezt tudjuk, érezzük azt is, hogy a múlthoz méltón kell viselkednünk. Könnyünk ne folyjon, panaszszunk ne zokogjon, hanem örüljünk, hogy méltók lehetünk őseink glóriás alakjaihoz, akik irae most életre kelnek. Á további veszteség kimutatásokat is kifüggesztik.

A háború és kispapok. A magyar kath. papnevelő intézetek elöljárói a kispapok nagyszámát hivták be a közkórházakba — betegápolási czélokra. Az otthonmaradottaknak pedig táviratot küldöttek, hogy ott vegyenek részt a segítő akcziók munkájában. Engedély nélkül lakóhelyükről nem távozhatnak. Á mi szemináriumunk felső (III—IV.) éves növendékei már itt vannak a kórházban. Karjukon a Vörös Kereszt szalagja, lelkűkben a hivatásos katonák tüze és munkájának érzése.

Kórház a gödöllői királyi kastélyból. A gödöllői hires Grassalkovics-kastélyt, mely királyunk kedvelt tartózkodási helye, most a király egyenes utasítására kórházzá alakítják a harcztér sebesültjei részére. A pompás parkban lábbadozó beteg katonáink fognak üdülni.

Ujmise Dr. Kerner Istvánt, főgimnáziumunk egykori kitűnő tanulóját f. hó 15 én szentelte pappá Pompilj bíboros-vikárius San Pastoreban, a római magyar-német kies lati- umi villájában. Dr. Kerner első sz. miséjét 16-án mondta Genazzanóban, a jótanács Anyjának kegyelemképe előtt."

A Lourdesi magyar zarándokok végre otthonukba érkeztek. A zarándokok elbeszélése szerint a lovagias, világ illemet vezető és hordozó franczia nemzetről a legbru- tálisabb bántalmazásoknak voltak kitéve. Még életünk is veszélyben forgott. Ötvenhat órai utón —• franczia földön — tudatosan, kiszámítva barbár lélekkel éheztették őket. Szemük előtt láthatták a zarándokok az ételt italt. De pézért sem adtak nekik a hires, a dicső, a nagy kulturvezetésre hívatott francziák. Megtörténhetik-e ilyen embertelenség, ilyen balkáni brutalitás a mi elmaradt, lekicsinyelt, a franczia világ- műveltség mellett balkáni népnek Írott, kiszin- darabozott és lelketlen gúnnyal lesajnált hazánkban. A magyar nép körében. Bolond jó szivének és vendégszeretetének melegsége ezt sohasem tehette, teheti meg a királygyilkosokkal sem. Hiszen itt az éhező foglyokat őrző kisérőkot az asszonyi, a leányi szivek vesztegették volna meg és vesztegetnék meg; hogy

7

az éhező ellenségnek is ételt adjanak A magyar, igaz nem szokott henczegni, de ha kérnek tőle . . . legyen az ellenség . . az utolsó falatját is oda adja. Egyházmegyénkből a lourdesi zarándoklatban részt vettek Buday Sándor, Hagen segédlelkész és Fialkovszky József be- reznai plébános. A két előbbi idejében ott hagyta a lovagias Fracziaországot. Fialkovszky plébános azonban végig szenvedte a franczia kálváriát. Reméljük annak idején és módjával majd ezt az igazán áldozatos zarándok útját leírja.

Újra zugnak, búgnak a mi harangjaink. Szomorú időben szomorúan zugnak ezek az érczek, a melyeknek hangjai morajló zúgásai olyan édesen tudnak lelkűnkhöz férkőzni. Mikor békesség lebeg a nemzeteken, mikor munkás kezek, csöndes lelkek töltik meg az életet. De hogy hogyan szólanak, markolnak lelkűnkbe, szivünkbe, mikor nagy harczokban vagyunk. Mikor a haza, a nemzet szája, ajka beszél, sir, remél, bízik, szól bennük az ő zugásiban, esdő szív, biztató csengésükben. Most két lelkünk is alig bírná el a megpróbáltatás terhét . . nem egy. A szívnek és a hazának megpróbáltatásra adott nagy terhét. A szivet és a hazát melyet elválasztani nem tudunk egymástól. Mért nem tudjuk elválasztani a tért és meleget? A szelidlelkü ősz pápa már ravatalán nyugszik mikor e sorokat Írjuk a Szent Péter templomában. Jóságos szemei lezárva . . . szelíd arcza nyugodt vonásoktól szinte mosolyog. És mint a búcsúzó atya mondja felénk nekünk beszélve : — Imádkozzunk á győzelemért. A keresztény ellenes hatalmakon való győzedelmeskedésért.

Egy derék orvos halála. Igaz részvéttel értesülünk, hogy dr. Lachetta Brúnó szatmári orvos — Budapesten elhunyt. Ideálisan szépen kezdette meg a pályáját. A gondviselés testi és lelki ajándékaiAal halmozta el. Megnyerő külső, értékes lélekkel elvekkel és gyakorlati életrendszerrel. Őszintén igazán, tüntetés nélkül vallásos ember volt, aki hitét nyilván megvallotta az oltár lépcsőjén úgy mint az életben. És egyszerre villámként csapott reá a bomladozó elem. Lelke elborult, teste napról napra roskadt. mig végre összeomlott. Egy szép férfiasán nemes, ideális jó lélek hagyott itt ben- ünnket.

A katonák napjának eredménye városunkban. A katonák napja összgyüj- tése 500 koronát tett ki.

Szegénynek születtem! Mint szegény ember éltem és mint szegény ember akarok meghalni . . igy szól a pápa végrendeletének egyik pontja.

A hálás katonaság. Mikor Szatmár városa úgy a maga honvédségét, mint a házi ezredét, mint az állomásán keresztül utazó katonaságot, vagy a városban letelepedett behivot- takat nemcsak kitörő lelkesedéssel, de tőle tel- hetőleg a legmagyarosab vendégszeretettel közreműködéssel a bucsuzásnak minden gondolható megnyilvánulásaival fogadta . . csak hazafias és legelsőbb rendű kötelességét teljesítette. Mégis jól esik és e nehéz időkben a a katonaság és polgárság meleg, sőt igazi testvér érzését ápolja, erősíti az a hálás köszönet, a mivel a katonaság képviselete hálás köszönettel adózik a város közönségének. Három köszönő levél érkezett polgármesterünk kezeihez, amelyet Boroevics Szvetozár, kassai hadtestparancsnok, Bartholdy István, kassai kerületi parancsnok és Tanárky Béla dandárparancsnok intéztek dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester utján Szatmár város közönségéhez. A köszönő levél szövegéből igazán a forró testvéri szeretet sugárzik ki.

A katona orvosok és a szerb háború. Az érkezett sebesült tisztek valameny- nyien kijelentették, hogy a katonaorvosok semmiben sem maradnak bátorság dolgában a csapattisztek mögött. Ők maguk mennek a tüzvo- nalba és szedegetik össze egészségügyi csapatokkal a sebesülteket. A szerb ellenség azonban éppenséggel nem respektálja a Vörös Kereszt jevényeit és igy történt, hogy több ezredorvost megsebesítettek. Bent Szabácsban az orvosok épp úgy ki voltak téve az komitácsi golyójának mint a sorkatonák. Megtörtént az is, hogy mialatt a katonaorvos az utczán a sebesülteket kötözgette egy elvetemült gazember ráfogta puskáját és megsebesítette, az ezredorvos azonban nem maradt adós. mert revorverével lete- ritette a támadót. A katonák sem győznek eleget hálálkodni a katonaorvosoknak működésűkért.