Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-15 / 28. szám

Szatmár-Németi 1914. julius 15. HETI SZEMLE 5 járás kivételével az egész vármegyében ser- tésorbáncz csak az avasi járásban szedi áldo­zatait, lépfene avasi, fehérgyarmati és szinér- váraljai járásokban, mig a veszettség a máté­szalkai és nagykárolyi járásokban van elter­jedve. — Kisarban nagy jégesés volt, mely 150—160 holdnyi területen teljesen elpusz­tította a vetést. — Gilvácson nagy vihar volt. ügy látszik, hogy a vihar, mely nagy károkat okozott . . . csak Gilvács hatá­rára terjedt ki. A Kraszna-hidon túl már po­ros útra találnak a vihar elöl menekülő sze­kerek. — Tűz volt Nagy-Peleskén. Könnyen veszedelembe juthatott volna a község, mert nagy szélben égett egy ház melléképüleivel. A tűzoltók derekasan megfékezték a vereska­kast. Dr. Moldován Ferenczet Felsőbánya vá­rosának főjegyzőjét a közgyűlés helyettes pol­gármesternek választotta. — Fehérgyarmaton a napokban megnyílt a telefon. Kanonoki installáczió. Ungvárról je­lentik : A munkácsi görög katholikus egyház­megye újonnan kinevezett kanonokjainak : dr. Szabó Simon, dr. Hadzsega Bazil és dr. Suba Györgynek beiktatása minap ment végbe. A beiktatást a székesegyházban Ma- lyaczkó Tivadar székeskáptalani olvasókano­nok, püspöki helyettes végezte, aki magas szárnyalásu beszédet intézett a káptalan uj tagjaihoz. A mostani kinevezéssel a káptalan minden stalluma be van töltve. A vármegyei közigazgatási bizott­ság ülése. A vármegyei közigazgatási bizott­ság f. hó 10-én tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A bizottság tagjai majdnem teljes számban vettek részt az ülésen. Az ülés fontosabb tárgya a vármegyei árvaszék tisztviselői ellen emelt vádak megvizsgálásának eredményéről előadott alispáni jelentés volt. Az alispáni jelentés szerint a vármegyei telephonhálózat Agyrésze kiépítés alatt áll. Az elmúlt hónap­ban útlevelet kért 281 egyén, kivándorolt 241, visszajött 83 egyén. Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adók befolynak. Adóban befolyt 48.880 korona, hadmentességi dijban 1330 korona, bélyeg és közvetlen illetékben 58.188 korona, fogyasz­tási és italadóban 60.335 korona. Schönpflug Béla főorvos jelenti, hogy a vármegye egész­ségügyi állapota a múlt hónapban elég ked­vező volt. Kacsó Károly műszaki tanácsos jelentése szerint a vármegye területén átvo­nuló közutak jókarban vannak. Kende Zsig- mond bizottsági tag interpellálta az előadó műszaki tanácsost, kérdést intézvén hozzá, hogy az építés alatt levő közutak munkálatai mi okból szakadtak meg és szünetelnek. Kacsó Károly megnyugtatólag válaszolt, a munkálatok szünetelésének okául a költség- vetési év kezdő időpontjának változását hozva fel kijelentette, hogy a megfelelő összeg most .érkezett le s a munkálatok legnagyobb erő­vel folyamatba tétetnek az egész vonalon. Böszörményi Emil szólalt fel, kérve a ható­ság segítségét a mezei egerek irtásának kö­telezővé tétele által. Többek hozzászólása után a bizottság e tárgyban sürgős feliratot intéz a földművelésügyi miniszterhez. A szerednyei hegyet elverte a jég. Mint egy vidéki lapban olvassuk, a szerednyei, csertészi szőlőket nagy csapás érte. A jégeső lekaszabolta a szőlőket úgy, hogy alig maradt valami épen. így bekövetkezik, hogy ezidén nem lesz szerednyei jóminőségü bor. Várjuk a hiteles értesítést — Szerednyéről. Fizetési halasztás vetőmagvakért. Báró Ghillány Imre földmivelésügyi minisz­ter leiratot intézett Csaba Adorjánhoz, Szat- márvármegye főispánjához, amelyben utal arra, hogy a két éves solyos gazdasági hely­zet, az ez évi gyönge termés annyira meg viselte a gazdák fizető képességét, hogy a nehéz helyzet indokolttá teszi azt az elhatá­rozást, hogy a kirendeltségektől vásárolt vetőmagvak árának megfizetésére kamat nél­kül hosszabb halasztás adassák. A redelet, többek között igy intézkedik: „Oly községek gazdakörök és magánosok részére, akik a múlt év őszén, vagy a folyó év tavaszán a kirendeltségtől vetőmagvakat utólagos fizetési kötelezettség ellenében vásároltak s szorult helyzetük következtében tartozásukat a folyó évben egyáltalán nem, vagy csak terhes ál­dozatok mellett lennének képesek kifizetni egy évig terjedhető s legkésőbb 1915. évi okt. 1-én lejáró kamatmentes fizetési halasztást engedélyezek s felhatalmazom a kirendeltsé­get, hogy az ily adósfeleinek vetőmag vételár czimén fennálló tartozását indokolt esetekben a mondott időpontig meghosszabbítsa.“ A szatmárvármegyei árvaszék kö­réből. Az árvaszék tisztviselő kara nem rég kérvényt nyújtott be a közigazgatási bizott­sághoz, amelyben kérték maguk ellen a fe­gyelmi eljárást. Okot erre azon mende-mon- dák adtak, melyek konkrét alakban is súlyos vádakkal illették az árvaszéki tisztviselőket. Hogy ugyanis kölcsönöket nyújtanak szabály- ellenesen. S főleg, hogy az árvapénzeknek az egyes pénzintézeteknél való elhelyezését az illető pénzintézetnek honorálják. A fegyelmi eljárás megindult és most be is fejeződött. Ilosvay Aladár alispán a legutóbbi v. gyűlé­sen jelentette, hogy a vádak alaptalan plety­káknak bizonyultak. Mire a főispán indít­ványa kapcsán a vármegye bizottsági gyűlése bizalmat szavazott az árvaszéknek. gyógyszertár Avasujvárosban. A vármegye egészségügyi bizottsága közelebb az Avasujvárosban felállítani kért gyógyszertár engedélyezése iránt beadott kérvényekkel fog­lalkozott. A bizottság a gyógyszertár felállí­tását nem javasolta a közgyűlésnek. A bizott­ságnak határozatát azonban a főispán és al­ispán nyomós indokai alapján a közgyűlés megváltoztatta és a gyógyszertár felállításá­nak szükségessége és engedélyezése mellett döntött. Rövid hírek a vidékről. A jenkei (Ung) lelkésznek, Szvoboda Ferencznek beik­tatása augusztus 20-án lesz. — Máshol is igy kellene — t. i. Miskolcz városa a város javára megadóztatja a kártyázókat. A szabályren­deletet a belügyminiszter megerősítette. Ná­lunk az ásvány, gyógyvizeket adóztatják meg 1 Nagymihály—Ungvár—Szerednye—Munkács kö­zött személyszállító postai automobilt szer­veznek. — Czeiner Nándornak az országosan is­mert jeles szőlészeti szakférfiúnak, gazdasági előadónak a királyi tanácsosi czimet adomá­nyozta. — A munkácsi állami képezde szept. 1-én megnyílik. Mi köze ahhoz ? Falusi ember: Kigyelmed-e a nagyságos takarékpénztári jgazgató ? Igazgató: Én, mit akar kend? Falusi: Hát csak az a kérésem volna, hogy jó áll-e ez a takarékpénztár? Igazgató: Mi köze van kendnek ahhoz ? Falusi: Hát kéremalázatosan, az a kőzöm hogy hát szeretnék vagy kétszáz koronát. — kölcsön venni. Kereskedelem és ipar. Letört emberek. A harmadik esztendőre kinyúlt gazda­sági válság — temérdek kereskedőt és ipa­rost letört. Megyénkben és városunkban egy­aránt. Ezt a szomorú jelenséget általában úgy Ítélik mag, hogy a nehéz idők. A politikai bonyodalmak. A rossz termés forrásai. Pedig jó ezt az általánosítást egy kicsit bonczolgatni. Egyesek, sok-sok egyesek hely­zetéből, szerencsétlenségüknek konkrét alak­ban való kihegyezéséből nagy tanulságot vonhatunk le. És bizony jellemzését adhatjuk a szomorú helyzetnek. A letört kereskedőket és iparosokat a jelenben három csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak azok, akik szigorúan megmaradván üzletük határai közt, egész életüket, munkaerejüket, meglevő anyagi helyzetüket a maguk élethivatásának, üzle­tüknek hagyják meg. Ezek a kereskedők, iparosok is nehéz harczot harczoltak. Viha­rok jártak fejük fölött. Sokszor érezték a tá­madást, amely egyesek ellen tört. De állottak és állanak. Remélik is, hogy egyszer csak jobb időkre ébrednek. A második csoportba azokat vesszük fel, akiket a jobb boldogulás utján ért a vál­ságos idő. Sőt gazdagabbak is voltak. Üzle­tük gyümölcsét aratták. De éppen ez a visz- keteges helyzet, a megtollasodás tudata csá­bította őket a veszedelembe. Elfogta őket az az általános tünet, vágy, hamis köztudat, hogy tisztán munkával, a gyümölcsöt termő üzlettel . . . nem lehet meggazdagodni. Pedig ők minden áron meggazdagodni akarnak. Tűzön, vizen keresztül. Hát belevetették ma­gukat a bankokba, a részvénytársulatoknak karjaiba. Miér mer — a részvény volt a leg­jobb fejős tehén. Mert ott csak kuppokat kell vágni és hull a jövedelem, mint a zápor. S mentői jobban eresztett, annál beljebb mentek. Még az üzletük, még a műhelyük rovására is. Elvették a házi riskától (mely pedig nekik az első izmosodást adta) a táp­lálékot. És vitték, (kivették tőle) a vitorlát eresztett bankoknak, részvénytársaságoknak. A kereskedőknek, az iparosoknak azonfelül föld is kellett. Házak is kellettek. Hát ime, mikor aztán beütött az istennyila; mikor egy-egy bank inogni kezdett; mikor a rész­vényekkel alágyujthatott; mikor a napi biz­tosságért, meg az igazgatótagsági dijjakért cserébe kellett adnia a megtakarított, üzle­tével szerzett tőkéjét (mert az osztalékok az igérettebb eleme kellett . . .) akkor fájdalmas hangja belevegyült a nagy kórusba, hogy hát ... a nagy gazdasági válság, meg a rossz termés, meg a háború, meg minden, mint kellett neki letörni . . . csak nem a maga hi­bájából, a maga mámorából . . . aminek szár­nyain már ott járt... a gazdagok országában. A harmadik csoportba soroljuk azokat, akiket már a gazdasági válság is betegen ta­lált. Akik igy is, úgy is . .. egyensúly hiány­ban szenvedtek. Ezek felhasználták a zava­rost . .. Buktak, csuktak ... és vitték az ir­hájukat. Vagy itt járnak kopottan, ütötten .. , az élet utain. Hát természetes, hogy e típusok nem absolut meghatározások. Vegyülnek, kevered­nek, de típusok mégis maradnak. Ez egy bizonyos, hogy ezek az idők nagy tanulságot rejtenek. 'Amit Smiles már régen megmondott. — Égy életnek elég egy üzlet, egy hi­vatás. A természetellenes meggazdagodási vágy ... a szegénység, a tönkremenés út­jára vezet. (br.) GAZDÁK VILÁGA. A kisgazdák oktatása. A téli időszak alatt csaknem minden nap kaptunk értesíté­seket, hogy hol itt hol ott szakszerű előadá­sokat tartottak a kisgazdák részére. Saj nos, ezek­nek az előadásoknak semmi eredményük sem volt, amit leginkább a termés, a helytelen gazdálkodás bizonyított legjobban. A földmű­velésügyi miniszter most egy igen életrevaló és nagyjelentőségű újítást hozott be ezen a téren. Az újításról minap körrendeletileg értesítette !, Ilosvay alispánt. Eszerint a jövő évben az eddigi szokásos előadások elmaradnak. Helyettük 24 rendszeres előadás lesz a vármegyében. Az előadások alkalmá­val a gazdasági egyesület kiküldöttje, egy szakértő miniszteri kiküldött és a tanitóké- pezde mellé beosztott gazdasági szaktanár tar­tanak majd előadásokat. Előadók a fősulyt első­sorban a helyi körülményekre fogják fordí­tani és azoknak megfelelően tartják meg elő­adásaikat is, még pedig nem elméletileg, ha­nem amit csak lehet természetben mutatnak be mindent a gazdáknak. Az előadás anyaga igen . nagy, mely összefoglalva az okszerű gazdálkodás miként való folytatását fogja a gazdák szeme elé tárni. A nagy jelentőségű előadások a gazdáknak semmibe a község­nek pedig az iskolafütésbe és világításba fog kerülni. A miniszter rendelete értelmében már a tél folyamán megkezdik az előadáso­kat. Nagyon üdvös volna, ha nem is minden községben, de legalább 4—5 közelfekvő köz­ségben egy-egy kisebb szabású gazdaságot létesítenének, úgy, hogy a gazda napról-napra lássa az okszerű gazdálkodás és a mai rend­szer közti különbséget. Akkor sokkal hama­rabb érnék el a kitűzött czélt, mint a mai, vagy a tervbe vett rendszer mellett. Tanácsadó. Elesett lovak talpraállitása. Sima talajon sokszor megesik, hogy a ló meg­csúszik és elesik. Nem valami kellemes lát-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents