Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-15 / 28. szám

6 „HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. julius 15. vány ez, de ennél jóval undorítóbb ahogy egynémelyik kocsis az elesett állatot talpra akarja állítani. Püföli, rugdossa, nógatja ho­lott egy kis hozzáértéssel könnyen lehet segí­teni a bajon. A legelső dolog, hogy az istráng­tól és gyeplőtől szabadítsuk meg a lovat. Ha ez megvan, iparkodjunk a ló két első lábát olyan helyzetbe hozni, hogy azt kapaszko­dásra használhassa. Egy-két percznyi pihenő után az egyik ember álljon egy-két lépésnyire a ló elébe s fogja meg mindkét kezével a zablát s azt húzogassa felfelé, ugyanakkor a másik ember a ló farkát fogja meg s nógassa szó­val a felállásra. Ha a talaj nagyon sima, ak­kor előzetesen homokkal, szalmával hamuval kell behinteni, vagy pedig valami pokróczot a ló lábai alá helyezni hogy legyen mibe megkapaszkodnia. Ha a lovat ennek daczára nem tudjuk talpraugrásra bírni, akkor leg- czélszerübb az első lábainál kötelet keresz­tülhúzni és egyenletes emelgetéssel segíteni a lónak a taipraállásánál. A síkos talajon, ahol nincs kéznél pokrócz vagy szalma, meg­becsülhetetlen szolgálatot tesz a ló patájára erősíthető szalmából vagy kókuszrostokból készült papucs is. A berlini omnibusz-társa­ság legutóbb ezer darabot rendelt ilyen papu­csokból, hogy az minden kocsisnak kéznél legyen. — Szilvafák trágyázása. Bosznia-Her- czegovinából való híradás szerint a szilvafák terméseredményét istállótrágyával 50%>-kal, műtrágyák alkalmazása utján, vagy a két­féle trágya egyidejű alkalmazásával pedig 100°/o-kal sikerült fokozni. Egy-egy fa 27 kiló istállótrágyát vagy 56 deka 18%-kos szuper­foszfátot, 18 deka 40% os kálisót és 36 deka csilisalétromot kapott, vagy pedig félenyit az istálló és félenyit a műtrágyákból. A költség az istállótrágyánál 16 fillér volt, műtrágyá­zásnál pedig 22 fillér 1—1 fára. A termés­többlet az istállótrágya költségét 6 szorosan, a műtrágyákét ll-szeresen téritette meg. Magyarország terméskilátása az idén. A központi statisztikai hivatal most közölt kimutatása szerint ebben az esztendő­ben be van vetve : Búzából .... 6,064.326 kát. hold Rozsból .... 1,941.412 „ „ Árpából .... 1,952.962 „ „ Zabból .... 1,867.426 „ Ezzel szemben tavaly learattak (az elemi csapások által megsemmisített vetésterület levonásával): Búzát.................... 5 414.795 kát. holdon Rozsot.................... 1,876.573 „ „ Árpát . . . . . 2,030.523 „ „ Zabot.................... 2,027.868 ,, Család és Iskola. Boromisza Tibor püspök és a kath. tanitóság sorsjátéka. A kath. tanítóság nem panaszkodhatik, hogy ügyét a főpapság nem karolja fel. íme egy újabb nagylelkű bizoyiték. Boromisza Tibor szatmári megyés­püspök egyszáz darab sorsjegy árát küldötte be az üdőlőház czéljaira s amellett az alábbi igen meleghangú körlevélben hívja fel a pap­ság és tanitóság figyelmét a sorsjáték pár­tolására : „A magyar katholikus tanítóságnak régi óhaját teljesítette az Országos Katho­likus Tanügyi Tanács, amikor Balatonlellén megvett egy ritka alkalommal kínálkozó villát, hogy végre-valahára legyen hajlék, ahová bizalommal gondol s reménnyel térhet meg a nemzetnevelő és nagymunkában megrokkant tanító, ahol újból visszszerezheti a testi-lelki épségét. Az a czél lebeg a Katholikus Tan­ügyi Tanács szemei előtt, hogy egészséges levegőjű, természeti szépségekben gazdag ma­gyar vidékeken a lehető legolcsóbban nyújt­son pihenés a gyógyulást keresőknek. S ez üdülőházban nemcsak a katholikus tanítók­nak, hanem a katholikus iskolák igazgatói­nak vagyis a főtisztelendő papságnak is ott­honról gondoskodott. Az üdülőház czéljaira felvett kölcsön letörlesztésére a Tanács tárgy­sorsjátékot rendez s 100 000 darab 1 koronás sorsjegyet bocsátott ki, amelyeknek elhelye­zése csak a lelkész és tanító urak buzgó közreműködéséé mellett lehetséges. Midőn ez emberbaráti nemes ügyet egyházmegyém pap­ságának és tanítóinak figyelmébe és pártfo gásába a legmelegebben ajánlom, azt is meg­engedem, hogy amennyiben a templompénz­tárban, iskolapénztárban, vagy más alapok­ban fedezetet találhatnak, ezek terhére is vásárolhassanak sorsjegyet.“ Hogy közeledik a család és iskola egymáshoz. Egy érdekes párbeszédet hallot­tam, közvetlenül a tanév végén, a szünidő első napjaiban. Iskolásfiuk csoportjából hangzott a párbeszéd. — Mit szólott apád, hogy megbuktál? — Hogy rosszul tanítanak azok a tanítók. — Es nem bántott ? — (Nevető enyelgéssel.) Bántott?jMég az nap elvitt a moziba. — Mit adtak a moziba akkor, te ? — Olyan slágert, hogy még a tanító ur haja is égnek meredt volna. (Hűségesen, szór ól­szóra.) F—ő. Tizennégy állásra nyolczszáznegy- ven pályázó. Pestvármegye közigazgatási bizottsága gróf Ráday Gedeon főispán elnök­lésével ülést tartott. A jelentések során Petri Mór tanfelügyelő beszámolt arról, hogy a me­gyében megüresedett harminczöt tanítói ál­lásra hétszázötven pályázó jelentkezett, Berecz Gyula újpesti tanfelügyelő jelentése szerint az ott megüresedett tizennégy tanítói állásra nyolczszáznegyvenen küldtek be pályázatot. Szatmárvármegye kir. tanfelügyelő jelentéséből a közigazgatási baizottság ülésén. Junius hónapban a nagyari, olcsvai olcsvaa- pátii iskolákat látogatta meg a kir. tanfelü­gyelő. Indítványára a közig, biz elfogadja, hogy a Ferencz József tanítók házában levő kedvezményes helyet a jövő iskolaiévben is Siető Kálmán orvosnöveneék kapja. Fekete Emma szamosszegi menhelyvezetőnő felebbe- zése aziránt, hogy a község állandósítsa elu- tasittatik. Az alsóhomoró tanító felebbezése. hogy neki az iskolafenntartó pinczét és kutat építsen szintén elutasittatik. Bejelenti, hogy a Széchenyi Társulat portómentességi ked­vezményt kért a minisztériumtól. Nem ada­tott meg neki. csak az, hogy a tanfelügye­lőség utján küldhet portómentesen. TARKA KÉPEK. Mókaságok. Miért oly kevés a világos szivar ? A trafikosoknak s ' a dohányzó közönségnek egyaránt legnagyobb a panasza a dohányjöve­dék ellen hogy kevés a világos szivar. A trafi- kosok minapi gyűlésén is erős kifakadások hang­zottak e miatt. Egy fővárosi újságíró felkereste Haracsek László miniszteri tanácsost, a dohány­jövedéki igazgatóság főnökét, hogy megtudjuk tőle : miért kevés a világos szivar ? — Sajnos a dohány nem gyári termék s a jó Isten iutézi, hogy mennyi világos dohány­levél terem. Száraz időben több, esős évben kevesebb, de sohasem annyi mint amennyi a kereslet. Megszerzőnk annyi világos dohányt, amennyit csak lehet, s hogy nem lehet többet, annak az a magyarázata, hogy konkurrenseink, különösen Németország, többet adhatnak a do­hányért. Ott a világos dohányt drágább szivar­fajtáknál használják fel, nálunk pedig már az ötös szivart is világos borítékban követelik. Át­lag hatvan százaléka a dohánylevélnek világos. Egyáltalában nincs módunkban tehát ezen a bajon segíteni. — Külömbeii roppant sajátságos a do­hányzóknak ez a vágyakozása a világos szivar után. Kétségtelen ugyanis, hogy a naptól kiszitt világos dohánylevélben sokkal kevesebb a zamat és illat, mint a barna levélben. A világos szivar is voltaképen olyan barna vagy világos, mint az úgynevezett barnaszivar. A szivarnak a bábja ugyanis, a szivar törzse, mindkét szivarnemnél, a világosnál és barnánál, egyformán ugyanolyan keverékből készül. A világos szivar csak annyi­ban külömbözik a barnától, hogy a boritó do­hánylevél világos. Merőben illúzió tehát, hogy könnyebb, gyengébb a világosszivar. Épp úgy illúzióban élnek azok is akik pettyes szivart keresnek. Azok a pettyek gombáktól származ­nak s a dohánylevél betegségei. — Tagadhatalan, hogy az egyes dohány­gyárak gyártmányai közt van külömbség. Ennek az oka azon felül, hogy sok függ a munkások gyakorlottságától és inteligencziájától is, főleg abban van, hogy a gyárak természetszerűleg egyforma dohányt dolgoznak fel, de amelyik csak kevésfajta szivart készít, ott a legdrágább szivarok számára válogatják ki a legszebb dohányt. Az uj trónörökös s a magyar baka. Az ui trónörökös mint katonai feljebbvaló ma­gyar bakáit nem egyszer megszóllitotta magya­rul. Csak a legutóbbi hetekben jegyezték fel róla a következő epizódot : Hetzendorfban a vártán álló Csáki Károly káplárt szóllitotta meg. Azt kérdezte tőle, hová való. — Jelentem aláson, Szomogymegyébe —■ hangzott a válasz. — Mi Somógymegye székvárosa ? — kér­dezte a főherczeg. — A Radetzky-kaszárnya — válaszolt a baka. Kéziratoknak visszaküldésére nem válal- kozunk. Munkatársainkat kérjük, hogy a pa­pírlapnak csak az egyik oldalára Írjanak, névtelen küldeményeket figyelembe nem ve­szünk. S. Budapest. Senki sem pótolhatlan. És aki azt hiszi magáról, hogy nem pótolható, sőt hirdeti is, mikor az általa szolgáit ügytől félre áll: az az egyén legforrongóbb buzgalmainak ideje alatt sem az ügyet, hanem a személyeket . . . talán épen önmaga személyét szolgálta és képviselte. Hagyjuk tehát ezt a czikket; a czikkel az egész ügy felújítását. Confrére. Hangulatos, de nincs gondosan ki­dolgozva s tárgya miatt nem aktuális. Ii. H. A történetírás fejlett korában már nincs értéke és czélja a krónika-izü históriás verseknek. Poéta. 1. A lapunknak küldött küldeményeket két, már-már országos nevű költő értékeli. ítéletüket nekünk nincs okunk változtatni. 2. M. B. legújabb költeményét igenis adott alkalommal ismertetni fogjuk. Ibolyka. Kár szerénykedni. Ezek a kedves dolgok bátran kiállják a napfényt is. Feldolgozzuk. A „Nők Világa" czimü rovatunk, ha nem is minden számban, de állandó lesz. Örvendünk, hogy egész családoknak tetszik. Előfizető. Téved. A „Személyi hírek“ nem arra valók, hogy a személyi kultuszt szolgálják. Sokan kér­dezősködtek egyes személyek, hivatalo köze gek hol­létéről a szerkesztőségben. Mutathatunk már is kér­dező leveleket. Lám igy téved a deszkák közé szege­zett szűk látókör. Szatmári polgár. Kath. férfiak részére a bik- szádi zarándokolat augusztus 2-án lesz. Bővebb érte­sítést szerezhető a püspöki konviktusban. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. 5229—1914. sz. Meghívó. A SZATMlR-NÉMETI KERÜLETI MDNKlSBIZTOSITÓ PÉNZTÁR 1914. évi augusztus hó 2-án délelőtt 10 órakor Szatmárnémetiben az Iparos Otthon nagytermében tartandó 1. Elnöki megnyitó, a közgyűlés sza­bályszerű összehívásának igazolása, a hatá­rozatképességének megállapítása, a jegyző­könyv vezetése és hitelesítése iránti intézkedés. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének beterjesztése, az 1913. évi zár­számadások megvizsgálása, a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 3. Az 1915. évi költségelőirányzat meg­állapítása. 4. 2 munkaadó és 3 biztosított igazga­tósági póttagnak, továbbá 1 munkaadó és 1 biztosított felőgyelő-bizottsági rendes tagnak és 4 munkaadó és 1 biztosított felügyelő-bi­zottsági póttagnak titkos szavazás utján való megválasztása. 5. Az alapszabályok 22. §-a értelmében kellő időben beérkezett és szabályszerűen ki­tűzött indítványok tárgyalása. Kelt Szatmár Németiben, a Szatmár- Németi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár igazgatóságának 1914. évi julius hó 7-én meg­tartott határozatképes üléséből. Kocsis László s. k. Kossaczky László s. k. elnök. igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents