Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-15 / 28. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. julius 15. A rendőrtisztviselők lapja megyés püspökünkről. Á magyarországi rendőrtiszt- viselők — mint arról annak idején bővebben irtunk — kongresszusra gyűltek Szatmár- Németiben. A kongresszus tagjai tisztelegtek dr. Boromisza Tibor megyéspüspöknél is. A püspöknél tett tisztelgésről most igy emlé­kezik meg a „Közbiztonság,“ a rendőrtiszt­viselők lapja: „Boromisza Tibor megyéspüspök elé járult másnap a küldöttség. Szép, magas, egyenes tartásu, közvetlen, egyszerű, lebilincselő modorú, jóságos öreg pap a szatmáriak megyés­püspöke. Láthatóan meg volt hatva a figyelemtől, amelyben a rendőrök részesítették. Váczy József okos üdvözlő beszédére megkapó, hasonlatokban bővelkedő, formás, ötletes beszéddel válaszolt. Hasonlatot keresett a mi és az ö foglalkozása között. Mi a külső rend mivelöi vagyunk, ö pedig a belső, lelki rend megteremtésén fáradozik. Rokonszenve ott van velünk s kívánja, hogy a külső rend megteremtésén való fáradozásunk eredményes legyen. A beszéd után Tankóczi Gyula bemutatta a küldöttség tagjait. Mindenkihez volt egy nyá­jas szava, egy okos, talpraesett ötlete. Közvetlen egyszerűségének, szellemének kisugárzása valóban elbájolt mindannyiunkat. A püspök urnái tett látogatásnak egyik legkedvesebb emléke marad Szatmáron töltött napjainknak.“ Személyi hírek. — Csaba- Adorján fő­ispán szabadságra ment. Családjával együtt Domahidán fog tartózkodni. Hetenként egy egy napon Nagykárolyban lesz a főispán és ezen a napon fogad. — Hehelein Károly pre- látus-kanonok B almádi fürdőben üdül. — Benkö József apát-plebános Karlsbaldba utazott. — Dr. Jordán Károly apát-kanonok a fővárosban tartózkodik. Dr. Góbi Alajos orvos augusztus 10-ig Abaujban (Renkan) van. Helyettesei dr. Jéger Andor, dr. Kováts Gyula és dr. Heimann Rezső orvosok. Megszűnik a kereskedelmi és vál­tótörvényszék. A hivatalos lap egyik száma hozta dr. Róth Fereneznek a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnökének a budapesti ítélőtáblához tanácselnökké kine­vezését. Ez az első lépés az egész kereske­delmi és váltótörvényszék megszüntetéséhez. Egyedül Budapesten működött ez a törvény­szék, máshol a kereskedelmi és váltóbiróság csak egy tanácsa a törvényszéknek. Ez a kivételes állású bíróság megszűnik Budapes­ten is. Elnökét régi állásának megfelelő ki­váló állásba helyezték. Róth Ferencz dr. több évig a szatmári törvényszék elnöke volt és itt városunkban, sőt az egész vármegyében közszeretetben részesült. A haj dudor ogi püspök válasza. A hajdudorogi püspökség székhelyének Szat­márnémetiben való felállítása ügyében hozott közgyűlési határozatra Miklóssy István püs­pök válaszában közölte a város közönségével, hogy nagy örömére szolgél a város elhatá­rozása, sajnálatára azonban már befejezett tény előtt volt, midőn a város határozatát vette. Kultúrmérnöki hivatalt Szatmár- nak. Vajay Károly dr. kir. tan. polgármes­ter előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy Írjon föl egy kultúrmérnöki hivatalnak Szat­már Németiben való fellállitása iránt, mivel újabban tervbevették a kulturmérnökségek szaporítását. A kérdés most különöskepen nyert jelentőségében a Tisza-Szamosközi ár- mentesitő és belvizszabályozó társulat meg­alakulása által, mivel a debreceni kultúrmér­nöki hivatal személyzetének több mint felét eddig is Szatmár vármegye és Szatmár város kötötte le. A közgyűlés az indítványt egy­hangúlag elfogadta. Kántorképző kurzus. A rozsnyói püs­pöki hatóság engedélyével Zemann Jenő hárs­kúti esperes-plébános kántorképző-kurzust rendez jul. hó 19-kétől kezdődőleg. E kurzu­son, mint előadó részt vesz Szendrei István, a szatmári székesegyház karnagya is. Itt em­lítjük meg, hogy Szendrei karnagyot a vallás- és közokt. minisztérium a szatmárnémetii állami polgári fiúiskolában az énektanítással bízta meg. Konyha-kertészet. Mily örömmel ír­nok : szatmári konyha-kertészet. Most azonban a nagykőrösi saláta, ugorka és egyáltalán konyha-kertészetről Írunk azért, hogy kissé megmozgassa a mieinket is annak valósága, mily jövedelmet hajt a nagykőrösieknek a helyes és okszerű konyhakertészet. A múlt hó­ban pl. 6 nap allatt 50 waggon saláta lett Nagykőrösről elszállítva külföldre 13 ezer korona értékben; most meg az ugorkaszálli- tás következik, mely előreláthatólag szintén horribilis méreteket fog ölteni. Gazdáink is nagyon helyesen tennék, ha a konyhakerté­szettel intenzivebben foglalkoznának s nem vetnék meg, mint rangjukhoz nem illőt. A bolgár-kertészet példája is előttünk. Dr. FODOR FOGORVOS hazaér­kezett és fogorvosi rendelését megkezdte. Pósa Lajos meghalt. Posa bácsit elte­mették. A melyik városban, községben isko­lás gyermekek vannak, mindenütt ismerték és sokáig fogják ismerni nevét. „A gyermek­versek költőjét“ tehát jól ismerték Szatmáron is. Már régebben betegeskedett az öreg ur (1850 ben született.) A legutóbi időben pe­dig valósággal agyonünnepelték. Tiszteletére nagy, országos jubiláris ünnepséget rendeztek. Felvezették az ő hadseregét. Öt ezer gyer­meket toboroztnak köréje. Az öreg költőt megrázta ez a vulkánikus erejű öröm. Meg is hült, tüdőgyuladást kapott és ez a beteg­ség sirba vitte. Pósa különösen lírai költe­ményeivel szerzett országos sikereket. Gyer­mekverseivel meg éppen meghódította a gyer­mekvilágot. Szőlő és baraczk Mertznél! Van jószivü adóhivatal is. Pedig szív és adóhivatal bizony, hogy távolélnek egymástól. Lehet, hogy ilyen adóhivatal a mi városunkban is van. Tegyenek bizonysá­got róla, a kik észrevették jóságát, gyöngéd­ségét, türelmét és igy tovább. De most a debreczeni városi adóhivatalról szól a szép lira. A debreczeni pénzügyigazgató már má­sodízben fordul a közigazgatási bizottság elé azzal a panasszal, hogy a városi adóhivatal szembehelyezkedik a pénügyigazgatóság in­tézkedéseivel éb az adók behajtása körül nem jár el erélyesen. A jelentés a városi adóügy- osztályban nagy megütközést idézett elő s az ügyosztály erélyes tiltakozásra készül. Csóka Sámuel főjegyző, a hivatal főnöke a pénzügyigazgató vádjairól odanyilatkozott, hogy a mai rettenetes gazdasági helyzetben nem tehetik ki az adózó polgárokat annak, hogy erőszakolt behajtásokkal esetleg tönkre tegyék és az adóalanyokat megsemmisítsék. Tüzet jelzett reggel fél 5 órakor az őrtorony rekedt-repedt vész harangja. A tűz a Szent-Imre-herczeg-utczán Scheffer Sándor kovácsmester házában volt. Az ugyan ott levő kocsiszín, melyben Benyó Andor kocsi­gyártó 20 kocsija volt beraktározva, eddig ismeretlen okból kigyuladt s egynek kivéte­lével minden kocsi elpusztult. A tűz tovater­jedését a gyorsan kivonuló tűzoltóság aka­dályozta meg. Bölönyi László alapítványa. Bölönyi László tekintélyes polgár, házasságának 25 éves jubileuma alkalmából 1000 koronás alapítványt tett az ipartestületnél. Az ezer korona felének évi kamatait minden karácsonykor egy elaggott iparos kapja, a másik fele pedig a tanonczokta- tás czélját szolgálja. Rendkívüli közgyűlés. Szatmár város törvényhatósága f. hó 23-án d. u. 3 órakor a közkórház építése, illetve vállalatba adása ügyé- beu rendkívüli közgyűlést tart. A pálinka. A pálinkát Magyarországon 1650. óta ismerik, de akkor nagyon drága volt, Csak 1820. körül lett olcsó, mikor már burgo­nyából ts tudtak szeszt gyártani gép segélyével. Magyarországon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 millió hekto­litert és sört 1,500.000 hektolitert, összesen 600 millió korona értékben. Ez bizony oly nagy összeg, hogy a szegénység tüstént megszűnne, ha az emberek okosabbakká válnának, anélkül, hogy az állam pénzügyi helyzetében zavar tá­madna, mert a szeszadóból bevett jövegelmeket csaknem teljesen kórházakra, javítóintézetekre és börtönökre kell költenie, melyeket több felerész­ben az iszákos emberek töltenek meg. A vidék. Szatmár vármegye tör­vényhatóságának részvétfe­lirata. A vármegye közgyűlése. A nagy nemzeti gyászból Szatmár vármegye is kivette részét. A törvényhatósági bizottságnak tagjai rendkívüli közgyűlésre jöttek össze a várme­gye székházában, hogy a részvét és kegyelet adóját lerójják. A közgyűlés képe komor és őszinte,, igaz fájdalomnak, egyben részvét kifejezések hangulatát mutatta Csaba Ador­ján főispán mély csendben kezdette meg be­szédét, melyet a törvényhatóság tagjai állva hallgattak végig. A beszéd egyszerű, kereset­lent, de mélységes volt. Az emlékek legkomo­lyabb gondolatait, a sziveknek legérzékebb búrjait érintette meg. Szinte megrázó hatást gyakoroltak a lelkekre például a beszédnek ezen hatalmas, lüktető részei: A magyar nem­zet történelmében száz és száz eset volt arra, hogy háborúra kényszerültünk, hogy a nemzet egész exisztencziáját dobta a háború eseményei­nek eshetőségébe, de arra nem volt eset, hogy a magyar orgyilkos fegyverrel akart volna szaba­dulni ellenségétől. (Ügy van ! Úgy van !) Magasztos lelkű, jóságos uralkodónk uralma alatt a magyarság bizonyos resignációval tekin­tett a jövőbe, aminek legfőbb oka az volt, hogy a nemzet nem ösmerte a trónörököst és igy az a tévhit terjedt el, hogy a fenséges ur nem szereti a magyarokat. Igaz hittel merem állítani, hogy ez a tévhit nem igaz: a trónörökös ragaszkodott a magyarokhoz, szerette a magyarokat. Legmeggyőzőbb bizonyítéka ennek az a szomomoru tény, hogy elvetemült ellenségeink ö ellene követték el a merényletet, akit legnagyobb akadálynak tekintettek, hogy vélünk leszámol­hassanak. A főispán beszéde végén aztán indítvá­nyozta, hogy a törvényhatóság örökítse meg jegyzőkönyvében a tragikusan elhunyt Fe­rencz Ferdinánd trónörökösnek és nejének emlékét. 0 Felsége a király előtt fejezzük ki hódolatunkat, tiszteletünket. Adjunk kife­jezést annak, hogy mély gyászában együtt érzünk vele. Adjunk kifejezést részvétünknek az árvák előtt is. A beszéd hatása alatt Ne- mestóthi Szabó Antal indítványozta, hogy a főispán beszédét szószerint örökítsék meg a közgyűlés jegyzőkönyvében. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Majd a Felséghez iztézendő felirat szövegét halgatták meg a közgyűlés tagjai és azt teljes szövegében elfogadták. Több tárgy elintézése után a közgyűlés váget ért. Ahol bizony mégis harangoztak. A „Szatmármegyei Közlöny“ Felsőbányáról azt a hirt kapta és e tudósítás nyomán közli is, hogy „a felsőbányái keresztény hitfeleke- zetek templomaiban mindenütt megkondultak n harangok Ferencz Ferdinánd és hitvese te­metése idején, csak a szeretet vallásának templomában, a rom. kath. templomban nem.“ Hát a dolognak ilyen czélzatos beállítása bi­zony bántó és kegyeletsértő volna. De a hir nem felel meg a valóságnak. A róm. kath. temp­lomban bizony harangoztak. Ugyan abban az időben, a temetés előtt való estén ahogyan azt az ottani esperes illetékes egyház, hatósága elrendelte. És ahogyan az egyházmegye min­den templomában, öt politikai vármegyének kath. templomaiban történt. Elvárjuk laptár­sunk ismert lojálitásától, hogy e bántó és czélzatos hírrel szemben helyreigazítással fog élni. Az első papszentelés a hajdudorogi egyházmegyében. Miklóssy István püspök a múlt héten végezte a hajdudorogi egyház­megyében az első papszentelést. A szentelés aktusai a debreceni görög-katholikus temp­lomban folytak le. Rövid hírek Szatmár vármegyéből. A Nagysomkuti Magyar Bank r.-t. székhelyét Kolozsvárra helyezte át és alaptőkéjét 200.000 K-ról 300.000 K-ra emelte fel, 500 drb 200 K-nás uj részvény kibocsátása utján. — A. M. K. E. Keleti Kárpátok osztálya XXXVIII. közgyűlését julius 18 án, szombaton délelőtt 11 orakor Nagybányán, a Kaszinóban tartja meg. A közgyűlésre a M. K. E. tagjait és bará­tait tisztelettel meghívja az elnökség. A gaz­dag programmal nagyszabású kirándulások vannak összekapcsolva. — Vármegyénk álat- egészsége. Sertésvész a mátészalkai és avasi

Next

/
Thumbnails
Contents