Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-17 / 24. szám
XXIII. évfolyam £4. sseam. Szatmár-Németi 1914. junius 17. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. j Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , | Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár, üdvözlet a Radikálisoknak. Politikai párttá vedlettek át. A nyár közeledtével meleg lehetett régi subájuk, melyben a föld alatt bujkáltak. Programmjuk ? A szabadkőművesek elcsépelt, régi reczipéje. A vallásos világnézet megdöntését, a modern pogányság egyeduralmát czélozza. Megjelentek a politikai élet harczterén a kimerültségnek abban a pillanatában, mikor a küzdő felek az alkotmány sánczainál teljes elkeseredettséggel vívott küzdelemben is egymás kiéheztetésétől várják a győzelmet. S oly jelszavakat és eszméket dobtak a küzdők közé, melyek megbontani képesek a zárt sorokat innen, meg tulnan is. Hát nincs egyébre szüksége ennek a száz sebtől vérző országnak, mint kultur- harczra ? ! Ezt akarják előidézni ? A társadalom, a közélet romlott, foszlott, senyvedt! A politikai élet a gyűlölet, az elkeseredés és a reménytelenség szintere. Gazdasági helyzetünk, aggasztó. A kimerültség, az általános csőd felé haladunk gyors léptekkel, hol az elemi csapások, hol az áldatlan bel- és külpolitikai helyzet következtében. De vigadj, örülj Hunnia ! Já.d az őrjöngök tán- czát a kuruzslók és a politikai dervisek körül ! Állapotod nem reménytelen, jövőd nem sötét és vigasztalan ! Összegyűltek a világ bölcsei s konzíliumot tartván fölötted nagy bölcsen megállapították, hogy minden bajodra, minden sebedre van ir, van gyógyszer 1 Rajta! Vedd be! Használat előtt jól felrázandó a vallás- oktatás eltörlése ! Ebből csak kanálként, csak Felelős szerkesztő : Dr. BAKKAY KÁLMÁN. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. fokozatosan. Előbb az államosítás, aztán az általános emberi erkölcstan, Isten nélkül, majdan ősökkel s állati erkölcsű unokákkal. Miért vonakodol ? Lám Francziaország, Portugália stb. művelt, modern államok. Nézd mennyire meggyógyultak tőle ! Mily kedves, bájos kép a 12 éves csirkefogó, a 16 éves zsebmetsző, a 20 éves rablógyilkos, a társadalom, mely az erkölcstelenség pocsolyájában lubickol, s hogy a kéjből ki ne szorittassók, csak satnya nemzedéknek ad létet. Ennek is csak módjával. A második reczipe : szekularizáczió külsőleg használandó. Evvel kenjed sebeidet, és újból szép, erős és boldog leszel. Messzi földről jönnek majd csodálatodra a bátyus „kul- turemberek“, mert a kuíyabőrhöz nyulbőr- termelő mezőket és réteket is hasittatsz számukra, az pgyházi vagyonból. Fogadd meg Hunnia a bölcsek tanácsát ! Yesd le értékes, de.régi elavult köntösödet. Öltözködj amaz újba, „melyet Jászi et comp. készített számodra. Lépj az isten-nélküliség, az istentelenség talajára, s kulturországgá, fiaid kulturemberekké lesznek. Ez a honmentő re&ípéjük ugy-e ? radikális uraimék ! De mi ebből nem kérünk. És biztosak vagyunk, hogy Hunnia sem fogja bevenni! Azonban csak rajta, rajta 1 Minél hangosabban üssék a nagy dobot! Legalább felébrednek a még alvó katholikusok ! Azt pedig ne gondolják, hogy megijedünk a vásári lármától ! Ézen már régen túl vagyunk! Csak arra kérjük önöket, hogy majd annak idején el ne feledjék, ki vitte be a vallást a politikába ?! Önök teszik ezt! A kiadóhivaia't illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Etting-er János tanulmányi felügyelő czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. -----------------A lap ntegjeleuilt minden szerdán. És nem tévedek, ha azt mondom, azért hogy még jobban elmérgesitsék a közéletet! Ismerős taktikája ez már azoknak, akiknek minden igyekezete és törekvése oda irányul, hogy a magyart a magyarral összeve- szitve és szembe állítva, a zavarosban az alkotmány, a szabadság féltve őrzött kincseit megdézsmál hassák. Ha tudatosan, ha öntudatlanul is, mind egy, de ezeknek a csatlósai önök, akár mint tagadják is! Mert nagyobb a gyűlöletük mindaz iránt, ami katholikus, ami keresztény, ami isteni, semhogy hazaszeretetük korlátokat szabhatna neki. A gyűlölet vezeti önöket és nem a hazaszeretet. Különben önök előtt elavult fogalom a haza! Önök u. n. világpolgárok. Mit beszéljek itt hazaszeretetről ? ! Melynek nem mindegy, hol él, hol küzd, dolgozik, hol boldogul ! Mely ragaszkodik ősei vérével és porával áztatott földjéhez a hazának. Az önök ősei ugye másutt porladnak?! eltekintve bizonyos szertartásoktól, ereiket utoljára Titusz katonái metszették föl. Á gyűlésükön megjelentek névsorát olvasva legalább én úgy láttam,! És önök akarják a 900 éves magyar katholikus egyház javait elkoboztatni ?! Önök akarják a 900 éves magyar kereszténységet, annak papjait az iskolából kivetni, kidobni ?! Kultur harczra provokálnak ? Legyen hát, ha önök akarják ! Legyen kulturharcz. Állunk elébe! Avval azonban ne áltassák és ne biztassák egymást, hogy önök győznek! Mint egyik szónokuk mondotta, hogy eszméiket ez a nemzedék megTÁRCZA Yiszontlátás a sirhantnál, Á falu vége felé lakott özv. Viskiné egyetlen fiával, a .18 éves Pistával. Amióta a férje elhalt, egyetlen fiában volt minden reménysége. Ez vezette a gazdaságot és ő kereste meg mindazt, amire neki és édesanyjának szüksége volt. Szerette is az anyja, az anyai szeretet teljes melegével. Beczézgette, simogatta. Még a napsugár melegétől is óvta. Hogyne óvta volna, hiszen benne volt minden reménysége, minden öröme. Benne volt védelmezője, gyá- molitója és kenyérkeresője. Boldogság is honolt e kis házikó szegényes tájékán. Az igazi szeretet és boldogság állandóan suhogtatta fehér szárnyát e szegényes hajlék felett. Pista szorgalmasan járt dolgozni. Keresetével egy fillérig elszámolt az anyjának. Édesanyja pedig csak a legszükségesebb dolgokra költött. Mig a fölösleget mind félre rakta az ő szeretett fia számára. A legnagyobb szeretet és boldogság közepette teltek a dolgos nyári napok. Meg voltak elégedve szegényes sorsukkal. Még csak szóba sem hozták, hogy talán nehéz volna az élet. Esténként a ház tornáczán ülve sokáig elnézegették az eresz alatt csicsergő fecskepárt. Ilyenkor mindég arról beszélt az öregedő anya a fiának, hogyha majd eléri a nagykorúságot, meg fogja házasítani. Keres majd olyan párt neki, akivel boldogságban, szere- tetben élje ],e éveit, mint az eresz alatt levő fecskepár. Ő pedig meghúzza majd magát két szeretett gyermeke mellett és annyit kíván hálából, hogy mig élni fog, a mindennapi kis kenyere legyen meg. Ha pedig meghal, temesék az ő szeretett férje mellé. Ültessenek a sírjára mindég friss nefelejtset. Pista ezeket az utolsó szavakat mindég szomorúan hallgatta. Mert tudni sem akart arról, hogy ő valaha megváljon annyira szeretett édes anyjától. * Kezdtek múlni a dologidők. A szél már a tarlóról fújt. A csicsergő fecskék megjelentek nagy seregben a levegőben. Hangos csicsergéssel beszélgették meg egymás között a hosszú útra való indulás napját. Az anya és fia szorgalmasan gyűjtögették a télrevalót. Gyakran elgondolkoztak azon, hogy most ismét eljönnek a hosszú téli esték. Az unalmas téli esték. Mit fognak csinálni, de megvigaztalódtak abban, hogy majd eljárogatnak a szomszédoknál a fonókban, hol vidáman fognak telni a téli esték. Majdcsak el fog múlni a tél és megint el fog jönni a szivet, lelket örömre gyújtó, a nagy természetet paradicsommá varázsló gyönyörű tavasz. Nem törődtek senkivel. Senkinek a gazdasága nem izgatta őket. Nem vágytak nagy uraságra. Meg voltak elégedve azzal, amit az Isten mindennap kirendelt a számukra. De egyszer csak sötét kisértet suhogott végig a boldog hajlékon, mert Pistának valami ur elcsavarta a fejét. Nagy gazdaságot Ígért neki és fényes jövőt, csak hagyja el a kis faluját és vándoroljon ki Amerikába. Pista eleinte hallani sem akart róla, de a kisértet állandóan ott suhogott felette. Karjaiba vette és ölelgette. A maggazdago- dási vágy felülkerekedett íajta, mert az az ur nagy napszámot Ígért neki Amerikában. És elhatározta magát a kivándorlásra. A következő este már elő is állt az édesanyjának vele: — Édesanyám! Kivándorolok Amerikába. Most itt van egy ur a faluban és embereket gyűjt össze, akiket aztán mind kiviszi a tengerentúli országba, hol háromszorannyit lehet keresni, azt mondja. Én is kivándorolok. Keresek majd sok pénzt, Ha hazajövök, szép uj házat építek és abba fogom az én mátkámat hozni. Édesanyámnak is berendezek egy kis szobát, hol aztán gondtalanul élheti le hátralevő napjait. Áz öregasszony összeránczolt homlokkal hallgatta fia beszédét. Két öreg szeméből könnycseppek gurultak végig az arczán. Kérlelte fiát, hogy álljon el szándékától. Ne hagyja itt. Hisz minden reménysége egyetlen fiában van. Ki viseli neki gondját, fia itt hagyja. Kivel ossza majd meg boldogságát Lapunk mai száma 8 oldal.
