Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-12-03 / 49. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. deczernber 3. templomok építésének elodázhatatlan kérdését vetette föl. Joggal várhattuk, hogy tervezeteket kapunk a vidékről, tisztába hozzák: hol kell épiteni az első, a második, az ötvenedik kis fakápolnát, melyiket milyen egyesületeink bevonásával és milyen áron épithetjük föl — nemtörődöm hallgatás a felelet. Pedig mindezek még a kell határain belül vannak. Hát lehet-e remélni, hogy a Jörgensen-láttanyomokat meglátjuk mi is? ... A pusztába-kiáltozás meg- ernyesztett. — Talán jó is lesz, ha többé nem kiáltunk . . . Adakozzunk a Sajtóalapra! u Egyházi kinevezések. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a hirt, hogy Őfelsége a szatmári székeskáptalanban Benkő József székesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, Szabó István mes terkanonoknak a főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedett mesterkanonokságot dr. Szentgyörgyi Jordán Károly apori ez. apát, szaniszlói es- peresplebánosnak adományozta. Továbbá Pe- rényi János kir. kath. tanítók, intézeti igazgatót, Polányi Endre csengeri espereslelkészt és Yanyek Ferencz fehérgyarmati espereslelkészt v a szatmári székeskáptalan tiszteletbeli kano- nokjaivá, végül Tahy Ábris ungvári plébánost ungi és llosvay Lajos máramarosszigeti plébánost máramarosszigeti főesperessé nevezte ki. A székeskáptalan uj mesterkanonokjá- nak, dr. Szentgyörgyi Jordán Károlynak a neve országosan ismert. Több mint másfél évtizeden keresztül tevékeny szerepet játszott kath. közéleti mozgalmainkban s egyéni kiválóságaival magára vonta a legmagasabb egyházi körök figyelmét. Érdemeinek elismeréséül még aránylag fiatalon, 49 éves korá ban megkapta az apori ez. apátságot; abban a kitüntetésben is részesült, hogy a hercegelemek ölelkeznek össze a Oampagna felett. A szél üvölt s őrülten száguldva kalandozza be a földeket; a villám versenyt fut a széllel s bevilágítja a csendbe és sötétbe merült mezőket. A dörgés úgy szólal meg s úgy törik meg a hegyek fölött, mint az orgona a templom boltivein. Hej 1 de sok gőgös fejet tanitna meg egy ilyen vihar imádkozni. Valami bántó érzés ül a szivemre, ha esténkint a pazarul világított Róma sugarai kicsapnak a Campagna sötétségébe. Hisz tudom, hogy ilyenkor a bűn indul éjjeli útra. Hogy a lármás korzókat emberraj lepi el, hogy a kávéházakból boros gőz csap ki s a lármás muzsika dallamaiba belevegyül a fékevesztett kedv rekedt kurjongatása, hogy az utczákon selyem suhog, arany zörög, hogy árulja magát, nemességét az ember. S talán tulnehóz lenne a szivem, talán a keserűség gyötörve gyötörne, ha nem tudnám, hogy Róma száz meg száz templomának, kolostorának falai között föleseng az ének, száz meg száz szent lélek imája száll az ég felé ; ha nem tudnám, hogy még mindig sok az erény, még mindig sok hőse van az életnek. Csak mig az erény szerényen húzódik meg a lélek mélyén, a bűn az utczán a nyilvánosság előtt fészkel. A Campagna meg hallgat, csendbe, sötétbe merülve. Kóbor szellők csilingelnek az olajerdők fái között. Az égen békés felhők úsznak, a hegytetőkről meg kíváncsian pis- logatnak le a kis olasz városkák sárga fényei. Megnyugodva fordítom el tekintetemet, az alkonyat ma ismét megnyugtatott, a Campagna alkonya ma ismét felemelt. Róma. Nyisztor Zoltán. primás egy Ízben őt szólította fel a budavári koronázó templomban a szent-lstvánnapi ünnepi beszéd megtartására. 1905 ben elnöke lett az Országos kath. Tanügyi Tanácsnak és e nagy fontosságú állásában öt éven keresztül nagy lelkesedéssel, alapos hozzáértéssel karolta fel és ápolta a kath. tanítóság erkölcsi és anyagi érdekeit, amiről Külön kötetben kiadott elnöki megnyitó’ beszédei is elismerően tanúskodnak. E tevékenykedésén kívül még jelentős irodalmi munkásságot is fejtett ki. „Márcziusi bolyák“ ezimen egy nagy kedveltségnek örvendő imakönyvet adott ki. Magyarra fordította Karolina Auguszta főherczegnő német életrajzát, valamint a nagyhét fönséges latin szertartásait. A Kath. Tanügyi Tanács gyűlésein elmondott beszédein kívül még több ünnepi és alkalmi beszéde jelent meg nyomtatásban. Mint lelkipásztor, mint híveinek megértő, gondos atyja, mint a tanítóságnak igaz barátja, nagy népszerűségnek és osztatlan szeretetnek örvend. Volt káplánjai (már igen tekintélyes számmal vannak) évek múltán is fiúi vonzalommal ragaszkodnak hozzá s a legideálisabb principálisnak vallják. Ha a mondottakhoz még hozzávesszük az uj kanonok nagy szív- jóságát, nemesen előkelő, de azért bizalmat gerjesztő modorát, közvetetlenségét, lebilincselő kedvességét, — akkor indokoltnak és érthetőnek fogjuk találni azt az őszinte és általános örömet, a melyet ez a kanonoki kinevezés az egész egyházmegyében keltett. A kitüntetett apátplébános életrajzi adatai a következők : Született 1849. november 4-én Nagykárolyban. 1873-ban történt felszenteltetése után előbb Csanáloson, majd Nagybányán és Máramarosszigeten káplánkodott. Fiatalon nyerte el 1877-ben a szaniszlói plébániát, amelynek egész mostanáig lelkiismeretes, bölcs és szeretett lelkipásztora volt. 1882-ben letette a doktorátust az egyházjogból, 1893 ban a pápa őszentsége tb. káplánja, 1899 ben apori c. apát lett. Az 1900 ik év óta tagja a lelkészvizsgáló (prosynodalis) bizottságnak. * * * A tiszteletbeli kanonokok között első helyen kell említenünk Perényi János képzőintézeti igazgatót. Típusa ő a csendben, feltűnés nélkül dolgozó lelkiismeretes munkásnak, akinek keze alól csak tökéletes, befejezett munka kerül ki. Egyenes, kristály- tiszta jellem; fényes tehetségű és nagy tu- dományu ember. Példaképe a hivatásos ta nárnak, a bölcs pedagógusnak. Hogy mivé fejlődött az ő vezetése alatt a szatmári kir. kath. tanitóképzőintézet, arról a kath. tanítóságnak immár tizenhárom generácziója tehet elismerő tanúságot. Perényi Jánosnak megadta a Gondviselés azt a ritka kegyet, hogy ő az erélyesség és igazságosság kérlelhetetlen szigorúságát úgy tudja érvényesíteni, hogy azért az erély s a szigorúság mögött mindenki megérezze az atyai jóindulatot, még az is, akit ez az erély és szigorúság közvetlenül sújt. Azért Perényinek nincs ellensége; senki sincs, aról aki ne azzal a hódoló tisztelettel emlékeznék meg, amely a nagysulyu egyéniségeknek jár. Nála érdemesebb embert ritkán ért kitüntetés. Az ő kitüntetése az érdemnek, a tehetségnek, a kiváló és eredményes munkának az elismerése. Perényi János most 65 éves. 1849. jun. 28-án született Nagykárolyban. Miséspappá szenteltetett 1873. julius 25-én. Sándorfaluban, Nagymajtényban, Ungváron, Nagybányán, Felsőbányán, Szatmáron és Máramarosszigeten káplánkodott. 1878 ban behívta felettes hatósága a központba, ahol előbb a fitanitó- képzőben volt tanár; majd a nőképző tanára s az irgalmas nővérek lelkiigazgatója lett. 1895-ben, lelkiismeretes munkájának elisme- réseképen, szentszéki tanácsossá neveztetett ki. 1900-ban került a filanitóképző élére, mint az intézet igazgatója. Tagja a középiskolai hittanárokat vizsgáló bizottságnak (1901. óta) és a Vigilantia bizottságnak (1908. óta). * * * Polányi Endre és Vanyek Ferencz a lelkipásztorkodás fáradságos, sok türelmet nagy körültekintést és áldozatos lelkesedést követelő terrénumán töltöttek el egy emberöltőt. De, nem annyira éveik száma, mint inkább érdemeik, elért eredményeik nagysága teszi őket a magas kitüntetésre méltókká. Hiszen, hogy egyebet ne említsünk, mindketten már régóta esperesek, tehát az egyházi hatóság részéről már évekkel előbb érdemeseknek találtattak arra, hogy kerületük papságát vezessék s fölötte felügyeletet gyakoroljanak. A lelkipásztori munka olyan, hogy abban csak a gyarlóságok és mulasztások tűnnek fel rögtön és észrevehetően ; a lelkiismeretesség, buzgóság és rátermettség gyümölcsei titkon és csak nagysokára teremnek meg. S ha ezek a gyümölcsök mégis nyilvánvalókká válnak és nyilvános elismerésben részesülnek, akkor az ilyen elismerés mögött mindenesetre sok verejtéknek, sok elhasznált energiának kell állania. S ez mindennél beszédesebb dicsérete a két plébános- kanonoknak. Életrajzi adataikat röviden itt adjuk. Polányi Endre ,1841. junius 26 án született Szatmáron. Aldozópappá szenteltetett 1864-ben. Pálóczon, Munkácson és Nagybányán volt segédlelkész. 1868-tól Csicserben, 1890 tői Kiskaposon és 1896. óta Csengerben lelkészkedik. A szatmári kerületnek 1901. óta esperese. Vanyek Ferencz Nagykárolyban született 1844. deczernber 3 án. Pappá szenteltetett 1870 ben. Dobóruszkán, Csanáloson és Munkácson volt káplán. 1875 ben lett szatmár- csekei lelkész, ahonnan 1902-ben ment át Fehérgyarmatra. 1893 ban lett szentszéki tanácsos; 1902. óta pedig esperese a fehér- gyarmati kerületnek. Csak *(l/llliííl\'ll(l) III' j vegyünk! Az Irodalmi-Kör első estélye. Az egyházmegyei Irodalmi Kör társadalmi előadásainak III. cziklusába lépett a vasárnapi, Cecilben megtartott estjével. A társadalmi előadások, a válogatott műsor a megérdemelt elismerés hangján mindig igen fényes sikerrel jártak, minden alkalommal csak ilyeről számolhattunk be: sikerről, elismerésről, élvezetes tanításról, oly látogatottságról, oly nagy publikumról, amely — szégyenlem leírni — előbb utóbb maga lesz kénytelen a Cecil-kistermének falát ledönteni, hogy még többen elférjenek. A III, cziklus első estje is az előzők elismerésében, páratlan sikerében osztozik. Izmosodunk mindig. Hatalmas tábor áll mögöttünk, azok, akik szeretik a jót, a tisztát, a kristályosat. Bodnár Gáspár az Irodalmi-Kör alel- nöke rövid, meggyőző megnyitójában az igazi kultúra, a valódi művelődés jelentőségét fejtegeti. Áz Irodalmi-Kör hivatása tudatában, az igaz kultúra szolgálatában áll, amely tanítja, hogy a hit, a tudomány, a vallás nem ellentétes fogalmak. A szabadelőadások nem azt jelentik, hogy ott szabad mindent előadni, még olyat is, ami csak ötletszerű, ami mánia számba megy. Majd bemutatja rövid képben az adventi cziklus négy előadásának tárgysorozatát s megtartja az első előadását: „A fájdalom és öröm lélektana és jelentősége a nevelésben A fájdalom és öröm kérdése olyan mint a jog és kötelesség kérdése, amelyek elválaszthatatlanok. S mégis mi történik ? Ma mindenki jogot követel, csak ha kötelességről, szorgalomról, becsületes munkásságról van szó, akkor mélységesen hallgatnak. Ép igy van az örömmel és fájdalommal is. Ha nem volna fájdalom a világon, akkor nem tudnék az örömet megbecsülni. Azért nagyon fontos, hogyan viselkedjünk keresztény életünkben az öröm és fájdalom megítélésénél. Örömmel tapasztalhatjuk, bogy az emberek megundorodtak az erotikumtól és az igaz lelkek vágyódásával epednek az után, ami tiszta, világos, kristályos. A fájdalom történetét egy legendában mutatja be az előadó. A jó Isten három viz- cseppet adott a természetbe. Az egyikből harmat lett, a másikból gyógyforrás bugyo- gott, a harmadik a verejték akkor jelent meg
