Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-03-12 / 11. szám

Államsegély a katholikusoknak s a felekezeteknek. Az 1913. évi költségvetés szerint az állam a következő segélyekkel támogatja a katholikusokat s az egyes felekezeteket, valamint a zsidóságot:

I. Egyházi segélyek:

Katholikus (a lakosság 61%-a) 862.344 K

Ág ev. (7%) és ref. (14%) . . 5.929.708 K

Görögkeleti (13%).................... 400.000 K

Unitárius (0'4%).................... 265.800 K

Izraelita (4-9<>/o)......................... 320.000 K

II. Lelkészek:

Kath. lelkészek kongruája . . 1.350.000 K

A nem kath. pásztorok kongruája 2.900.000 K

III. Középiskolák :

61 kath. középiskola kap . . . 943.456 K

26 ref. „ „ . . . 808.400 K

16 ág. ev. „ „ . . . 497.000 K

2 unit. „ „ . . . 61.000 K

1 izr. „ „ . . . 10.000 K

8 községi „ „ . . . 209.400 K

1 bpesti leánygymn

.................... 24.000 K

Le

gkevesebb okuk van tehát a panaszra a protestánsoknak, akik — bár az ország lakosságának csak 2l°/o-át teszik — közel 6 millió korona államsegélyben részesülnek, mig ugyanakkor a lakosság 61% át tevő katholikusok csak kilenczedfél százezer kor. államsegélyt élveznek. Nem kevésbbé érdekes a középiskolák tétele, ahol az tűnik ki, hogy mig 45 nem ka holikus középiskola 1,376.400 korona államsegélyben részesül, addig 61 katholikus középiskola nem élvez még csak 1 milliónyi államsegélyt sem. Ha a katholikusoknak nyújtott iskolasegélyt vesszük a számitás alapjául, akkor a nem katholikus iskoláknak még 700.000 koronához sem volna joguk, pedig éppen kétszer annyit élveznek ; viszont, ha a nem katholikus iskoláknak adott iskolasegélyt vesszük alapul, akkor a katholikus középiskoláknak 1,865.786 korona államsegély járna, pedig ennek az összegnek épen a felét kapják.

A restauráczió munkája.

Irta: ORGANIZÁTOR.

„Egy a ti Mesteretek, Krisztus.“

III.

Restauráczió és a mi sajtónk.

Á sajtómozgalom homlokterében áll most akczióinknak. Úgy annyira, hogy a mi akczióinknak gourmandjai meg is undorodtak folytonos emlegetésétől. Pedig nem úgy van. Azóta a bizonyos pécsi nagygyűlés óta, mely a sajtót annyira a frontra tolta előre, azóta beláttuk azt, hogy a keresztény gondolat védelmére nemcsak erős fallanxot alkot a sajtó ólomkatonasága, hanem a modern támadó, régi pozicziókat vísszavivó harczban elsőrendű szükséglet ott elől a rajvonalban küzdő embereink számára, sőt már-már olyan mint egy-egy schrapnel. amelyet átbocsátunk az egybázgyiilöletből élők táborába, hogy kiirtsa ezt a gyűlöletet.

Hogy még mindég vannak sajtónk, a kimondott keresztény sajtó ellen panaszok, az természetes, csak az nem természetes, hogy bizony nem igen segítünk a panaszokon. Én sok helyütt még a sajtó terén rettentő konfúziót látok. Az elrendezkedni tudás, a munka megosztás elvének hiányát. Vegyük a bajokat sorba.

Kezdem kifogásaimat azon a naptár áradaton, amelynek a mi keresztény publikumunk ki van téve. Ott van a Népszövetség, a Szent István Társulat Naptára, a Keresztény Szoczialisták Naptára és igy tovább egy egész armádia-. Soha még senki sem gondolt arra, bogy a jobb czél érdekében meg kellene szüntetni ezt a fullasztó naptár áradatot s a sok apró cseprő naptár helyet egy erős, db aztán mindenütt helyet kereső naptárt kellene egyesült erővel publikumunk kezébe adni. Az Orsz. Katholikus Szövetségnek kellene erélyesen közbelépni s megszüntetni a naptár-kiadó ambicziót hisz sok emberünk már 3—4 naptárhoz is jut különféle tagsági illetmények czimén. Vagy a Népszövetség, vagy a Szent István Társulat naptárának kellene megmaradni, a többi szűnjön meg.

„HETI SZEMLE

Hasonlóképen volnánk hitbuzgalmi lapocskáinkkal is. Ott van a Páduai Szent Antal lapja, Máriákért, Szent Család, Jézus Szive Hírnöke és még egy pár hitbuzgalmi lap. Nem akarom bár egyiket sem bántani, de meg kell vallanom, hogy ez a sok lapocska fölösleges a mi irodalmunkban. Egyik másik némelykor kompromitálja csupán a keresztény gondolatot, midőn az ellentáborból a hasábjaikról kihaíászott banális idézeteket vágják a szemünkbe. Pirulnunk kell miattuk, mert ezek az idézetek úgy állítják oda az Egyházat, mint a gyermekesen naiv, a hittől teljesen független mesék és idétlenkedések melegágyát. Némelyikük egy-egy szentnek a tiszteletét annyira túlzásba viszi, hogy ezt a partikularizmust erélyes kezekkel kellene a természetes mederbe visszaszorítani. A Mária Kongregáció és az Örökimádás ez az a két hitbuzgalmi folyóirat, amelynek terjesztése elsőrangú feladat. A többi lapocskáknak fuzionálni kellene ha talán nem is ezek kel, hanem egymás között s 2—3 lapnak alkotni egyet úgy azonban, hogy a jelenlegi szerkesztőségek az uj lapnál is munkában legyenek.

így azután elérnők azt, hogy kevesebb hitbuzgalmi lapunk lenne ugyan, de azok többet nyújtanának, több előfizetőt szerezhetnének, alaposan rnegkritizált ezikkeket hoznának s igy több előfizetőt szerezve inkább apostol kodhatnának.

És ami fő, nem kompromitálnák az Egyházat.

Menjünk tovább ! Van egy rakás katholikus tanügyi lapunk: Keresztény Tanító, Népnevelő, Népiskolai Tanügy stb. majdnem minden egyházmegyének van külön kath. tanügyi lapja. Természetes, hogy gyengék, alig nyújtanak valamit, ami a jelen nehéz körülmények között a katholikus tanítóság tudását, ragaszkodását az Egyházhoz gyarapítaná. Nem jobb lenne e egyetlenegyet csinálni belőlök, de az aztán erős legyen ! Nekem tetszik a Keresztény Tanító agilitása, az ő égisze alatt keilen^ a fúziónak megtörténni ép agilitása miatt. Az eddigi lapok szerkesztőségei persze munkában lennének az uj lapnál is. Sok erőnek konczentrálása történnék meg ezáltal.

Tovább menve látjuk, hogy két katholikus gyermeklapunk van : az Elet kiadásában megjelenő Kis Pajtás és a Győrben megjelenő varangyai. Sokkal praktikusabb lenne, ha a kettő helyett egy erőset tudnánk a jövő nemzedék kezébe adni, hisz az elterjesztésük úgy is sok gondot ad. Az Őrangyalnak be kellene olvadni a Kis Pajtásba.

A Zászlónk működéséről csak dicsérőleg emlékezhetünk meg, csak azt sajnáljuk fájó szívvel, hogy a régi kongregácziói élet czimü rovat hiányzik belőle . . .

Amióta a Keresztény Magyar Ifjúság, a főiskolai ifjúság lapja megszűnt, érezzük, hogy hiányzik az egyetemi és főiskolai ifjúság orgánuma. A tavalyi kassai kath. Diák- gyűlés elhatározta ugyan az uj lap megindítását, de mindezideig nem látunk semmit. Különösen az Egyetemi Mária-kongregáczió- tól várunk ezen' a téren tetteket.

■Örömmel kell látnunk az Alkotmánynak gyarapodását, különösen azóta látszik ez rajta, amióta a mi zseniális P. Banghánk a Sajtóegyesület Hölgybizottságát megteremtette. Szerettük az Alkotmányt az elveiért az ő „szikár“ alakjában, most hogy „molettebb“ alakot ölt magára különösen úgy vasárnaponként, azt mondom a kishitüeknek, most már ajánlhatjátok bárkinek is, állja a versenyt. Bízunk abban, hogy még tartalmasabb tartalommal is fogjuk olvashatni . . .

Jövőre még még folytatom a mi sajtónk kritikáját.

Makóczy Géza papl BéZabólííári

Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz.

. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek.

Tisztelettel

Makóczy Oéza, papi- és polgári-szabó.

Városi közgyűlés. Mérsékelt érdeklődés mellett folyt le Szatmár város törvényhatóságának márczius havi közgyűlése. A polgármesteri jelentésből megtudtuk, hogy a városházán foglalkoznak egy uj közvágóhíd s a vásárcsarnok építésének eszméjével; az eszme megvalósítását azonban a mostani csecsszopó gyermekek közül csak kevesen fogják megérni. Lépéseket tett a városi tanács, hogy a város határában 40—45holdnyi területen bolgár kertészet létesittessék s erre a czélra az állam támogatását is kérte. Kieszközölte továbbá a városi tanács, hogy a gazdaközönség előnyös feltételek mellett kaphasson tavaszi vetűmagvakat az államtól. Végül közölte a polgármesteri jeleptés a ház- tulajdonosok körében bizonyára nem nagy lelkesedést keltő hirt, hogy Szatmár városa a f. évben általános házbéradó alá jön, mivel a bérbeadott lakások jóval felülmúlják a bérbe nem adottakat.

Ezután tudomásul Vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter 14495 K államsegélyt utalványozott a gőzfertőtlenitő költségeire; hogy a föld mi velésügyi miniszter megadta a nyilvánossági jogot a szatmári törvényhatósági vegyvizsgáló állomásnak, egyszersmind annak hatáskörét Szatmár, Máramaros, Ugocsa és Szilágy vármegyékre kiterjesztette; végül hogy a pénzügyminiszter megengedte, hogy az elcserélt adóhivatali telkek 87.000 koronás árkülönbözetét a város tiz év alatt 5% kamattal térítse meg a kincstárnak.

A villamosmünél alkalmazott Dombrády Endrét, valamint Szóbél József dr. törvényhatósági vegyészt a közgyűlés véglegesítette.

A helybeli építőiparosok panaszkodó emlékiratára, amelyben a nem helybeli vállalkozók kizárását kérték a városi építkezésekből, azt határozta a közgyűlés, hogy a jövőben egyenlő ajánlatok mellett elsőbbséget biztosit a helybeli vállalkozóknak.

Keresztszeghy Lajos dr. inteípelláczió alakjában megint szóvá tette az Ecsediláp- lecsapoló Társulatnak azt a tervét, hogy Szatmár város határában vízgyűjtő telepet akar létesíteni. A polgármester megnyugtatta az interpellálót, hogy már idejekorán megtett minden intézkedést a városra nézve káros terv megakadályozására.

A Füllencsés tó ismét aktuálissá vált lecsapolásával, a f. évi belkövezési programmal s néhány jelentéktelen javaslattal foglalkozott még a közgyűlés.

Útvesztő.

Irta: id. EGÁN LAJOS.

Valamikor, még nem is olyan régen, a patriarkális élet nyugodt medrében is mozgott az emberi elme. Változatosságot kívánt, olyan változatosságot, mely kiegyenlitő hatásával elégedetté, egyenlővé, boldoggá tegye az emberek egész tömegét.

Azt hitték, hogy ennek a nagy czélnak biztos eszköze csak a szabadság és egyenlőség lehet. Ennek az uj eszmének a diadaláért sok vér folyt, mert a lassú kipróbálás átmenetére nem volt türelme a felzaklatott néptömegnek. Siettek is letörni mindent, amit a szabadság és egyenlőség korlátainak tekintettek a vezetők. Megszüntették még a ezé- beket is, mert .abban az intézményben is az egyéniség érvényesülésének korlátáit vélték felismerni, holott az éppen az egyéniség értékének védőeszköze volt. Az irány váratlanul, oly gyorsan, olyan erőkifejtéssel lépett fel, hogy a nép nagy tömege nem ért reá fölötte mélyebben gondolkozni; erőt vett rajta a földicsért uj irány, beállt annak támogatójául mert a demokratikus irány a szabadság, egyenlőség jelszavaival a tömeget rneg- hypnotizálta.

A szabadság elfoglalta a fontos tereket, a szabad ipar, szabad kereskedelem, szabad gondolkodás tárt kaput nyitott az uzsorának, a hamisításnak, az erkölcsi felfogás félremagyarázásának ; létre jött a modern élet, a gazdasági tevékenység terjedelmes mivelése az ipar és kereskedelem uj irányú miveiésé- sének felkarolásával, a mezőgazdasági érdekek félretolásával, amikor az uj irány prófétái általános ívagyonosságot, egyenlőséget, jólétet, boldogságot jósoltak és olyan gyöngy-