Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-03-05 / 10. szám

2

sajtó berendezésével és telkével együtt 60.000 korona értéket adna az uj tulajdonosnak.

Ilyen kevés összeg, 32.000 korona volna szükséges annyi jelentős, kiszámíthatatlan erkölcsi és anyagi hasznot hajtó lépés megte- véséhez.

A lehető legszárazabban mutattunk reá a napilap megteremtésének reális módozataira.

— Videant consules . . .

Ne felejtsük el, hogy a liberálisok, szabadkőmivesek ás szocziáldemokraták tolvajnyelvén „a klerikalizmus“ a kath. vallást, vagyis a kath egyházat jelenti. Ha valakit klerikalis-nak mondanak, ugyanazon tolvajnyelv szerint annyit tesz, hogy az illető hű és derék katholikus ember. Találóan mondja valaki : A „klerikalizmus“ okos, ravasz emberek találmánya, hogy az ostobák felüljenek neki.

Statisztikai adatok a német katholikusokról.

A katholikus társadalmi szervezkedésben a német katholikusoké a vezetőszerep; ők végzik az uttörés, a kezdeményezés nehéz munkáját és ők dicsekedhetnek a legtöbb eredménnyel. A Germania docet sokkal igazabban érvényesül ebből a szempontból, mintha azt a hízelgő mondást a német birodalom ipari és gazdasági fejlődésére alkalmazzuk. Annyiszor halljuk dicsérni a német katholikusokat, olyan csodálattal nézzük a katholikus elvek érvényesüléséért folytatott győzelmes harezaikat és annyi jeles intézményüket ültettük már át a hazai földbe, hogy bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat, ha a katholikus szervezkedés eme nagy mesterének számbeli erejét a legutóbbi népszámlálás adatai alapján főbb vonásaiban ismertetjük.

Az 1910. decemberién megtartott nép- számlálás szerint a Nómetbirodalomnak ösz- szesen 64.925,973 lakosa van. Ebből protesdanók neki, hogy a Hortobágy szó is német, Hartenbach volt eredetileg. De hát ott is germánhadak száguldoztak közel egy évezreden át.

Avareredetüeknek látszanak a török nyelvből megfejthető ezen községnevek : Zsadány, Bar/os, Dara. Az elsőt egyenesen a legfőbb avar méltóság nevéből, a „tudun“-ból származtatják ilyen közbeeső átmenetekkel: to- dan, sodan. A második a bagis szóból ered, mely magyarul szarvast jelent. A harmadik a dari szóból, melynek ugyanaz az értelme mint a magyar darának.

Legszámosabbak a szláv nevek. Elborítják ezek egész Magyarország térképét a Kárpátoktól az Adriáig, azt bizonyítva, hogy a honfoglaló magyarok itt szlávokat mindenütt találtak s tőlük tanulták meg ismerni uj hazájukat. De a szláv elnevezések egyszersmind a legjellemzőbbek is a kezdetleges ember gondolkozási módjára. Vármegyénk területéről is össze lehet belőlük szedni egy kis gyűjteményt.

Az ősi szláv ember a természet jelenségei iránt való rajongásában megcsodált egy kis folyót, mely Erdély bérczeiből csendesen ereszkedett alá a rónára s felkiáltott: Kra sinu, szép, gyönyörű! Rajta maradt a név s a magyar ajkon Kraszna név alatt él tovább.

Felköltötte figyelmét vármegyénk egy másik folyója is, mely száraz időben alig mozog, mint egy lusta kérőző állat, de ha hóolvadás idején megárad, felbőszül mint egy vad bölény, mely haragjában szarvaival hasogatja fel a földet. Nem hiába ábrázolták az ókori klasszikus népek is szarvakkal a folyamok isteneit, a szláv ember is turunak, azaz bölénynek nevezte el ezt a vizet. Utá- nok Tiir a neve nálunk magyaroknál is.

A vizet megbecsülte a szláv egyéb alakjában is. Nevével, a vodá-val számos válto„HETI SZEMLE“

táns 39.991,421 ; katholikus 23.821,453; zsidó 612.021; a hiányzó félmilliónyi lakosságot a görög keletiek, ókatholikusok, németkatholi- kusok és felekezetnélküliek teszik ki. A közölt számadatokból kitűnik, hogy az a német katholicizmus, amelynek a birodalmi gyűlésben a legtöbb lagot számláló pártja van, az összlakosságnak csupán egyharmadát (36%) mondhatja magáénak. Milyen óriási agitáczíó, a szervezeteknek és intézményeknek mekkora falanxa kell ahhoz, hogy egy 62% ában protestáns országban a mandátumoknak egy harmadát a katholikus pártnak lehessen biztosítani ! Pedig a protestánsok nagy többsége még nem a legnagyobb nehézség, melyet a német katholikusok parlamenti érvényesülésének le kell küzdenie. Sokkal jobban megnehezíti helyzetüket az ő nagy szétszórtságuk, kedvezőtlen elhelyezkedésük a protestáns tengerben. A huszonhat szövetséges állam között csak három olyan van, amelyben a katholikusok többségben vannak : Bajorország (70%), Baden (59%) és Elszász-Lotharingia (76%). Máshol mindenütt kisebbségben vannak. Amellett még az egyes államok területén is meglehetősen széjjel vannak szórva: Bajorország, Lotharingia, Posen, a Rajnavi- dék és Wesztfália kivételével sehol sem élnek nagyobb tömegben a kdholikusok. Körülbelül olyan a német katholikusoknak szám aránya és földrajzi elhelyezkedése, mint a Szatmármegyei katholikusoknak: mindenütt vannak, de mindenütt kisebbségben, sok helyen elenyészően csekély számban.

Sorra véve a szövetséges államokat:

Poroszországban van

24.830 547

kath.

(36%);

Bajorországban

4863,251

»

(70%);

Szászországban

236,052

n

(4-9%);

Würtembergben

739,995

(30%);

Badenben <•

1.271,914

51

(59%);

Hesszenben

397.995

51

(31%);

Merklenburg-Sehwerin 21,043

11

(3%);

Szász nagyhercegség

19.980

JJ

(4 7%);

Mecklenburg-Strelitz

4,255

»»

(4%);

Oldenburgban

107,508

11

(22%);

Braurschweigban

25,888

51

(5%);

Szász-Meiningenben

5,233

51

(1'8%);

Szász- Attenburgban

7,246

51

(3%);

Szász-Koburg Gothában 4,951

51

(19%);

Anhaltban

12,745

n

(3 8%);

Schwarzb. Sondershausen 1,732

51

(P8%);

zatban találkozunk hazánk területén. Vármegyénkben Vada puszta, hajdan község, őrzi ezen kor emlékét.

A kisebb folyóvizet potoku és réka névvel jelöli a szláv. Mindkettőből községnevek maradtak fenn. Az előbbiből Asszonypataka, Berkeszpataka, az utóbbi ugyancsak szláv kicsinyítő képzővel ellátva él tovább Riese község nevében.

Feltűnt a szlávnak a viz gyorsabb sodra is s ekkor folyását bruzu nak, sebesnek nevezte. Ezek a hangok csendülnek meg a kis Borzova község nevében, mely hajdan vé- delmül szintén vízzel volt körülvéve.

A sarat matu-nak hívja. Ezt a szót Matócs nevéből érezzük ki. A mocsár egyik neve : laka, mely a Szamos árterületén levő lankák ban él tovább s sok fejtörésre, adott alkalmat Szatmár régebbi történetíróinak (s magamnak is,) hogy eredetét megfejtsék. '

A vidék emberi czéloknak megfelelő, jó voltát dobra szóval dicsérte. Ma is bizonyítja ezt Dobra falunak a neve.

Feltűnt az is neki, ha viz vette körül a földet, és ostrovu-nak azaz szigetnek nevezte. Sejteni lehet, hogy az Eszlró név is innen ered, bárha a község mai földrajzi helyzete nem is bizonyítja.

Számos községnevet alkotott a szláv az azon helyen elterjedt fák nevéből is. Nálunk csupán Dob és Olcsva mutatnak ilyen eredetre. Az előbbi a dubu — tölgy v. cserfa, — az utóbbi a jelsa — égerfa — szóból szárma zik. Még talán az Oroszfalu neve ilyen, mert inkább származhatik az orah — diófa — szóból, mint az „oroszából, mert ilyen tele pitvénynek ottan nincsen semmi nyoma.

Még a gomba sem volt előtte annyira jelentéktelen növény, hogy nevéből, a hrib szóból, községnevet ne alkosson, melyet a magyar ajk Hiripnek ejt ki.

Akárhányszor ki kellett az erdőt irtaSzatmár, 1913. márczius 5.

Schwarzburg-Rudolfstadt

1,288 kath.

(l°/o);

Waldeck

2,858

n

(3°/o);

Reusz idősebb ág

1,296

11

(1- 7%);

Reusz ifjabb ág

3,498

ii

(2%);

Schaumburg-Lippében

715

n

(1-5%);

Lippében

5,936

11

(3-9%) :

Lübeckben

276

51

(3%) ;

Brémában

1,290

51

(7%);

Hamburgban

51.036

11

(5%);

EIszasz-Lotharingia 1.428,343

»5

(76%).

A közölt adatok tanúsága szerint tehát a 3 katholikus többségű szövetséges államból egyikben sem éri el a katholikusság a 80%-ot, sőt Badenben még a 60%-ot sem. Ezzel szemben a protestánsok 18 államban bírnak 90°/o-nál magasabb arányszámmal és sehol sincsenek kevesebben az összlakosság 21%-ánál. Hogy csak a főbbeket említsük : Szászországnak 94% a protestáns (4.806,661 lakosból 4.520,835); Mecklenburg Schwerin- nek ,97%-a (639,958-ból 615,521); Hamburgnak 92%-a (1 014.664 bői 926.758) és Schwarz- burgnak S9‘7% a (100,702 bői 99.210). Viszont azonban a katholikus Elszasz Lotbarin- giában is elérik a 21 7%-ot (1874.014 lakosból 408,274 a protestáns).

A katholikusoknak ilyen elszórtsága mellett egészen természetesnek találhatnók, ha perezentszámuk folytonosan kisebbednék. Ha el is tekintünk a protestáns államhatalom lutheranizáló nyomásától, a nagy többségben levő vallásnak még mindig jelentékeny előnyt biztosit a tömegmeggyőződés konvertáló ereje s a sűrű vegyesházasságokból származó léleknyereség. S mégis, daczára az említett kedvezőtlen körülményeknek, a német katholikusok perczentszáma nemhogy apadna, ellenkezőleg állandóan emelkedőben van. 1871-től 1910. végéig 36’21°/o-ról 36'69 %-ra szaporodott a számuk, tehát 0‘48%-al; mig ugyanazon idő alatt a protestánsok száma 0'72%-al apadt (62‘31%-ról 61'59%-re). Per- czentekben kifejezve jelentéktelennek látszik ez a 40 év folyamán beállott arányváltozás : tényleg azonban.— egy közel 65 millió lakost számláló birodalomról lévén szó — jelentékeny gyarapodást, illetőleg fogyatkozást jelentenek azok a tizedes törtek. A katholikusoknak 0'48%-os gyarapodása ugyanis 311,643 lelket jelent, vagyis a német katholikusok jelenleg 311,643-al többen vannia, hogy telepet hozhasson létre. Az ilyen területet aztán trebez-nek, irtásnak nevezte. Ez a szó két községünk nevében is tovább él, mind a kettőnek Terebes a neve. Nagyobb bizonyság okáért az egyiket sokáig Töketere- besnek hívta az ország.

Ha pedig egy helyet egészen kopaszon talált, azt plesi-nek nevezte el. A magyarban ennek a Pilis név a tisztább származéka. Vármegyénkben Peleske község köszönheti neki a nevét. De régibb alakjában sokkal inkább ráüt szláv ősére, mert századokkal előbb Piliskének hívták.

A nevezetesebb állatok nevét sem vetette meg a szláv ember egy-egy hely megjelölésénél. így Meddes a medve szláv nevét — medved —, Balkány a farkasét — vlk —, Kömörő a szúnyogét — komar — juttatja eszünkbe. Sőt bár ellenmondunk krónikáink szellemének, Kaplony nevét a szláv kaplun-ból kell származtatnunk, ami bizony kappant jelent; a Károlyét pedig a krahulec szóból, melynek ölyv az értelme.

Az emberi letelepülés neve a szláv- ban: selo, kicsinyítve szelistye. Ez nálunk Zelestye névre alakult át.

A kerített helyet, várost, gorod-nak nevezi, Ez a szó él továb Giród község nevében és Szatmáron a Giród utczában, mely még azon ősidőkre mutat vissza, mikor Szatmár lakói nem is németek, hanem szlávok voltak.

Már ez a kis ismertetés is mutatja, hogy micsoda szláv világ volt itt a magyar honfoglalás alkalmával. Pedig még nem is fejtettük meg minden idegen eredetű helynevünket, melyek legtöbbjében szintén szláv szógyökerek lappanghatnak. Isten csodája, hogy ez az idegen néptenger el nem nyelte a kis magyarságot.

(Folyt, köv.)