Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-02-12 / 7. szám
XXII. évfolyam. Szatmár, 1913. februáriul 12. 7. szám HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. 1 Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 „ — „ Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány-aajtó ezimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése I korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A litp inogjflt-jiilt minden szerdán A hajdudorogi püspökség. Szatmár, 1913. februárius 11; A nagykárolyi „Északkeleti Újság“ azt a tényt, hogy az uj gör. szert, püspökség székhely-kérdésében tisztán ideális alpon Hajdudorog mellett foglaltam állást, a szatmári ember irigységének tulajdonítja és hozzá illő alapossággal a „Szamos“ kirohanásának minősiti. Pedig czik- kem a „Heti Szemlédben jelent meg. Irigy az, aki a másik boldogulása felett fájdalmat érez, mert ugyanazt a jót inkább önmagának kívánná. No hát ez az önzés sem a szatmári embert, sem nemes szabad királyi Szatmár-Németi városát nem jellemzi. Mert Szatmár az uj püspöki székhelyet a maga részére nem kívánja. Tiltakozik az ellen igazságérzete, hogy amiért egy testvér magyar város — Hajdudorog — egy évszázad óta minden erejével küzd, azt a megvalósulás pillanatában a prédán osztozóoroszlánlogikájávalelrabolja. Van bölcs tapasztalata. Mert számtalan példából tudja, hogy mit jelent egy uj intézmény adoptálása. Nem csak azt, hogy kezdetben adjunk neki telket és nehány százezer koronát s azután azt mondjuk neki, hogy a jövőben boldoguljon, ahogy tud. Még sokkal kisebb jelentőségű kulturális intézmény is folytonos segítséget kíván, ha az elsorvadás veszedelmének nem akarjuk kitenni. Ily terhek vállalása pedig gondolkozóba ejt még olyan vagyonos várost is, aminő Szatmár. És bár Szatmárnak minden kelléke megvan, ami az uj püspökség elhelyezéséhez szükséges, mert van papnevelő szemináriuma, jóhirü fényes főgimnáziuma, több más középfokú iskolája, számos konviktusa, leánynevelés tekintetében pedig épen pazar föltételekkel dicsekedhetik: az uj püspökség elhelyezésére — legalább az én egyéni véleményem szerint — még sem teljesen alkalmas. Oláh áradat közepén élünk, oláh beözönlés színhelye a városunk. Ezek mind olyan körülmények, a melyek károsan befolyásolhatnák az uj püspöki grémium gondolat- és érzületvilágát. Nem irigyeljük mi Nagykároly boldogulását, mert nem a helyi érdekek szemüvegén keresztül nézzük a világot. Lehet mítőlünk Nagykárolynak csillagvizsgáló tornya, lovasezrede, finánczregimentje és — hogy tovább ne menjek — szanatóriuma, mert mindezek elhelyezésére valóban alkalmas: de az uj püspökség székhelyének még sem felel meg, mert Szatmár előnyeinek legtöbbje nélkül egyesíti magában annak hátrányait. Nagykárolyt ahhoz a nagyvilági hölgyhöz hasonlítom, aki a mások árváinak gondozására vállalkozik s azokat öltöztetné a saját erszényéből selyembe-bársonyba, inig a saját édes gyermeke mosdatlanul és lyukas harisnyában csatangol szanaszét, nélkülözve az édesanyai gondviselést. A nagykárolyi római katholikus hitközséget értem, a nagyratörtető városnak ezt az édes-mostoha gyermekét, amelyet a derék piaristák, ázsiai közönnyel küzdve, csaknem Uj versek. í. Déli tűz alatt. — MAGYAR BÁLiyT. — Dfllost neked, telkem, pikenni kelt; úgy van... (pünj kai magadka, mini a napsugár, DKety oíi szunnyad a fetteg-nyoszotyán, Mii maga kimzeii arannyal, azúrral. Sajói véredken úsztál eddig, lelkem. Dlíig napkorongod a kegyei érié, Sekzeíí ezer kő. . . kikenj meg érte Sajói tízednek ágy áh a keveríen. Jfddig is, gyözies deledre kelve — Jf tízes ívnek feszüli középpontján — fdallelujázva nézz fel a mennyke; áfádig is 6üszkén állj, ne pikegve, fdíini zsidók feleii állt a nap a pusztán: — ^meddig dili is —- győzelmekéi osztván. 2. Felirat egy határkőre. • Elhangzott a legszekk dal, amit írtam. Elhullott a legszekk könny, amit sírtam. Jseverve legfökk ellenem árja 3o( van kát a csaták győzelmi ága?... Dfiultamka’ nincsen; a jövöke ’tán: Egy néma, könnytelen költ kős komiokán. Kincses éjszakák. — MAGYAR BÁLINT vorakötete. — A magyarság ezeresztendőn át — történelmi küldetésétől lefoglalva — alig irta bele magát az emberiség szellemi történetébe. Fajunk értékei három nagy megrázkódtatás örvényének elcsititásában aprózódtak el. Ez a három: a pogány múltját megsemmisítő-kereszténység, a katholikusságát megtámadó pro testantismus és a nemzeti létét tönkretevéssel fenyegető absolutismus foglalta le minden erejét és ezért nem volt ideje — bár elmélyedő faj — hogy elküldje képviselőit abba a szellemi Pan- theonba, a honnan az emberiség nagy tanítómesterei szónokolnak minden korok minden emberének. Irodalmunk — a mely minden népnél a legigazibb fokmérője a szellemi értékeknek — ezért is nem adott még a világirodalomnak klasszikusokat. Problémái nemzeti problémák és nem az emberiségéi. Madáchon, Petőfin és részben Kemény Zsigmondon kívül szinte egy Írónk sincs, a ki beszélne az egész emberiségnek. Pedig a magyarság contempláló, problémákat oldozgató, philosophikus mélységet szerető faj. Ázsia ölében megszerette már a mys- tieumot. Irtózik a felületességtől, érzései mélyek és gondolatai nagyszabásúak. Szereti a magasságok perspektíváját; a faji korlátok kicsinyességeiből soha nem épített chinai falat, a mint államalkotásában is megmutatta. Ez a nép irodalmával még beszélni fog az egész emberiséghez is. Mintha most indulna el ezen az utón. A legősibb, örök érzésnek, az örökkévalósághoz kapcsolódó vallásos érzésnek, húrjai hangolódnak már mai irodalmunkban. És már is elmondhatjuk, hogy jelenünk poéziséből meg- maradóan értékesek, el nem veszők a vallásos költészet alkotásai lesznek. Igaz, hogy ez a legújabb vallásos költészet még csak dalokból áll, szent érzések csengő lyrismusa lüktet strófáiban, harangkondulások áhítatában mereng, ujjong, vágyakozik és remél. Igaz, hogy még csak szive érez és hitének megdönthetetlen dómjait meg nem építette. Még hangulat és érzés ez a vallásosság, nem Isten meglátása és az Örökkévalónak fönségeit még csak nagy kontúrokban sem tudja megrajzojni. A végtelen tengerének partján áll még és csak innen hallgatja az örökkévalóság zúgását: — de már készülődik az útra. A fönségek útjára készülődök közt van a „Kincses éjszakák“ fiatal poétája, Magyar Bálint. Az Úrhoz az éjszakák virrasztásában jut el, mikor megpihen az élet s az ő csöndesséLapunk mai száma 10 oldal.
