Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-17 / 51. szám

9 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. deczember 17. A belmissió Bizottság állandó permanen- ciában van. A megüresedett tagsági helyek azonnal betöltendők. Gyűléseit negyedéven­ként, tehát minden harmadik hónap első szerdáján az egyházmegye székhelyén tartja. Meghívandók esetről-esetre az illetékes plé­bánosok és az érdekelt világi intelligens férfiak. .4 szükségtemplomok építése. A szükség­templomok elsősorban azon pontokon építen­dők, hol azokat a Bizottság többsége az il­letékes faktorok meghallgatása után elhatá­rozza. Az építés költsége, mellyel az alap hozzájárul, a 8000 koronát sohasem halad­hatja felül. Az építkezés a Belmissió Bizott­ság felügyelete alatt történik. A szükségtemp­lomok csupán a legszükségesebbekkel szere- lendők fel s egyszerűségűk mellett is a mű­vészi szempontokra figyelemmel kell lenni. Az építkezés úgy történik, hogy a későbbi időben történendő esetleges bővítés lehetsé­ges legyen (például toronyépítés.) A szükség - templomok fentartása és a művészi követel­mények érvényesítése fölötti felügyelet is a Belmissió Bizottságot illeti még a felépítés után is. A tervezeteket tehát ő bírálja felül és a müvészietlenségnek teret nem enged. Építkezések alkalmával a községek földrajzi fekvése és a szomszédos községek figyelembe veendők. Az építkezésekhez való hozzájárulás végett felszólítandó az érdekelt katholikus lakosság. Az illető területen levő vagyono­sabb katholikus családokkal tárgyalás indí­tandó meg a hozzájárulás, illetve fentartás végett. Amennyiben a család a templom alatt kriptát óhajt, nagyobb hozzájárulás kérendő. Az egyházmegyei rokon célú alapokból a Belmissió-alap átutalást kérhet. A Belmissió Bizottság elsősorban szük­ségtemplomok építését czélozza, de működé­sét szükséghez képest kiterjesztheti az isko­laügyre, az egyház érdekeinek a házasságban való védelmére, házasságok törvényesitésére stb. A Bizottság tagja, amennyiben ezen czél érdekében dolgozott, működéséért díjazást nem kérhet. A legsürgősebben építendő szükség­templomok : Tyúkod. Anyaegyházától Csengertől 13 03 kilométer. Róm. kath. 263; gör. kath. 366 lélek. Porcsalma tőle 4.63 km.-re van, tehát Porcsal ma 112 róm. katholikusának is Tyú­kodon lenne a temploma. Tyúkod különben a Láp tanyáinak központja, hol uj községek vannak alakulóban. Területi hozzájárulás te­kintetében Uray bárónővel talán tárgyalásokba lehet majd bocsátkozni. Czéyénydányád 141 róm. kath. 41 gör. kath. lélek. Anyaegyházától Fehérgyarmattól 13.5 km.-re. Számos apró község van köze­lében, ezek katholikus leikeinek itt lenne a temploma. Tárgyalásba lehetne bocsálkozni Szatmárja. Ezt csak megtalálni lehet, ott ahol, de csak olyan lélekkel és művészettel, mely méltó az otthon és a magány eme pil­lanataira és óráira. Ezt találta ő meg a Kos- suth-kerti gyönyörű műtermében. A képein látom, hogy a természetnek egy darabja neki az ember. A magános vagy csoportokban lévő ember, az egész testével élő ember, vagy a melyiknek csak a feje kell neki, az arczának a formáival és a benső élettel, mely a formákból árad. A mozgó emberi test maga a mozgás, olyan mint a szélben hajló fa; a dolgozó emberi maga a munka, a feszülő energia, mely ezer meg ezer formát bont ki az anyagon ; testé­vel élő ember eleven vonal, eleven színfolt, melynek helyzete és értéke szorosan össze­függ mindazzal, ami körülveszi; ha karját emeli, teljesen megváltozik a helyzet képe és egész sereg uj forma fejlődik ki az ember szemeláttára ; az emberi fej, az arcz, az más ; több van benne a színeknél és formáknál: a színek és formák közt az arczon található meg az ut, mely a lélekhez vezet, melyen le lehet jutni az ember mélységeire; egy egy magános fej megint olyan nagy és elemen­táris megnyilatkozás, mint a titkait odakináló nagy természet. Az ő művészete végig megy az otthon, a természet, a körötte élő ember megszám­lálhatatlan festői thémáján. Benyomásai közt egy sincs, hirtelen, pillanatnyi felületes imp­resszió. Átélt dolgokat látunk tőle, abból, Kende György czégénydányádi földbirto­kossal. Nagyecsed. Anyaegyházától Nyircsaholy- tól 7.32 km.-re. Róm. kath. 278, gör. kath. 498, ref 4009 lélek. A katholikusok erősítése végett feltétlenül szükség van templomra. Kölese. Anyaegyházától Szatmáresekétől 12.42 km -re. Róm. kath. 150 g. kath. 214. beolvadástól kell megmenteni híveinket. Tár­gyalásokba lehetne bocsátkozni Kende Zsig- mond cs. és kir. kamarással. Mikola. Anyaegyházától Lázáritól 11.39 km.-re. Róm. kath. 278, gör. kath. 502 Tár­gyalásokba lehetne bocsátkozni a Berenczei Kovács családdal. Közel van Sándorhomok 48 és Szárazberek 82 róm. kath. hive. Vásárosnamény 478 róm. kath. lélekkel. És igy tovább. Csupán azon községeket soroltam fel melyekben a katholicizmus létének, vagy pusztulásának kérdését képezi a szükség­templom felépitése. A programm bővülhet, a munkatér óriási. A fenti vázlat talán primitiv terve a belmissió bizottság működésének, mely ta­pasztaltabb kezek korrekciójára vár. Meggyő­ződésem azonban az, hogy Belmissió-Bizott­ság a föntebb körvonalozott munka utján az egyházmegye katholicizmusának ügyét erős lépésekkel vinné előre. Midőn mérlegelendő- nek tartom azt is, hogy a Bizottságnak idő­ről-időre történő összejövetelei, eszmecseréi más irányokban is gyümölcsöket fognak te­remni, bízom abban, hogy valósággá válik ez a terv. Kérelemmel fordulok főpásztorunkhoz és egyházmegyénk minden jó leikéhez, akik­nek van érzékük a lélek nyomorúságai iránt, szánalmuk a hit pusztulása fölött, kérelem­mel fordulok itt a Tisza és Szamosháton élő katholikus szegény magyar véreim érdekében nem azért, hogy kenyeret, alamizsnát adjatok nekik — pedig de kevés jut számukra abból is, —■ hanem ha már szegény a házuk tája, adjatok nekik tüzet a Krisztus tüzéből ezen a szomorú, kenyértelen télen. Karácsonyi ajándékot talán nem is kaphatnak szebbet ezek a lelkek, mint azt az elhatározást, hogy az ő lelkűk szükségeinek érzete megalakítja halogatást nem várva a Belmissió Bizottságot. Kaptár kell a méhnek, fészek a madár­nak, tűzhely a hidegben vánszorgó lelkeknek, több melegség, mint odakünn . . . ... Nagyon régen, valahol messze Bethle- hemben először csattant el egy csók. Első, mely az Isten és az Ember között először csattant. Istentől az Ember homlokán. A kisemberek szegény világa az ő kér­ges érdes, vágyódásaival is vágyik ez után a csók után. Meg lesz, ugy-e ? Organizator. amit jól ismer, adott alkalommal, lelke te­remtésre alkalmas pillanatában kiválasztja a jellemzőt, a karakterisztikust, ami neki meg­felel, amit legközvetlenebbül érez, ami har­móniában van az egyéniségével s azt az egyéni látásán és érzésén keresztül újjá te­remti, ez az ő művészete, vagy ha úgy tet­szik, impresszionizmusa. Papp Aurél müvei: olajfestmények 103—150 sz. alatt; plakettek 151—158; raj­zok, grafikai müvek 159—239. és szobrok 240—250 szám alatt vannak kiállítva az Íz­lésesen berendezett Kossuth kerti Műterem- házban. Olajfestményei közül a 107. sz. Notre Dame-ban széles kezelés található, észlelhető a párisi párás levegő hü visszaadásával, szí­nes, őszi meleg színekkel. Helyes, tömör conceptióju a 114. sz. „Ugorkás csendélet“, amelyet erős színek jellemeznek, miket még élénkebbé tesz a fekete háttér. A Szajna part örökös ihémájáról való szerencsés felvétel a „Párisi homokhordó talyiga“ (121 sz.) Kitűnő színvázlat, amilyent ritkán kap routinorozott festő is, mert ritkán egyesül az eredmény érdekében a téma, amit megfesteni akarhat a napsugárral, mely színessé és vonzóv.á teszi a festő ecsetére. Lennt a bányában, te­hát a közvetlen benyomás alatt, készültek a rónaszéki sóbányából való képei: a „Cuhaj- tolás“ (106. sz.) a „Sóvágó‘ (115., 131. és 148. sz ) Széles ecsetkezelés alatt az ember construkcióiban teljes jártas egyéniség nyi­A kétféle socialismus. — Az Írod. Kör, adventi estjén előadta: Rónai István caanálosi plébános. — I. A szocziális kérdés az élet kérdése, s mint ilyen mindig a közérdeklődés központjában állott. Korunk mégis kimondottan a szociális- nnis százada. A socialismus százada nemcsak elméleti alapon, amennyiben t. i. a szociális tanok és törekvések rendszerbe foglalása a legújabb kornak vívmánya, — hanem gyakorlatilag is, mert minden az utóbbi év­tizedek alatt felmerült kérdés ennek a rend­szerbe szedett szocialismusnak a bélyegét viseli magán. Nevelés, sajtó, politika, törvényalkotás, ipar, földmivelés mind a szocializmus szol­gálatában állanak, s még a művészetek sem vonhatják ki magukat hatása alól, amely valóban egyetemesnek mondható. — És ez egészen természetes! Hiszen az ember társadalmi lény szük- ségszerüleg. És igy az egyesülésben, a közös czélra való szövetkezésben rejlő előnyöket bizto­sítani akarja magának. Mert ez tulajdonképen a szoeialismus lényege! És ebben az értelem­ben szocialisták vagyunk mindnyájan. Az most már a kérdés, hogy mit tartunk ezéluak? És minő eszközöket választunk czélunk elérésére? Itt válnak szét utaink. Az élethez való természetes vonzalom alapján boldogok akarunk lenni mindnyájan. Ez bizonyos ! Éhez való jogunkról lemondani a lehetetlenségek sorába tartozik. Valamint ugyanis a szabadság fogalmával ellenkezik az, hogy valaki a szolgaság után vágyakoz­zék : úgy az élet fogalma a boldogság után való törekvést magában foglalja. Causa phi- losophandi unica est beatitudó. Minden élet- bölcseletnek is legbensőbb oka és forrása az, hogy boldogok akarunk lenni., Dehát mibe helyezzük ezt a boldogságot? És- mik legye­nek elérésének legmegfelelőbb eszközei? Ez a bökkenő sokaknak. Egy bizonyos, hogy halála előtt boldog embert nem talál a görög bölcs sem, még nem ismert senki sem, s ha a boldogságot a földi lét szűk határain belül keressük, leküzd­hetetlen nehézségekre akadunk, kimagyaráz- hatatlan ellentmondásokba keveredünk. — Példa reá a socialismus! — Most már megmondom, miért nem helyes elnevezés a socialdemokratismus. Azért, mert a demokrata jelző a népjogok kiterjesz­tését jelenti, ez pedig minden a — helyes irányú sociális törekvésnek is —alapvonása. Az a socialismus, mely a soeialismus- nak III. korszakában Smidt Ádámtól, Marx Károlyon keresztnl a most elhalt Bábelig — nem tud egységes irányt venni. Csupán egy­latkozlk meg. (Ezek közül 2 drb. régebben elkelt 4000 koronáérl). Plakettjei közül kiemelendők a régebbi, 153. sz. „Női fej“ és az újabbak közül. Dr. R. V. (158. sz.) portréja lágy, gazdag és mégis egységes formáival. Rajzait, grafikai müveit, mindannyit jellemzi a nagy rajztudás, mely egyedül teszi lehetővé könnyed felrakását a karakterisz­tikus foltoknak, amelyek mozgást, életet le­helnek bele piaczi részleteibe, párisi Szajna parti rajzaiba. Rézkarczai, aquatintjei, hideg- tü rajzai biztos és művészi grafikai készsé­gének mindmegannyi jele. A „Bacchanalia“ (195. sz.)-ban a fehér és foltok iránti dis- tingvált érzékét mutatja a művész. Szobraiban a formai tökéletesség és az egyszerűségre való törekvés dominál. Szóval ebben is mester Papp Aurél. A 250. sz. „Jóbu nagyobb, széles látással megmintázott öreg férfi test, melyen az élő formák elnagyoltsá­guk daczára is érdekes és szokatlan silhouett- ben tömörülnek. Nagyon kedvesek és mű­vészi kivitelűek a „Szabolcs és Ákos“ portréja. Ezek az én impresszióim, amelyeket, Papp Aurél műterméből a kiállítás után ma­gammal hoztam. A jövő számunkban Littecky Éndre képeit ismertetve kívánjuk, hogy a Müteremház uj lakói sokáig sok szépet és művészit produkáljanak, legyen meg az er­kölcsi és anyagi haszon, mert művészetük arra érdemes. Merker Márton dr.

Next

/
Thumbnails
Contents