Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-06 / 32. szám
Szatmár, 1913. augusztus 6. 3 nács julius 31-én tartott rendkívüli közgyűléséről, amely az alábbi határozatot hozta: Méltóságos és Főtisztelendö Püspök Ur! Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsa Méltóságodnak mai aranymiséjét kedves alkalom gyanánt őszinte örömmel használja fel arra, hogy mély tiszteletét, benső rokonszenvét és nagyrabecsülését kifejezhesse. Méltóságodnak nemes ízlése és közmondásos szerénysége bizonyára tiltakoznék minden magasztalás ellen. Nem is keresünk hangzatos kifejezéseket az egyház, a filantrópia és közművelődés érdekében kifejtett működésének méltatására. Üres szavak lennének úgyis, azokhoz a cselekedetekhez képest, amelyek Méltóságod jóságát, lelki nagyságát és áldozatkészségét hirdetik. Mi csak azt kívánjuk, hogy az örök isteni gondviselés, amely számontartja e jó cselekedeteket, jutalmazza meg Méltóságodat hosszú élettel, jó egészséggel és tökéletes lelki békével. Fogadja Méltóságod ismételten őszinte, mély tiszteletünk nyilvánítását. Szatmár-Németi,. a városi tanács 1913. jul. 31-én tartott üléséből. Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester. Egyben elhatározta a tanács, hogy a legközelebbi közgyűlésnek is indítványozni fogja a jubiláló főpásztor meleg üdvözlését. Debreczeni István polgármester Nagykároly város képviselőtestületének julius 27. tartott rendkívüli közgyűlésén hozott határozatból kifolyóan küld hódoló feliratot. Ezekhez sorakoznak szintén felirattal: az Országos Kath. Tanügyi Tanács, Piarista rendház (Nagykároly), P. Unghváry Antal ferencrendi tartományfőnök, Bodnár György kir. tanfelügyelő és kartársai, a beregi esperesi kerület, a szigeti esperes kerület lelkészei, a szigeti esp. kerület kincstári tanítói, a huszti esp. kerület, a csapi aut. kath. kör, az ungvári kir. kath. főgimn. igazgatósága, az ungvári latin szert. róm. kath. hitközség és egyháztanács, az alsóungi esp. kerület lelkészei és tanítói, a nagykárolyi esp. kerület, a nagykárolyi tanitó-kör, a kapuvári irgalmas nővérek, a nagykárolyi kath. hitközség, Oltáregyesület (Nagykároly), a fehérgyarmati esp. kerület, a középungi esp. kerület, a Magyar Conv. Minoriták házfőnöke (Nbánya.) (Szerk.) Női varroda. Ajánlom a n. é. helybeli és vidéki úri hölgyközönseg szives figyelmébe modern női varrodámat, hol mindennemű női felsőruhák angol és franczia divat szerint a legnagyobb szaktudás mellett igen jutányosán készülnek. Tisztelettel Bőthe Ilona varrónő Szatmár, Honvéd-utcza 2. sz. nem tud meglágyulni, hogy igazságtalanul méri az ártatlan fejére a büntetést. De ime mi történik 1 A nép között va laki utat tör magának ; bódultán ront elé, hogy utat nyisson magának, hogy veszni ne engedje azt, aki már ott a vérpadra fellépett. Hisz megérkezett ő, akit az Ítélet büntető pallosa sújtani akar; övé az Ítélet, a halál poharát neki kell kiürítenie. Pithiás volt, ki is lett volna más, aki igy rohanjon a halálba ? Pithiás jött meg, nagy nehezen törhetett át a gátló elemeken, amelyek „korábbi megérkezését lehetetlenné tették. Ő a barátjának fogadott hűséget megszegni, a bizalmát kijátszani nem akarta, ő elrendezte a háza dolgait s útnak indult volna, de az elemek ellene küzdöttek, s ezért pillanatba múlt, hogy későn nem érkezett. A nép örömben tört ki, csodálta és magasztalta a baráti hűséget. Pithiás föllépett a vérpadra, hogy megszabadítsa barátját; s a hóhér nem tudta melyikhez mérje pallosát — mindkettő kész volt meghalni egymásért. E példátlan esemény meghatotta a zsarnok szivét is, emberibb érzés fogta el, nem akarta élvezni a halál gyönyörét, s megkegyelmezett mindkettő életének. Damon és Pithiás egymás keblére borultak, lelkűk ismét egygyé forrott, szivük összedobogott. — A boldogságot, amelyet Dyonisius jégkeze megzavart, egymás iránti hűségükben ismét feltalálták. Ok ketten adták eddig a baráti hűségnek legpáratlanabb példáját. • (mm. dr.)-HETI SZEMLE“ — t — Káisz Jözsef 1867—1913. Jobb a halál a keserves életnél és az örök nyugalom a hosszas betegségnél. Sirák 39, 17. Jóságos Atyánk az égben, kinek gondja van rá, hogy megjelölje az időt, amidőn a sokat szenvedett, meggyötört szegény ember élete véget érjen, magához szólította hű szolgáját, felszentelt papját, Káisz Józsefet. Szomorú volt az ő élete. Egy nagy fájdalmas tragédia. Szenvedés és vértanuság. Az ő sírjánál valóban elmondhatjuk, hogy az élet szenvedés, a halál megváltás. Mert mit használt Neki az élet, ki azt örvendező szívvel nem élvezhette, s hogyan tehette volna azt, mikor fájdalmai éjjel és nappal üldözték őt ? Lehetett-e súlyosabb megpróbáltatása, érhette-e keményebb csapás, mint a hosszas betegség, a sorvadó test, a tétlenségre való kárhozás ? Káisz József Istentől gazdagon megáldott fényes tehetség, lángész volt. A jelesek közt is az elsők közül való. De alig indul meg életpályája, derékon ketté törik. Megsebzett, rab oroszlánná lesz. Haldokló oroszlánná. Káplánkodása elején lábát töri. Csak nehezen tudják begyógyítani. — Egy évi pihenése után az egyházmegyei alapítványi pénztárba nevezik ki könyvelőnek, ahol a hivatali teendők lelkiismeretes elvégzése mellett időt szakit, hogy szellemének bőven felhalmazott kincseit szétszórja. Több európai nyelven beszél és olvas. Nevének elhallgatása mellett könyveket ir, főmunkatársa a Heti Szemlének, igazgatója a Pázmány Sajtónak, állandó munkatársa a fővárosi lapoknak, amelyek czikkeiért versenyeznek és gazdagon jutalmazzák. De hirtelen fellép és rohamosan terjed a gyilkos kór, a test sorvadása. Nem segít rajta az orvosok tudománya, angyali, jó lelkek páratlanul gondos, szerető ápolása, nem tudják visszaadni egészségét. Hiába vár jobbulást, könnyebbülést, tizenöt éven át nem múlik el tőle a keserű pohár. Nyugtalanul bolyong, de a béke és nyugalom, mint vándor előtt a csalogató délibáb tovatűnik előtte. Mily szomorú az ember sorsa! Ő maga ir igy művében „egy sokat szenvedett ember sírjánál.“ Saját sorsát élte át és sejtette meg Írásában, Életrajzi adatait a következőkben közöljük. Született 1867. jul. 20. Pappá szenteltetett 1891. szept. 4. Segédlelkész Páló- ezon, Felsőbányán, 1392. betegség miatt alkalmazás nélkül, 1893. alapitv. pénztári könyvelő Szatmáron, 1901. nyugalm. az Irsik- konviktus felügyelője, 1908. végleg nyugalomba megy. Életének utolsó éveit Nagysomkuton töltötte. Még halála előtti napon is kertjében sétálgatott és beszélgetett, mígnem egy nap múlva megpihent szenvedéseitől, és örök, jobb létre szenderült. Elköltözött anélkül, hogy sejthette volna, hogy megkondult fölötte az utolsó óra, itt hagyott minket anélkül, hogy egy búcsúszóban utolsó Isten hozzádot mondott volna. Julius 30-án bekövetkezett halála általános részvétet keltett. Temetése augusztus 1-én ment végbe nagy számú közönség jelenlétében. Az ö. v. f. n. Makóczy Géza "“"„VX15"1 Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. J egyzetek. A bihari választáshoz. A mi Biharban a berettyóujfalusi kerület mandátumának betöltésekor a választási harezokban és a választáson történt az egyszerűen abszurdum. Valóságos muszkauralom ülte ott diadalát a ^ártatlanság jegyében. Specziális magyar ta- álmány, hogy a szolgabiró letartóztatja és dutasiitatja a nép közé érkező képviselőket, de pártatlanul, a függetlenségit is, a munkapártit is. Az ellenzékit megfosztja az agi- táczió törvényes, jogos fegyverétől, elragadja tőle egyetlen és utolsó fegyverét A kormánypártitól elveszi szintén az agitáczió lehetőségét, amellyel az amúgy sem akart élni. Agitálhat a kormánypárt maga mellett a pénzzel, a presszióval, a választók testi és lelki agyongyötrésével. Lám milyen megható pártatlansági Undorral és utálattal telik meg az ember lelke ezek láttára munkapárti E létére is. Gyűléseket napokig tartani nem volt szabad. Csendőrsereg, katonaság, szurony övezte a népet, mindenfelől, amikor alkotmányos jogát gyakorolni akarja. A bihari szolgabiró uralom ülte orgiáit, amelyek mellett eltörpül, elhalványul a perzsa satrapák és a török basák minden tudománya. Ázsiai állapotok ezek és nem más. Kétségbe kell esnünk, ha ez ázsiainál is romlottabb, aljasabb rendszer sokáig fog rajtunk uralkodni. Ebben a jobb sorsra érdemes nemzetben, amely annyi vésszel és viharral diadalmasan szembeszállott, a szégyen érzete kell hogy feltámadjon, hogyan tűrheti el ezt a zsarnokoskodást. Minden törvényen és minden szabadságon vakmerőén végiggázolni büntetlenül csak nem lehet ? ... Jegyezzék meg ezek az urak cselekményeiken igen könnyen a bíróság fog Ítélni, azt pedig tapasztalhatták a Lukács László esetéből, hogy a kormányhatalom ereje a bíróság küszöbénél megszűnik. Jó lesz tehát nem vakon bízni a Tisza gróf pártfogásában, mert olyan helyen történhetik majd a felelősségrevonás, ahol Magyarország miniszterelnökének sem lesz módja őket megvédelmezni. A czifra választáson egyébiráut Cziffra Kálmánt 21 szavazattöbbséggel Balogh Tihamér függetlenségi 939 szavazatával szemben a kerület megválasztott képviselőjének (munkapárti) nyilvánították. Ilyen állapotok mellett, ilyen tiszta választás mellett az eredmény egészen reális. Ámde remélhetőleg a bíróság oltalma változtat ezen a példátlan, vérforraló garázdálkodáson. Ha fölöttes hatóságok és saját lelkiismeretük nem képes ezeket, a nemzettől fizetett urakat a törvénynek és mások törvényes jogainak a tiszteletére megtanítani, majd megtanítja őket a független bíróság. * Árvíz és díszpolgárositás. Amikor a kis Túr, Kraszna, Szamos és Tisza vizei kiléptek szokásos medrükből és zúgva-bőgve törték át a gátakat, amikor árjukkal végig hömpölyögtek mezőkön, kalászos rónákon, gyümölcsösökön és vetéseken, tönkretettek falvakat, elsepertek egész évi termést, szép reményeket, amikor hivatalos becslés szerint milliórti rúgnak Szatmármegyében az -elemi csapás okozta károk, akkor Szatmár-Németi törvényhatósága diszpolgárosit. Csodálatos jelenségnek tűnik fel ez törvényhatóságunk életében, amely eljárás kimagyarázható, de nem menthető. Szatmár-Németire égetőbb kérdés volt a bizalomnak gyors szállítása, a gróf Tisza István díszpolgárrá választása, mint az árvízkárosultakról való azonnali sürgős gondoskodás ? Nem lehet megérteni, miért sietett városunk annyira a gyászsorba. Az idő egy cseppet sem volt reá alkalmas, az már bizonyos. Jobb időkre is elmaradhatott volna. * Felsőbányái iskola ügy. Előre kijelentem, ebben a kérdésben minden olyan ten- denczia, amely a felettes hatóság intézkedéseit kritizálni kívánná, ki van zárva, ilyenre nem vállalkozunk, mert az velünk összeférhetetlen. Az ügy fejtegetése rosszul értelmezve kényesnek mondható, de higgadtan
