Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-08-06 / 32. szám

4

HETI SZEMLE

Szatmár, 1913. augusztus 6.

és .jól felfogva a kultúra érdekében megengedhető. Itt nem kritikát fogunk gyakorolni, hanem a jó ügy szolgálatában állunk. Kérjük az egyházmegyei hatóságot arra, annak teljesítésére, amit Felsőbánya városi tanácsa és iskolaszéke kíván tőle. Ennyi a mi szerepünk ebben a fontos kérdésben.

Nincs talán több olyan szab. kir. rendezett tanácsú városunk az országban, ahol oly kevés iskolát lehessen találni, mint Felsőbányán. Vannak elemi fiú és leányiskolái apáczák és világiak vezetésével és egy a bányavárosnak megfelelő specziális intézménye : a bányaiskolája, amelyben bányaaltiszteket képez. Ebben kimerül az egész helyi iskoláztatás. De nem a városon múlik, hogy oly kisfoku iskolái vannak, hanem a dolog nyitja a környékben rejlik. Nincs középiskolára szükséges körzete és 9 km.-re fekszik Nagybányától, amely már középiskolákkal rendelkezik. A territoriális körülmény tehát úgy hozza magával, hogy Felsőbánya Nagybányára, esetleg Szatmár-Németire van utalva, ha fiait vagy leányait neveltetni, képeztetni akarja.

A házon kívül történő neveltetés pedig, nagyon jól tudjuk, költséges. Ha már a fiuk részére nem tarthatnak fel középiskolát, abba bele kell nyugodniok, de hogy leányaikat is kiadják a szülei házból, amikor az igazi tanítók és nevelők, az irgalmas nővérek városukban vannak, azt nagyon fájlalnák, az érzékeny csapás volna rájok.

Pedig erre a sorsra jutnak, ha jóságos megyéspüspökünk megtagadná ama kérésüket, hogy az irgalmas-nénék vezetése alatt álló zárdában a polgári iskolai magántanitást, amely az előző években dívott, az irgalmas- nénék tovább ’is végezhessék.

Az ügy igazán megérdemli a pártfogást s a felterjesztésben felhozott okok olyanok, amelyek azt eredményezhetik, hogy maradjon meg minden a régi stádiumban.

Foglalkoztatta a fontos kérdés a városi tanácsot is, az iskolaszéket is. A róm. kath. egyháztanács és iskolaszék jul. 21-én megtartott ülésének jegyzőkönyve erről a tárgyról igy emlékszik meg. „Felsőbánya, 1913. julius 21.

„A polgármester, mint világi elnök előadja, hogy a városra, illetve annak lakóira nézve igen kedvezőtlen határozat érkezett le az irgalmas-nővérek főnökségétől, amely szerint az itteni irgalmas nővéreknél, hol pedig nemcsak a róm. kath., hanem a más feleke- zetbeli növendékek is a szülőknek teljes megelégedésére vallásos és hazafias szellem ben nyertek kiképzést, a magántanitást a jövő tanév kezdetétől beszünteti.

Kedvezőtlen ezen intézkedés magukra az irgalmas nővérekre is, mert ezzel elesnek egy, ha nem is nagyon tekintélyes, de mindenesetre számottevő jövedelemtől, amellyel magukat ebben a drága időben meglehetősen szűk dotátiojuk mellett fenntarthatták.

De nagyon kedvezőtlen a felsőbányái szülőkre nézve is, kik eddig leány-gyermekeiket az irgalmas nővéreknél nagyon kedvező feltételek mellett neveltethették s kik közül nagyon kevés van olyan helyzetben, hogy gyermekét, illetve gyermekeit idegen helyen iskoláztathassa.

A legfőbb baj azonban abban* rejlik, hogy sok e vidéki, más nemzetiségű leányt, kiket az irgalmas nővérek hazafias, magyar szellemben neveltek, magyarul jól, sőt kifogástalanul megtanultak s mondhatni azt is, hogy megmagyarosodtak, megfosztják az irgalmas nővérek hazafias nevelésétől. Szüleik elfogják őket vinni más nemzetiségű nyelvű intézetekbe, hol esetleg ingyenes ellátást is kapnak s ezzel a magyarság részére elvész annyi nő, amennyit itt az irgalmas nővérek hazafias szellemben tanítottak volna.

Igaz, hogy a szomszédos Nagybányán van állami polgári leány-iskola, de oda a leány-gyermeket, különösen télviz idején naponként leküldeni nemcsak költséges, hanem a gyengébb egészségű leány gyermekek szempontjából veszélyes dolog is.

Meglehetne még talán itt a kérdést úgy oldani, hogy a szülők összeállva tanítónőt hozatnának a gyermekek tanítására, de ez sem lenne sohasem olyan nevelés, mint

amilyet a gyermekek az irgalmas nővérek vezetése alatt nyernek.

Indítványozza tehát, mondja ki az egyháztanács és iskolaszék, hogy fölterjesztést intéz az irgalmas nővérek felsőbbségéhez, engedje meg, hogy az irgalmas nővérek a magántanitást, úgy mint eddig, tovább is folytathassák.

Egyházi elnök, az esperes-plébános mindenben hozzájárul a világi elnök előterjesztéséhez s indítványozza, hogy annak kieszközlésre, hogy az irgalmas nővérek jövőre is folytassák a magántanitást, intézzen az egyháztanács és iskolaszék feliratot a méltóságos megyéspüspök úrhoz, továbbá Pemp Antal pápai praelátus kanonok ur Öméltóságához és az irgalmas-nővérek főtisztelendő tartományi főnöknőjéhez a mai ülés jegyzőkönyvének csatolása mellett.

Az egyháztanács és iskolaszék az indítványokat egyhangúlag elfogadja s fölkéri egyházi elnököt, hogy a felsőbbség tagjaihoz feliratot intézzen azon kéréssel, hogy tekintettel arra, hogy a beiratásoktól már nem hosszú idő választ el, a kérést lehetőleg rövid időn belül kedvezően elintézni méltóz- tassanak.“

Őszintén kívánjuk, hogy a hasznos ügy meghallgatásra találjon és a fölterjesztésnek a várt jó eredménye meglegyen.

mm. dr.

Könnyes beszéd.

— %ertuci keteg. —

Any us fi ám ! régen nem félt igy fiad.

Svédig a rokka dff. Aj szoßa csendes,

Dhégis öfedSen sokszor fefriad Jfiis áfmodó fiad.

jfi diójáról sivií egy kuvik. ifi anyja olyan csunya-rikoliozó.

Csak a 'fi)old szép, mely most elökuvik, ifi)ess, kess 1 csúnya kuvik.

Anyusfiám, mondd csak, mit kiáltozott? jaj, ka fjertuci nem volna keíeg!

Aeléh a madár 6us kalált kozott,

Sülikor kiáltozott.

(lyerünk ke kozzá. fidla én nem alszom, filézd vívnak vele vörös láz-katonák, ifiugócskám! légy kos, győzz te a karcon, file fiélj én se alszom.

Adok pajzsot: jeges gyolcsot, fekéret.

Adok fegyvert nem kovácsolt acélkól, ifianem a te kis iíjózsafüzéred,

Aj gyöngyszem-fehéret.

Üiertuci édes, most. . . most légy 6átor ... Ajnyuskám!. . nézd az arca milyen kalvány. jj kuvik szól. . . jaj úgy félek a fiÜláfól,

0 SÜlors fjmperator.

UJLAKY JÁNOS.

Szerkesztőségi hir. Varjas Endre felelős szerkesztőnk aug. végéig szabadságon marad. Bodnár Gáspártól, Irodalmi körönk fáradhatatlan alelnökétől mindig becses és kedves munkásságának megköszönése után a szerkesztést átvette dr. Merker Márton belső munkatárs, aki mai számot szerkesztette és vállalja érte a felelősséget.

Hálaadó istenitisztelet. Julius hó 31-én 9 órakor megyéspüspökünk 50 éves lelkipásztori működésének évfordulóján ünnepélyes hálaadó istenitisztelet volt a székes- egyházban. Az ünnepi misét, amelyen a Városi hatóság, Kir. Törvényszék, Kir. Ügyészség, Cs. és kir. Állomásparancsnokság, M. Kir. Honvédállomásparancsnokság, Kir. Tanfelügyelőség, Kir. Adóhivatal, Főszolgabírói

hivatal, Folyammérnökség, Felméreti hivatal képviseletileg nagy számban megjelent, Pemp Antal prael. kanonok, püspöki helynök tartotta Czier Ferencz nagymajtényi plébános, Tóth József, Lovász Győző, Lahocsinszky Béla, dr. Bakkay Kálmán, Kertész Pál, dr. Scheffler János és a kispapok assistálásával.

Törvényszékünk uj elnöke, dr. Róth Ferencnek a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnökévé történt kinevezésével megüresedett elnöki állásába a király dr. Papolczy Gyula ítélőtáblái bírói czimmel és ranggal felruházott szatmárnémeti törvény- széki bírót nevezte ki. A kinevezés úgy a jogászkörökben, mint a jogkereső közönség soraiban nagy örömet és megelégedést keltett, mert dr. Papolczy Gyula közismert ember Szatmármegyében, általánosan ismerik és szeretik lekötelező, előzékeny modoráért, páratlan jóságáért és nagyrabecsülik kiváló jogászi tudásáért, igazságszeretetéért. Kinevezése alkalmából a bírói, jegyzői, ügyészi kar, valamint a kezelő személyzet testületileg tisztelegtek az uj elnök előtt.

A kath. nagygyűlés diszelnökségét újabban Csáky Károly gróf váci püspök vállalta el és 200 koronával járult az előkészítés költségeihez.

Gyászrovat. F. hó 3-án 72 ik életévében elhunyt domahidai Domahidy Istvánná, született Kricsfalusi és darvai Darvay Szeréna. Az agg urinő halála mélységes gyászba boritotta férjét, a vármegyei munkapárt elnökét és családját Domahidy Elemér hajdú- megyei főispánt. Csaba Adorján főispánunkat, akinek a megboldogult anyósa volt, valamint a kiterjedt rokonságot. A koporsót a nagykárolyi megyeház előcsarnokában ravatalozták fel, ahonnan hé főn d. u. 4 órakor ment végbe az egyházi szertartás. A temetésen testületileg képviselték magukat a megye és a szomszédos vármegyék több köz- és magánegyesülete.

Bikszádi zarándoklat. Az Urak és Iparosok Mária Kongregáeziója rendezésével 120 hitében edzett, érős, gerinczes kath. férfi vett részt az augusztus 3 iki bikszádi zarándoklaton. Az elindulás előtt vasárnap reggel V20 órakor Újlaki János segédlelkész a Kálvárián misét mondott, Bikszádon pedig P. Bóta Ernő S. J. a zarándoklat vezetője misézett és tartott megható szentbeszédet. A részletes referádát technikai okok miatt nem közölhettük jelen számunkban, a következőben bőven lejrjuk.

Zenedei közgyűlés. A zenede évi közgyűlését vasárnap tartotta nagy érdeklődés mellett dr. Vajay Károly elnöklósével. A napirend első pontjában Bendiner Nándor igazgató évi jelentését adta elő. Főbb adatai szerint a múlt évi létszám 226 növendék; tartottak 11 hangversenyt ; tandíjbevétel czi- mqn 17,000 korona folyt be. A zárószámodás és a jövő évi költségvetési beszámoló után Bendiner Nándort végleges minőségben a zenede tényleges igazgatójának, a Hermann László távozásával megüresedett állásra pedig hegedű-tanárnak Richter Pált választották meg. Végül a tisztujitást ejtették meg, kiegészítették a választmányt és megalakították az ügyvezető igazgató-tanácsot.

Lelkigyakorlatok. A lelkészkedő papság részére hirdetett szentgyakorlatok kedden este kezdődtek meg a Jézustársaságiak rendházában és három napon át tartva pénteken délelőtt fejeződnek be közös szent áldozással. A résztvevő 40 lelkésznek P. Bota Ernő, az Iskola- testvéreknek pedig P. Varga tartja a szent beszédeket és vezeti az elmélkedéseket.

Az Osztrák-Magyar Bank az ár- vizkárultakért. Az O. M. B. helybeli főnökének előterjesztésére a bank igazgatósága 1500—1500 koronát utalt ki a szatmár- és ugocsamegyei árvízkárosultaknak. A Szatmár vármegyére eső 1500 koronát már kiutalványozták az alispán kezeihez.

„Baranya“ permetező a legtartósabb Kapható Poszvék Nándor gazdasági szakirodájában Szatmár, Attila utca.

Változások a kir. kath. főgimn. tanári karában. Kir. kath. főgimnáziumunk tanári karában eddig a következő változások történtek. A kultuszminiszter Fankovich TiHÍREK