Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-07-16 / 29. szám

HETI SZEMLE 5 Szatmár 1913. julius 16. Termés-kilátások. Szomorú esztendő vár megint reánk. A nehéz, válságos idők leg­nagyobb nyomorúsága is ránk köszönt: kevés lesz a termés. A földmivelésügyi minisztérium most adta ki jelentését a vetésről, a mely 40 millió métermázsáról számol be. A milyen azon ban most az időjárás, elkészülhetünk rá, hogy még módosulni fog, még pedig nem úgy, hogy emelkedést, tehát örvendetes eseményt jelent, hanem valószinüleg még csökkenést fog mu­tatni. Sem az időjárás, sem a napi hőmérséklet nem az, ami a gabona érleléséhez, a gabona mennyiségének szaporításához szükséges volna. Már maga ez a mostani jelentés is tekintélyes hanyatlást mutat a múlt évihez képest. A múlt évi 47 millió métermázsával szemben az idei 40 millió métermázsányi termés olyan jelenté­keny csökkenés, amelyet a mai időkben na­gyon erősen meg fog érezni az ország. Szo­morú lesz megint az esztendő! A beregvári kastély mozgalmas éle­tet kezd, a mennyiben a Schönborn grófi csa­lád 3 hónapi tartózkodásra oda érkezett. Eljegyzések. Dr. Doroghy Kálmán felsővisói ügyvéd eljegyezte dr. Cherven Fló- ris ny. főigazgató, udvari tanácsos leányát Miczikét Budapesten. — Trugly Elemér gaz­dasági segédfelügyelő eljegyezte Grodzki Lolit, Grodzki Ödön vm. árvaszéki ülnök leányát Máramarosszigeten. — Keresztessy Rózsika nagyszőjlősi postáskisasszonyt elje­gyezte Erdélyi Ákos. Házasságok. Árus Jenő postatiszt egy­bekelt a r. k. templomban Csausz Etelkával, néhai Csausz Tivadar gyógyszerész leányával Nagybányán. — Darabánt András nagyká­rolyi polg. iskolai tanító egybekelt Berényi Margit nkárolyi polgári iskolai tanítónővel Czinkotán. — Mokcsay Dezső honvédfőhad­nagy és Cornides Edith egybekeltek Ungvári. Halálozás. Tiszaujhelyi Újhelyi Lajos utbiztos Nagyszőilősön hosszas szenvedés után elhunyt. Gyermekvédelem. Most jelent meg az állami gyermekmenhelyek 1907.—1910. évi munkásságáról szóló jelentés. A hatal­mas vaskos kötet teljes részletességgel szá­mol be e nagyszerű intézmény működéséről s a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a munkácsi telepről is, a melyhez a beregszászi telep is tartozik. Kiemeli a je­lentés, hogy ez a telepbizottság hivatásának teljes tudatában a leglelkiismeretesebben tel­jesítette kötelességét. ítélet a tartolczi uzsora-perben. Abban az óriási uzsora-bünpörben, amelyet 3 hétig tárgyalt a szatmári törvényszék, szerdán hozta meg a bíróság ítéletét. A törvényszék bűnösnek találta a Tartolczi Népbank uzsorás igazgatóit egy rendbeli, folytatólagosan 1792 esetben üzletszerüleg elkövetett uzsora vétsé­gében s ezért Izsák Sámuelt és Izrael Herskót hat-hat hónapi fogházra és 400 korona pénz- büntetésre; Izrael Mózest és Frid Ábrahámot három-három hónapi fegyházra és 400 korona pénzbüntetésre ; Goldberger Ignáczot 2 hónapi fogházra és 300 korona pénzbüntetésre; Izrael Lázárt pedig ezer korona fő-és háromszáz ko­rona mellékbüntetésre ítélte el. A megokolás szerint a törvényszék csak azokat az eseteket tekintette uzsorának, amelyekben 12 százalék­nál magasabb kamatokat szedtek. Az ügyész felebbezett súlyosbításért, a yédő felmentésért. Uj lap Beregszászon. A „Bereg“ ed­digi szerkesztője: Radics Mihály „Beregi Köz­löny“ czimen uj lapot alapított, melynek első száma julius 6-án jelent meg. A nagybányai házfó'nök. A minorita­rend nagygyűlése Czaich Gilbert nagybányai minorita házlőnököt ismét nagybányai házfő­nökké választotta. A munkácsi zsidó zugiskolák. Több­ször hirt adtunk már, hogy a munkácsi ha­tóság végre sarkára állott, hogy a kulturát- lanság, szellemi sötétség és testi nyavalyák tenyésztő helyeit megsemmisítse. Bezárta az összes zugiskolákat; de mert Munkácson ép­pen azok az elemek, akiknek a zugiskola kedves dolog, még nem szokták meg a tör­vényes rendelkezésekkel szemben az enge­delmességet, a zugiskolák más helyeken suty­tyomban föltámadtak. A rendőrkapitány, a mikor ennek tudomására jutott, maga elé idézte a zugtanitókat és a zugiskolák bérhe­lyiségeinek tulajdonosait és valamennyit 100—100 korona birsággal sújtotta. Es most tovább fog menni: kikutatja a zugiskolába járt gyermekek szülőit, — és azok ellen is megindítja a büntető eljárást. Filharmonikusok Beregszászon. Be­regmegyében eleven kultúra van. Nemrég adtunk hirt, hogy Munkácson egy filharmo­nikus egyesület alakult, most Beregszász is követi a munkácsi példát. Beregszászon id. Lónyay Sándor az, aki egy filharmonikus egyesület létrehozásán fáradozik. És mivel Beregszásznak annyi jó és képzett muzsi­kusa van, a mennyivel kevés város dicse­kedhetik, az egyesület a megvalósulás felé közeledik. Félmilliós örökség. Gaidzsinszky An­tal washingtoni róm. kath. lelkész ezelőtt 10 évvel halt meg s 75000 dollárt hagyott maga után. Keresték az örökösöket s most buk­kantak rájuk Munkácson az elhunyt testvé­reinek gyermekeiben. A szerencsés örökösök, akikre ma már a kamatokkal 100 ezer dol­lár, közel félmillió korona örökség néz: Knappné Gaidzsinszky Emma, ennek Pál öccse és Bodnár Dezső városi tisztviselő uno­kaöccse. A legyek ellen. így nyáron különösen az állatok szenvednek sokat a legyektől. Könnyű a védekezés. Vegyünk közönséges fai kasai mát. Szárát közvetlen a föld felett vágjuk le. Egy teljesen kifejlett szál elég egy liter vízre. A vizet forraljuk fel és a farkasalmát frissen vágva beledobjuk s addig főzzük, mig a viz 3/í literre befő. Megjegy­zendő, hogy zománcos edényt használjunk. Ha a főzet kihűlt, bekenjük vele az állatot. Nem kell bőrig áztatni, elég a szőr felületét megnedvesiteni. A főzet mérges, de azért nincs mérgező hatása. Ha az állat lenyalja, nem lesz tőle semmi baja. Kivált lovaknál és igás ökröknél használható sikeresen. Mindaddig, mig az eső le nem mosta, légy nem száll az állatra. Ha farkasalma főzetet használunk meszeléskor a mészhez, úgy a legyeket az istállótól és a konyhától is távoltarthatjuk. Női varroda. Ajánlom a n. é. helybeli és vidéki úri hölgyközönseg szives figyel­mébe modern női varrodámat, hol min­dennemű női felsőruhák angol és franczia divat szerint a legnagyobb szaktudás mellett igen jutányosán készülnek. Tisztelettel Bőthe Ilona varrónő Szatmár, Honvéd-utcza 2. sz. Makóczy Qéza Szatmár, Eötvös-ntcza 4/a. bz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. ISKOLA Figyelem! Próbalapok (korrekták) magyar és dik- tandó vonalzással, 100 példány K 1.20 A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103—1912. e. sz. körrendeleté és a szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány i Ara: Ismétl iskolai „ { 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfo­lyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. A patronázs-ügy és a tanító. Irta : SZOLOMAJER JÓZSEF. A patronázs érzésnek az emberiség szi­vében való meggyökerezése a társadalom azon részében fog végbemenni, hol vallás-erkölcsi alap adja táperejét a lélek életének. — E felfogás, e meggyőződésem serkentett és irá­nyított soraim Írásánál arra, hogy materialisz- tikus önzés, abszolút individuális felfogással szemben a kér. etika, a kér. szeretet erényei­ben keressem orvosságát annak a társadalmi nyomorúságnak, mely leányházait, ifjú bűnö­sök börtöneit az emberi szeretetlenségnek s az erkölcsi érzés templomának köszönheti. Mikor fejtegetéseimben a tanító tevé­kenységét különösen az iskola és ifjúsági élet körébe utaltam, nem zártam el ezzel a pat­ronázs mozgalom társadalmi utón való támo­gatásától, de különös súlyt kívántam helyezni arra, hogy a fiatal nemzedék helyes nevelé­sével mi, nevelő-tanitók szolgáltassuk anyagát a jövő filantróp társadalmának. Hogy a pat­ronázs érzés áldásait szórja az emberiség sze­rencsétlenjeinek meghasonlott lelkére, abban nagy része lehet a tanítóságnak. E súlyos természetű probléma megoldásának kulcsát abban látom, hogy az újkori nevelői iránnyal szakítva a lélek, a jellem nevelésére nem több időt, hanem iskolai életünknek minden •pillanatát használjuk fel. A francia laikus kollégák esz­me és érzés világától messze, sőt szemben kell állanunk, ha céljaink, törekvéseink sike­rét elérni akarjuk. Az evangélium szellemétől nem lehet elszigetelni magunkat, hacsak az egész mozgalmat nem akarjuk eredményében kockára tenni. Erkölcsi erők jelenlétére szük­ség van ott, hol az erkölcsi érzésekből fakadó akció kiépítéséről van szó. S a vallás nem volna-e az erkölcsi erők tőkéje? — E kér­désre adott felelet világit a mi utainkra, me­lyeken teljes odaadással dolgoznunk kell. A vallásos érzés ápolása nélkül a gyermekjavitók, otthonok, menházak illuzóriusak lesznek ab­ból a szempontból, mely a kiskorú bűnösök — elhagyott árvák és lelenceknek nemcsak eltartását, de javítását, jellembeli és munkás­kiképzését célozza. Egy jónevü iró soraiban ezeket olvasni: „akik korunknak szellemét elemezni kezdték s tudták, azok a történelmi materializmus, a kapitalizmus, a laikus erkölcs korának szel­lemében meg is találták a keresztény gondol­kodás hiányának ijesztő nyomait és hatását.“ — A most nevezett hármas entent tehát hadi­állapotban van a keresztény gondolkodással. Már most történelem vizsgálódással kisérve az emberiség fejlődését, életét, képtelenség lesz nem látnunk, hogy az emberbaráti érzés nyíló virágjai, a kér. felebaráti tettek fenti triász körében sohasem találtak istápolókra, elnyo­móikra azonban mindig. A keresztény gon­dolkodás, a vallásos lélek azonban minden­kor termékeny oázisa volt az irgalmas és könyörületes tetteknek. Már pedig a patro-: názs mozgalom csakis ezekből táplálkozhatik, mert szomjuhozza a szeretetet, melynek jó­sága a vallásos lélek mélységében termeli az irgalmas szamaritánusi érzést. A pedagógia ha valóban és őszintén akar a patronázs szol­gálatába állani, úgy nevelői munkáját három helyről táplálhatná; erejét három forrásból meríthetné s ez az ősforás: Isten, a sinai hegy két kőtáblája s a betlehemi istálló. Ami a tanítónak társadalmi téren gya­korolt patronázs tevékenységét illeti, ezt ter­mészetesen az egyes helységek különleges viszonyai írják elő részletesen. Vannak azon­ban oly ágai a patronázs tevékenységnek, melyek nagyjában mint korbeli és úgyszólván, az egész társadalmi életben feltalálható sebek várnak orvoslásra. A tanító megalakítva a pat­ronázs szervezetet, ezzel az ügy iránt nagyobb- körü érdeklődést biztosit. Találja meg mód­ját a vidéken már fennálló, akár orsz. vagy kath. patronázs központi egyesülettel való tár­sulásnak. A helyi szervezetek különös figyelemmel kisérjék az iskolába be nem Íratott tanköte­leseket, s hassanak oda, hogy az elöljáróság őket az iskolába terelje, gondoskodjanak tan­könyvekről — mert ezek legtöbbje a helységen kívül lakó szegény szülők gyermeke — talán ruházatról, olykor meleg ételről. A serdülő

Next

/
Thumbnails
Contents