Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-22 / 4. szám

XXII. évfolyam.

Szatmár, 1913. januárius 22.

HETI SZEMLE

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egy évre — 8 K — f. : Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , ] Egyes szám ára 16 fillér.

Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár.

Felelős szerkesztő :

VARJAS ENDRE.

Laptulajdonos

A-SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR.

A szerkesztőséget ős kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Fázmány-sajtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri kttzlése I korona----------------- Nyiittór sora éO fillér. ----------------A lap megjelenik: minden szer-dán

á mit a sejtek is tudnak.

Szatmár, 1913. januárius 21.

(+) Bölcseséget, előrelátást, óvatos őrködést, gondviselő vigilálást mutat nekünk a természet. Szövevényesen sokszerü életében nemcsak teremtő energia, de védekező munka is folyik. A támadást kivédő visszavágás. A rombolást megakadályozó gát-emelés. Echók, a melyekkel a teremtő erő válaszol a halál suhintásaira. Az élet hangos tiltakozása, amely nem tűri a pusztulást. Csiiggedetlen kitartás, kifogyhatatlan türelem, a mely megcsonkult szobrát újra éppé faragja.

Nagyszerű oratio ez. Tettre hívás, a mely nem ismer kimerülést, lehetetlenséget. Benn van e lebir- hatatlan őserő abban a vizeseppben, a mely sziklák inegvájására vállalkozik. Ott lüktet abban a hajszál- gyökeret bocsátó magban, a mely a Karszt Repedésében akar életet kezdeni. És ott van minden sej- tecskében, a mely a növényi, vagy állati szervezet műhelyében dolgozik, hogy nagyobbá legyen az ág, keményebbé a csont.

És ha vágás éri a törzset, vagy a testet, az a sejt abbanhagyja útját az ágak felé, az a vércsepp nem rakódik le a csont szövetébe, hanem fut—mint valami mentőcsapat — a megsérült törzs, a vérző seb meggyógyitására. Lázas sürgése a munkának izgatja gyors segítségre a szervezet milliónyi sejtjét. És az életet vivő nedvjárás, a sebet hegesztő vérfolyam egyöntetű összetartással centrálisát minden nélkülözhető sejtecskét a beteg részre és a inig be nem forr a fa kérge, a inig uj bőr nem födi a tátongó sebet, addig csak a legszükségesebb munkára redukálódik a sejtek alkotó működése a szervezet egyéb helyén.

Az Élet szent törvényét igy hajtja végre a legkisebb életet hordozó Protoplasma, Mindegyik, kivétel nélkül.

A szerves életnél magasabb értékű a szellemi élet. Szentebb és féltettebb kincsei vannak. Klenódi- umai megbecsülhetetlenek. Ezek növelése, ezek megvédése súlyosabb ^imperativus.

És láijuk is, hogy a psychikai

szervezet sejtjei hasonlóan érzik a törvényt: alkotni, teremteni és fön- tartani a meglevőt.

Soha ilyen mozgást a szellemi életben, mint ma. Duzzadó életerőt szállítanak a psychikai világ sejtjei mindenfelé. Mert támadások vannak. Sebek. Mindennapod rombolások. Az erkölcs ellen. A keresztényi világrend ellen. A templomos hivő lelkek ellen. Kemény harczokat lát a nemzeti érzés minden bástyája. Dong a positiv hit várának kapuja. Nagy rések tátonga- nak a falakon. Vérzik ezer sebből ez a psychikai szervezet.

Csak egyet nem látunk.

A szellemi szervezet sejtjei kapkodva dolgoznak. Egyik iskolákat akar építeni, a másik socialis ellenmérget tart sürgősnek, keresztény nevelésről, a charitativ munka szükségességéről, apologetikus kiképzésről, nagyobb tudásról, mélyebb hitéletről, a családok christianitá- sáról, az autonómia megteremtéséről — mindegyik másról és másról beszél ... a sebek meg vérzenek és a megfeszített munka daczára is fogy az életerő a psychikai világból.

Szatmári történeti adatok.

— I. A magyar király negyedik fia. —

Irta : BAGOSSY BERTALAN.

Ősi szokás szerint utón volt V. István király. Beutazta az országot, hogy egy-egy alkalmas helyen a vidék lakossága részére gyűlést tartva, meghallgassa a panaszokat, igazságot szolgáltasson s a jó rend fenntartására a köréje gyűlt egyházi és világi urakkal együtt a körülményekhez képest törvényeket hozzon és egyéb jogszabályokat alkosson.

Nyolezadnapja volt már, hogy 1271-ben Hajkőhalom és Heves tájékán az Isten szabad ege alatt ilyen üdvös munkával volt elfoglalva, amikor a panaszosok sorai ritkulni kezdvén, felkelt a fényes gyülekezet közepéből Lambert, Isten kegyelméből egri püspök, és tiszteletteljesen megállva a király szine előtt, szólni kezdett vala a következő- képen :

Felséges Uram, királyom ! Te tudod azt jól és ismeretes az egész világ előtt, hogy a szent királyok, a te elődeid, az egri egyházat mennyire kitüntették a többi püspöki székek felett úgy fekvőbirtokokkal mint tizeddel, adóval s a föld minden egyéb gyümölcsével és hasznaival. Nemesei, szegődményes szolgái, polgárai és parasztjai számtalan kiváltságot élveztek. Királynőként ült az ő méltóságának trónján, menten minden támadástól, körülsánczolva az ő szabadalmaival. De úgy is kellett annak lennie, mert ugyanazon egyház a szükség idején a királyfiakat dajkálta és nevelte.

De jaj nekünk I — (és itt sóhajtás tört elő kebléből.) Mert bár az egri püspökség büszke volt a szent királyok által osztott kiváltságaira, erről szóló oklevelei a tatár pusztítás idején mind elvesztek, hamuvá égtek.

Elődöm, Klétusz püspök, a te jeles, drága atyáddal, a mi feledhetetlen királyunkkal együtt ette három éven át a bujdosók keserű kenyerét a Tenger-mellék egy szigetén mindaddig, mig a tatárok ezt az országot győzelmük jutalmaképen megszállva tartották. Miután pedig ezek kitakarodtak, Béla király az országba visszatérve, a lehetőséghez képest pótolta kinek-kinek a szabadság- és kiváltságleveleit. így tett az egri egyházzal is, mint a sajátmaga és utódai táplálójával.

De szerencsétlenségünk még ezzel nem ért véget. Mert Klétusz püspök halála után az egyháznak egyik szegődményes szolgája, Szebenfia Sámuel, összeszedve minden kiváltságlevelünket, melyeket Béla király megújított, valamennyit a tűzbe dobta és istentelenül elhamvasztotta. Ő ugyan megbünhö- dött, mert hűtlenségéért nemességétől meg- fosztatott és rabszolgaságra vettetett. Mint mondják, azóta Ruthén-országba futott és igy megmenekült. De az egyháznak megvan a maga kára, mert félni lehet, hogy valamikor világszerte hires -szabadalmait kétségbevonják.

Ugyanazért alattvalói hódolattal esedezem királyi felséged előtt, hogy az egri egyház kiváltságait, amelyeket a hajdani szent királyoktól nyert és a melyeknek ma is kétségkívül birtokában van, pontról pontra ösz- szeszedetni, örök emlékezet okáért Írásba foglaltatni, kiváltságlevél formájában kiadatni és ezzel megújítani méltóztassál.

Elvégezte panaszos kérelmét a főpap és ismét elfoglalta előbbi helyét. Csendesség lett, úgy hogy még a légy zúgása is hallható volt. Az egész gyülekezet várakozásteljesen függesztette szemeit a királyra.

Végre megszólalt Árpád koronás utóda : Hallottuk és ;iszt.án megértettük előterjesztésedet. Igazságon alapszik mindaz, amit kérsz. Magunkat és utódainkat is különösen érdekel ez az ügy, az összes egyházak felett gyakorolt főkegyúri jogunkat számításba sem véve. Azonban tudod, hogy királyi tisztünknél fogva meg kell tartanunk az ország törvényes jogszokásait minden intézkedéseinkben. Ugyanazért válasszatok ki az egri egyházmegye hivei közül huszonöt előkelő öreg nemesembert s ezek az üdvösséget adó szent keresztnek a fáját megérintve hit alatt tegyenek vallomást az egyház szabadalmairól, hogy ennek alapján kiváltságlevél formájában adhassuk ki azokat.

Mozgás támadt a sokaságban, mint a tenger végtelen síkján, mikor zugó szél kerekedik és felkorbácsolja a habokat. Fejek mozogtak, karok lendültek a magasba s innen is, onnan is hallatszott az ajánlkozás:

— Leteszem a hitet az egri püspökség jogaira ! Én is! Én is !

Á legtekintélyesebbeket választotta ki köLapunk mai száma 8 oldal.