Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-23 / 17. szám
XXII. évfolyam 17. szám Szatmár, 1913. április 23. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. [ Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , | Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Megnyitó beszéd. Az Irodalmi Kör Apr 16‘.-i közgyűlésén mondotta, SZABÓ ISTVÁN praelatus-kanonok, elnök. Mélyen tisztelt közgyűlés ! A világban mozgást, haladást, változásokat, átalakulásokat tapasztalunk. Nyugalom, mozdulatlanság nincs sehol, ott sem, ahol talán ilyet látni vél szemünk; mert tüzetesebb megfigyelés arról győz meg bennünket, hogy a szemlélt tárgy, bár a maga bámulatbaejtő, szinte felölelhe- tetlen nagyságában mozdulatlannak látszik, él, mozog, változik az ő apró részeinek szemünk előtt többnyire rejtett módon történő folytonos átalakulásaiban. % El, mozog, fejlődik körülöttünk, az ember körül minden, a teremtett világ, az egész nagy természet. A tova rohanó időnek minden percze millió és millió mozgást, erőkifejtést, életnyilvánulást kap lel úgyszólván és röpit tova magával, hogy hasonlattal éljek, mint a szélvihar, mely felkavart porszemeknek egymásba torlódó sürü felhőit kergeti maga előtt, Ennek a mérhetetlen, tengernyi mozgásnak közepébe van állitva az Felelés szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. ember. Ide állította a Teremtő, aki bizonyára azt akarta ezzel, hogy az 0 első teremtménye már helyzetéből, környezetéből is felismerje, megtudja, hogy mozgásra, tevékenységre, életre van teremtve. És amióta a világ fennáll, az ember ennek a mozgásnak a kényszerűségét érzi, törvényét követi. Követi pedig, mint értelmes lény, tudatosan, ismerve az Urnák a paradicsomban elhangzott szavát, melylyel az első embernek, és benne az egész emberiségnek földi pályafutását megjelölte; követi mint akarattal biró lény, önként, akaratának meghódolásával. És ebben rejlik a különbség az emberi élet mint mozgás és a világon egyebütt tapasztalható öntudatlan mozgás között; ezen a két ponton épül fel az emberi cselekvésnek, tevékenységnek fölénye, becse,, értéke. Ezen a két ponton az emberi élet mozgásába egy elem kapcsolódik bele, amelyet munkának nevezünk a szó közönségesen használt, eredeti — nem fizikai értelmében; egy alkotó elem, melyet az emberi élet számára Isten rendelt, Isten megszentelt, amelynek igen fontos szerepet juttatott. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a PáasiM&ny-ísajtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri kttzlése S korona----------------- Nyilttér sora *0 fillér. ----------------A lap megjelenik minden szerdán A munka az emberi életnek mibenlétéhez tartozik, annak lényeges része, ipozgató fenntartó ereje, természetes kívánalma, szüksége. Ennélfogva szerepe is első rendű. Azt lehet mondani, hogy a munka az emberiség életének óriási berendezésében a nagy lendítő keréknek szerepét tölti be, amely minden mozgást, minden tevékenységet, haladást, fejlődést megindít, fönntart, előrevisz, erősít. Munka nélkül nincs élet, nincs fejlődés; e nélkül az ember nem oldhatja meg a maga természetes feladatát, az ő érette, az ő javára alkotott többi teremtményeknek urává nem lehet. Hogy a teremtett világnak javait magának lefoglalja, hogy annak erőit összegyűjtse, hatalmába hajtsa, a saját javára foglalkoztassa, értékesítse, az embernek munkálkodnia kell. Ez vezette az emberiséget felfedezésekre, tanította meg hasznos foglalkozásokra; ez juttatta a természet kincseihez, anyagi jóléthez, a szellemi világ nagy értékeihez, a kultúra javaihoz. Az emberiség történetének, fejlődésének képe nagy hullámvonalakat mutat. A hullámvonalak magaslatai Bűnbánati zsoltár. — MAGYAR BÁLINT. — Volt sok tüzes vágyam, Mely angyali szárnnyal Égig emelt fel. És én ott pihegtem Az isteni leiken Fehér kezekkel. Volt eró szivembe', — Az Isten szerelme. — Mely vitt, hordozott. . . Már utam a küzdés Es szárnyam az önzés Miatt foldozott. Akárhova térjek, Láza süt a vérnek Mind sebesebben; Mindenütt seb éget Nines az TJr szemének Rajtam, mi tessen. Szántani jövök már, Vesszen el a burján, A gaz, a vétek: Szivemen barázdát Hasítson az önvád, Mig el nem késett! Könnyem oda hullik, Hol a szív nyilallik S a lélek vérez; Fejem oda zárom A bűnökbe’ társam, Kezem fejéhez. Lelmllok, sóhajtok... „Óh ne lásd Uram, hogy .4 lelkem tépett!“ Lehullok, sóhajtok... „Csak azt lásd, Uram, hogy Eljöttem elébed !* ... Csodás események és X, Pius. X. Pius, akinek nevéhez fűződik a katholikusság lelki megújhodása, a szentek lelkületűvel, imádságos áhítatával ad példát az evangéliumi életre. Az Oltáriszentség pápája ugyanis nemcsak áldásos, a lelki életet az egész világon újból fölgyulasztó intézkedéseivel írja bele nevét eltörölhetetlenül az Egyház történetébe, de az ő szent életét bizonyító csodálatos eseményekkel is. Már évek óta bámulatos esetek történnek a Szentatya közbenjárására. A saint-claude-i püspök római utjából visszatérve, egyik körlevelében a Szent Atyánál tett látogatásáról a következőképen nyilatkozik : — A legbensőbb hálaérzelemtől áthatott szivvel vettünk búcsút a Szentséges Atyától. E látogatásunk alkalmával szerzett benyomásunkat egyetlen szóba foglalhatjuk össze: szentet láttunk! Igen ez az elnevezés illeti méltán X. Piust. Egyéniségében nem annyira a pápa méltósága és tekintélye, nem az atya jósága hat meg bennünket, hanem mindenekfölött a tekintetéből, szavaiból, tetteiből, egész valójából kisugárzó szentség. Rómában a csodák adományát tulajdonitják neki és ezt a véleményt valóban igazolják a csodálatos gyógyulások, amelyek imádságaira és áldásaira történtek. A Petit Messager már több ily csodálatos eseményt közöl. Az II Terziario Fran- cescano 1912. évi szeptemberi száma is az itt következő történeteket beszéli el, amelyekről a szerkesztőség igazolja, hogy tekintélyes, hitelt érdemlő szemtanuktól nyerte. * * * Egy amerikai származású, buzgó és előkelő családnak egyik tagja, egy tiz éves Lapunk mai száma 10 oldal.
