Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-23 / 13. szám
„HETI SZEMLE“ o Katonák az üzletvezetőségeknél. A kereskedelmi Kormány valamint a hadügyminisztérium között létrejött megállapodás szerint az összes máv. üzletvezetőségeknél a hadsereggel öszefüggő ügyek elintézésére egy magasabb rangú katonatisztet rendelnek. Az első ily va- sutügyi katonai szakosztályt Debrecenben állították fel, amelynek vezetése Asbóth József századosra van bízva. A zálogházak utolsó stációi a nyomornak. Az „Est,, minapi számában beszédes számokat közöl a zálogházak idei forgalmáról, amely felülmúlja az összes előbbi évek forgalmát. 1911. január elsején Budapesten a hét zálogintézet letétállománya 8,308.000 korona kölcsön erejéig volt megterhelve. Augusztusban a kölcsönösszeg elérte a 9 millió koronát, a legmagasabb november 30-án volt — 9,511.000 korona — hogy az év utolsó napjáig 134.000 koronával csökkenjen le. Az 1912.esztendőtezzel a 9,217.000 koronás állománnyal kezdte meg az intézet. Május végéig az összeg jóval fölülemelkedett a 10 millión, augusztus végén már IIV4 millió volt és maximumát november 30-án 11,522.000 koronával érte el. December 22-éig ez összeg 11,300.000 koronára csökkent, mert karácsony és az őszi zsidó ünnepek előtt a kiváltás mindig sokszorosan fölülmúlja a zálogbatételt. Még a karácsony sem hozott könnyebbülést. Egy héttel a karácsony előtt a letét összege még min dig nagyobb volt a kiváltás összegénél. 1911- ben karácsony előtt 9,551.000 korona volt a letét, 1912-ben 11,522.000 korona. Ilyen forgalom még az 1907. évi nagy gazdasági válság idején sem volt. Sokan, nagyon sokan eljutottak az idén az utolsó stációhoz. Hová jutottunk! A „Szamos“ nyomán reprodukáljuk a „Fehérgyarmati Hírlapinak kö vetkező, igen jellemző hirdetését: „Egy értelmei és egészséges testalkatú fiú felvétetik tanulónak azonnal a Kossuth- nyomdában. Lehet keresztény is.u Tehát a Kos- suthról elnevezett nyomdában keresztényt is vesznek fel. Néhány év múlva majd nem fognak már keresztényt felvenni sem a Kossuth nyomdában, sem másutt. Mi ghettóba szorulunk nemsokára és sárga foltot fogunk viselni hátunkon. Csengő apacsok. Városszerte nagy a panasz, hogy utcánként, kerületenkint, feltűnnek a tolvajok, akik a villanyos csengőket leszedik, leszerelik. Tolvaj-banda működik itt, mert a városi villamos -telepnél tudnak már erről. Kétszer csak megcsinádatjuk a csengőt, de nem óhajtjuk, hogy minden három hétben ilyen kiadás terhelje az amúgy is megadózott polgárokat. Álljunk résen, hátha a rendőrség is a kezűnkre játszik s segit a tolvajok kézre kerítésében Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi esős ősz következtében mily nagy tömegben hoznak az idén forgalomba részint jó hiszemüleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értékte len magféléket. Minél alacsonyabb árakon kínálják, annál biztosabb, hogy például a répamag, melyből a hírhedt bizenczi hibás, selejtes áru több ezer zsákkal van a vidéken elhelyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északnémetországi között is van ilyen elég az idén. Ami pedig a lóherét illeti, köztudomású, hogy a múlt napokban érkezett Fiúmén át Magyarországba mintegy 20 vaggon olasz rostaalja, melynek az a hivatása, hogy honi lóhere közé kevertessék. Nem is szólva a luczernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda“ szaklap márczius 16-iki számában is megírta, hogy teljesen értéktelen turkesztáni luczerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható czégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetetlen portékán akármilyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvatosak, akkor nagy bajok lesznek és csodákat fognak ez évben tapasztalni. Az Országos Pázmány-Egyesület, a katholikus irók és hírlapírók egyesülete, most adta ki XV. évkönyvét. E szerint van az egyesületnek : 2 tiszteleti, 119 alapító, 226 rendes, 299 pártoló tagja. Mig egyrészről örvendünk, hogy már 226 hivatásos iró és újságíró van ebben az országban, aki nyíltan meri vallani, hogy katholikus, és ezt az ügyet szolgálja, addig bizony keveseljük a 119 alapitó tagot s Szatmár, 1913. márczius 23. _________ me gdöbbentően csekélynek kell tartanunk a pártoló tagok számát. — Egyházmegyénkből nagyon kevés tagja van a Pázmány egyesületnek. Alapitó tag csak Boromisza Tibor dr. püspök ; pártoló tagok : az erdődi, szatmári és ugocsai esperesi kerületek ; rendes tagok pedig : Bodnár Gáspár, nemestóthi Szabó Albert és Varjas Endre. Uj fényképészeti és festészeti műterem megnyílt Deák téren, a Pannónia udvarának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Közgazdaság. Első magyar általános biztosttó társaság. A közgazdaság bármely ágát művelő vállalatok közhasznú működésének kritériumát az adja meg, hogy az illető vállalat működési körében mennyire jut kifejezésre az ország és a vállalat által müveit gazdasági ágazat fejlődése. A jól vezetett, czéltudatos programmal dolgozó vállalatok mérlegei mindenkor hű tükrei a köz viszonyoknak. Ily szempontból vizsgálva az Első magyar általános biztosító társaság most megjelent 1912. évi mérlegét és zárszámadását, hazafias önérzetünk büszke megelégedéssel konstatálhatja, hogy ez a mi 55 éves magyar társaságunk milyen fiatalos szervvel és biztos erővel tudja szolgálni a reábizott érdekeket és noha a nagyságnak már eddig is magas etapjait érte el, még mindig tud magasabb fokokra jutni. Annál ör- vendetesebb ez, mert a társaság, mint tudnivaló, első sorban és tulnymmó részben a hazai talaj művelését tartja helyes feladatának, tehát prosperitásának eredményei közvetlenül és közvetve a magyar gazdasági érdekeknek válnak javára. A laikusoknak is megközelítő fogalmat nyújthat a társaság óriási térfoglalásáról az, hogy évi bruttó díjbevétele valamennyi ágazatban meghaladja az 53 millió K-t és hogy a társaság értékpapír- állománya és pénzei ca. 173 millió K-ra rúgnak. Gigászi számok ezek, ha tekintetbe vesszük, hogy hazánk közgazdasága a modern fejlődésnek még csak első korszakában van és az Első magyar általános biztositó társaság már ezt a rövid időszakot a biztosításügy terén oly eredményekkel gazdagította, melyek a gazdaságilag legfejlettebb államok biztositó társaságainak sorában is díszes pozicziót biztosítanak részére. A társaság márczius' 14 cn délután tartotta Zichy János gróf v. b. t. t. alelnök elnöklete alatt ez évi rendes közgyűlését. Az igazgatóságnak ormódi Ormódy Vilmos vezérigazgató által előterjesztett jelentése szerint a társaság díjbevételei a lefolyt év ismeretes rendkívüli kedvezőtlen gazdasági viszonyai daczára is mindegyik üzletágban emelkediek, tanulságául annak az osztatlan és változatlan bizalomnak, melyet a társaság ötvenöt évi munkásságával a magyar közönség legszélesebb rétegeiben vívott ki magának. A tüzbiztositási üzletkárok tekintetében kedvezőnek nem mondható ugyan, azonban az 1911 - iki abnormális évvel összehasonlítva, mégis lényegesen kevesebb kártérítést kellett a társaságnak teljesítenie, úgy, hogy ezen üzletág kielégítő nyereséggel zárul. A jégbiztositási üzletág lefolyása a múlt évben előfordult rendkívüli gyakori és súlyos jégverések következtében, a melyek igen jelentékeny kártérítéseket igényeltek, veszteséges volt. A szállítmányozási üzletet a társaság a nemzetközi verseny tultengése folytán már évek óta csak szükebb keretek között folytatja s ezen üzletágak a társaság óvatos üzlet- politikája folytán ez évben is némi nyereséget hoztak. A betörés biztosítási üzletágban szerzett kedvező tapasztalatok az üzletállomány fokozott fejlesztésére sarkalták a társaságot, ami az elmúlt évben is eléggé sikerült. Az életbiztosítási üzletág további fejlesztésére a társaság a lefolyt évben is kiváló gondot forditott s fokozott munkássága, valamint a biztosítási feltételeknél és díjtáblázatoknál életbeléptetett időszerű újítások következtében az életbiztositási uj szerzemények a pangó gazdasági helyzet és pénzügyi viszonyok daczára is túlhaladták az előző év szerzeményének összegét. Noha a társaság gazdag tartalékainak elhelyezésére szolgáló elsőrendű értékpapirok tőzsdei árfolyama az általános, súlyos gazdasági helyzet folytán jelentékenyen alászál- lott, az esztendőkön át következetes előrelátással és óvatossággal külön e czélra gyűjtött tartalék egy részéből az évi üzleteredmény mindennemű megterhelése nélkül is fedezetet nyertek a különben csak átmeneti jellegű árfolyamkülönbözeti összegek. Az 1912. évi üzleteredmény a válságos gazdasági helyzet daczára is a legjobb, a melyet a társaság ötvenöt évi fennállása óta eddig elért. A zárszámadás '5,413.333 korona 26 fillér tiszta nyereséget tüntet fel, s az igazgatóság indítványozta, hogy az alapszabályszerü levonások után fennmaradó 3,500.688 korona 21 fillérből részvényenkint 800 korona, összesen 3,200.000 korona fizettessék ki osztalék gyanánt, a még rendelkezésre maradó összegből pedig— az alapszabályszerü 108.266 korona 66 fillér ezidei hozzájáruláson kívül — további 100.000 korona a tisztviselői nyugdíjalap és az alapszabályszerü 541.333 korona 33 fillér ezidei hozzájáruláson kívül további 200.688 korona 21 filler a külön tartalék gyarapítására fordittassék. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványait elfogadta s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Jóváhagyta még a közgyűlés az igazgatóságnak és a választmánynak az alapszabályok értelmében közhasznú czélokra fordítandó 27 066 korona 66 fillér felosztása iránti együttes javaslatát. Végül, a felügyelő bizottság tagjainak mandátuma lejárván, abba újból egyhangúlag beválasztották: Berzeviczy Albertet, Burchard Bélaváry Konrádot, Németh Tituszt, Radvánszky Géza bárót és Üchtritz Zsigmond bárót. A vendégszereplőkke! szemben határozottan udvarias a társulat. Divatba hozta, hogy az újabban igen gyakori vendégjátékok alkalmával produkált gyenge és stilszerü előadásokban minél intenzivebben érvényesülhessen a vendég kisebb vagy nagyobb tehetsége. A társulat tehetségesebb tagja mintha mesterségesen igyekeznék lefokozni játékának értékét a vendégjátékokon, a többieknek pedig ez a fáradsága sincsen igénybe véve egy alacsonyrangu előadás czéljaira. Legutóbb a Szlojka Annuska vendégfellépte nyújtott alkalmat a társulatnak ezen methodus gyakorlatba vételére. A vendégfellépte alkalmából rendezett részben mesterségesen, részben természetesen elrontott elődások kiváló alkalmat nyújtottak e vendégnek arra, hogy kellemes (Csengésű, bár még nem egészen iskolázott hangja és a kifejezés hűségére törekvő játéka minél élénkebb érvényesülést találhasson. A tetszésnek, mely- lyel a vendég találkozott, mindenesetre jelentékeny magyarázatát szolgáltatja az a szerencsés körülmény is, hogy partnerei nem nagyon veszélyeztették sikere osztatlanságát és teljességét. Némi zavaró árnyékot a sikerére a Rip van Vinklében legfeljebb a czim- szereplő Barics Gyula komoly, átalgondolt alakítása és művészi érzékkel előadott énekszámai vetettek. A többiek azonban a vendég minél tökéletesebb érvényesülése érdekében élettelenül jártak-keltek. Dénes Ella is kijött a színpadra. Kár volt. A Leányvásár-ban még könnyebb dolga volt a vendégnek, mert a partnere énekes szerepét Sümegi Ödön játszotta. Komoly partnere is akadt ez előadáson a vendégnek Pintér Annában, aki biztató jövőt jósoló, szépen fejlődő tehetségről tett tanúságot. A Gzigányprimás ötödik előadása is helyet foglalt a műsorban. A heti műsor: Vasárnap d. u. Parasztkisasszony, este Tengerészkató. Hétfő d. u. Faun, este Czigányprimás. Kedd d. u.‘ Limonádé ezredes, este Éva. Szerda és csötörtök Lakájok. Péntek Bernát. Szombat Bernát. Vasárnap Bernát. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.
