Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-23 / 13. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár, 1913. február 23. Szatmárnémeti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár. 2028—1913. Kmbpsz. -------------------------------HI RDETMÉNY. A m. kir. Állami Munkásbiztositási Hivatalnak a kerületi munkásbiztositó pénztárak végleges átszervezése tárgyában kiadott 200/910. számú rendelete s az Országos Pénztár 3.246/910. és 4.984/910. számú köriratai alapján az 1910-ik évben megválasztott közgyűlési kiküldöttek- mandátuma a folyó évben lejár, miért is a kiküldöttek újonnan való megválasztásáról kell gondoskodni. E végből igazgatóságunk 1913. évi már- czius hó 9-én tartott ülésében az alapszabályok 10. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a közgyűlési kiküldöttek választási határnapjául a pénztár egész területére 1913. évi május hó 4-ét tűzi ki. ügy a munkaadók, mint a biztosításra kötelezett tagok sorából külön-külön 80—80 rendes és 40—40 póttag választandó és pedig úgy a munkaadók mint a biztosításra kötelezett tagok az ipari foglalkozást űzők csoportjából 46 rendes, 23 póttagot, a gyári 25 rendes, 13 póttagot és a kereskedelmi foglalkozást űzők csoportjából 9 rendes, 5 póttagot választanak. A munkaadók és biztosított tagok közül választandó közgyűlési kiküldöttek és póttagok között 80 kiküldöttnek (és esetleg egynéhány póttagnak) a pénztár székhelyén lakónak kell lennie. A közgyűlési kikiküldöttek választása f. évi május hő 4-én reggel 9 órakor a túloldalon felsorolt helyeken s az itt megnevezett szavazatszedő bizottságok előtt kezdődik. Azok a pénztári tagok, a kik oly helyeken laknak, a hol a pénztár részéről szavazatszedő bizottság nem működik, a megjelölt választási napon, amennyiben a hozzájuk legközelebb eső községben működő szavazatszedő bizottság előtt személyesen kívánnak megjelenni, postán küldhetik be szavazólapjukat a központi szavazatszedő bizottságnak, ily esetben azonban a szavazólap a postai boríték alatt másik borítékba is helyezendő és a belső beritékra a szavazó nevét ráírja és aláírását vagy a községi elöljárósággal vagy a pénztári bizalmi férfiúval vagy esetleg két tanúval hitelesíttetni tartozik. Elkésve érkezett szavazólapok figyelembe nem vétetnek. Mindazon helyeken, ahol szavazatszedő bizottság működik, csak személyesen lehet a megnevezett szavazatszedő bizottság előtt szavazni. A szavazásra való jogosultságot, úgy a munkaadók, mint a biztosítottak a pénztár által kiállított választói igazolvánnyal igazolják. A munkaadóknak szóló választói igazolványokat a választási előtti 5 napon át küldi meg a pénztár a munkaadóknak. A biztosított tagok a választási hirdetmény megjelenése napjától bezárólag a választás előtti 5-ik napig egyenkint vagy csoportokban kérelmezhetik a pénztárnál választás igazolványuk kiállítását, a mit a pénztár a választás előtti 5 napon át küld meg a kérelmezőknek. Azok részére, a kik legkésőbb 5 nappal a választás előtt kértek ugyan a pénztártól választói igazolványt, de azt bármely oknál fova nem kapták kézhez, avagy pedig a választás etőtti 5 napon belül léptek biztosításra kötelezett foglalkozásba és igy nem is kérhettek a pénztárból választói igazolványt; a munkaadó állíthat ki választói igazolványt. Minden tag, tetszése szerint összeállított szavázólappal szavazhat. A mennyiben azonban akár a munkaadók, akár a biztosítottak érdekeltségi köre vagy ezen érdekeltségi körök valamelyikén belül egyes érdekcsoportok külön- külön bocsátanának ki szavazólapokat, úgy az összes szavavazatok számbavételével megbízott szavazatszedő bizottság mellé, a külön szavazólapokat kibocsátó ezen érdekcsoportokból egy-egy bizalmi férfi is meghívandó az esetben, ha ebbeli kívánságát a csoport képviseletében legalább 10 munkaadó vagy 10 biztosított tag 8 nappal a választás napja előtt — a behívandó bizalmi férfiú megnevezésével — a pénztárnál bejelenti. Az érdekcsoportok képviselői által megállapított szavazólapok a pénztárnál és minden választási bizottságnál kaphatók, ezek azonban a választókat szabad elhatározásukban nem gátolhatják, azokon tetszésük szerinti változásokat tehetnek, sőt külön szavazólapot is állíthatnak össze. Közgyűlési kiküldötté és póttaggá azonban csak magyarul tudó magyar állampolgár választható; ellenben meg nem választható oly egyén, a ki nem teljeskoru, a ki gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt áll, vagy a kit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, vagy 1907. évi XIX. t.-cz. 181. §-ának b) pontjában meghatározott kihágás miatt jogerős ítélettel elmarasztaltak, vagy a kit hivatal- vesztésre, illetve a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek, a jogerős ítéletben megszabott időtartam alatt, továbbá az, a kit a választott bírósági eljárást szabályozó kereskedelmi miniszteri rendelet értelmében választott bírósági ülnöki vagy az Állami Munkásbiztositási Hivatalnál viselt nem állandó birói tiszte alól büntetésképen felmentettek, a felmentés keltétől számított három éven át. Ugyancsak nem választható közgyűlési kiküldöttnek az, aki valamely helyi pénztárnak vagy az Országos Pénztárnak alkalmazottja vagy a pénztárak valamelyikével állandó szerződéses magánjogi viszonyban áll. Nem választhatók végül közgyűlési kiköldöttekké és póttagokká a kereskedelmi társasczégek, társaságok, testületek, egyesületek, stb. és a jogi személyek. (Vesd össze a most következő második bekezdésnek a kereskedelmi társasczégek stb.-re és a jogi személyekre vonatkozó rendelkezésével) A szavazás titkos és a választás napján addig, de legalább déli 12 óráig tart, a mig szavazók jelentkeznek. (Ha szavazók már nem léteznek, a szavazatszedő bizottság elnöke zárórát tűz ki a szavazatok átvételere. A szavazatszedő bizottságok tagjai saját bizottságuknál utoljára szavaznak). Minden szavazati joggal biró biztosított tag a pénztár egész területéről választandó összes biztosított kiküldöttekre (a lakóhelyekre, valamint az ipari, gyári és kereskedelmi csoportok közötti megoszlásra való tekintet nélkül) szavaz. Ugyanilyen eljárás szerint külön szavaznak a munkaadók a saját kebelükből választandó közgyűlési kiküldöttekre és póttagokra. A választandók lakhelye tekintetében csupán az a korlátozás áll fenn, hogy legalább annyi közgyűlési kiküldöttet kell a pénztár székhelyén lakó munkaadó és biztosítottak közül választani, hogy létszámuk az igazgatóság tagjai felének, továbbá a felügyelő bizottság összes tagjai- és póttagjainak, az elnökség összes tagjainak, végül pedig a választott bíróság ülnökei és helyettes ülnökei felének megválasztására elegendő legyen. (Ezt a számot, vagyis a pénztár székhelyén lakó munkaadó és biztosítottak közül válaszlandó közgyűlési kiküldöttek számát a harmadik bekezdés tünteti fel.) Ezen kivül esetleg egynéhány ilyen póttagot is lehet választani. Azok a munkaadók, a kik egyúttal biztosításra kötelezett tagok is, e kettős minőségük ellenére csak egy szavazatot gyakorolhatnak és pedig vagy a munkaadók vagy a biztosítottak csoportjában, a szerint, ahová túlnyomó foglalkozásuknál fogva tartoznak. A kereskedelmi társasczégek, társaságok, testületek, egyesületek stb jogi személyek cselekvő és Szenvedő választói jogaikat, a gyámság alatt állók pedig csupán cselekvő választó jogaikat az Országos Pénztár alapszabályainak 8. §-ában foglaltak értelmében a pénztárnál levél utján előre bejelentett képviselőjük utján gyakorolhatják. Ez esetben sem gyakorolhat azonban senki egynél több szavazati jogot. A kereskedelmi társasczégek, társaságok, testületek, egyesületek stb. és jogi személyek a pénztár által részükre megküldött meghatalmazást a szavazati jogukat gyakorló képviselőjüknek. Ezeket a kiállított meghatal- mazási űrlapokat a nevezett munkaadók szavazás czéljából, közvetlenül a választás előtt a pénztár által részükre kiadott munkaadóválasztóí igazolvánnyal együtt adják át meghatalmazot- tuknak. Azok a kik gondnokság vagy gazda; hatalom alatt állanak és ezért önrendelkezési joguk korlátolt (pl. a tanonczok) szavazati joggal nem bírnak. A szavazás a szavazó nevének feljegyzése mellett személyesen beadott fehér szinü szavazólapokkal történik és pedig egyszerre a munkaadók, illetőleg a biztosítottak közül választandó összes kiküldöttekre és közgyűlési póttagokra, a jelöltek családi és utónevének, szakmájának és lakóhelyének megjelölésével. Erre annál is inkább kell vigyázni, mert az alaki kellékek hiánya a szavazatot érvénytelenné teszi. A munkaadókra és biztosítottakra nézve külön-külön összeállítandó szavazólapokra tehát annyi név írandó, ahány közgyűlési kiküldöttet és póttagot keli az illető csoportból választani, vagyis a szavazólapoknak elkülönítetten, ipari, gyári és kereskedelmi csoportok alá sorozva kell feltüntetniük a választandók neveit. Ha valamely szavazólapon a megvá- lasztandók számánál több név foglaltatnék, úgy a fölös számú utolsó nevek hivatalból törlendők. A választói igazolvány birtoka nélkül senki a választási helyiségben meg nem jelenhet és szavazati jogát nem gyakorolhatja. A választási helyiségben megjelent szavazóknak igyekezniök kell szavazólapjaikat minél hamarabb beadni, a minek megtörténte után minden szavazó köteles elhagyni a választási helyiséget A kinek személyazonossága kétes, csak úgy szavazhat, ha a bizottság valamelyik tagja előtt ismert két tanúval vagy pedig más elfogadható módon igazolja személyazonosságát. Ha a pénztári tagsága kétes (mert sem a pénztár, sem a munkaadó által kiállított választói igazolvánnyal nem rendelkezik), csak úgy szavazhat, ha a pénztári tagságának a választás napján való fennállását a bizottság valamelyik jagja előtt ismeretes két tanúval, igazolja. A választás eredménye ellen bármely pénztári tag panasszal élhet. E panasz akár a kerületi pénztár utján, akár pedig közvetlenül is benyújtható az Országos Pénztár vagy a m. kir. Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz (Budapest, V., Akadémia-u. 1.), de a panasz elintézéséig a választás jog- érvényesnek tekintendő.
