Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-06 / 10. szám
4 HETI SZEMLE A kereszténység és a zsidók. E czimen tartott Bangha Béla előadást nemrégen nagyszámu hallgatóság előtt Budapesten. Az előadás gondolatmenete a Budapesti Hírlap tudósitása szerint a következő volt. Előadása bevezetésében mindjárt fölvette az alapkérdést: van-e a zsidóságnak része a keresztény népelemek benső el keresztény te- lenedésében s ha igen, mennyiben? Azután rátért a bizonyításra. A zsidó fajt, úgymond, évezeres ellentétek választják el az európai keresztény elemektől. Ezek az ellentétek évezredek hosszú során fejlődnek és ezért nem csoda, ha a zsidók a más irányban fejlődött népektől elválasztódnak. A zsidót mindenekelőtt határozott egyoldalú intellektualizmus jellemzi, amely a mindent mértékelő s a haszonnal, vagy veszteséggel egy pillanat alatt tisztába jutó gondolkozásmódban jut kifejezésre. Ebből a gondolkozásból következik az altiuizmus hiánya. A zsidóság mindenütt, mint egységes körülhatárolt zárt egész jelenik meg és nem bocsát ki magából semmit, de föl sem szív idegen elemeket. Kifelé exkluzív, mig a saját fajbelieivel szemben össze tartó. Számitó gondolkozásából következik, hogy a tulajdonjogot kifelé nem tiszteli, mig a sajátjával szemben megköveteli ezt. Ezeket a sajátságokat Werner Sombart, Leroy Beu- lieau, Hans Rost, stb. kimutatták és tárgyalták a lehető legnagyobb objektivitással. Ami a zsidót morális inferioritásba helyezi a keresztény elemekkel szemben, a hiper- szexualitás. A zsidó szubjektív individuum. Ezért van, hogy azokat a pályákat özönli el, a melyekbe beléviheti szubjektivitását. Gyors mindenhez, minden helyzethez simuló képessége biztosítja ezeken a pályákon való boldogulását. Ezért lesznek ügyvéddé, orvossá, újságíróvá. író már kevés, sőt alig van közöttük, mert ehhez bizonyos íoku objektivitás kell. Ezek a tulajdonságok magyarázzák a zsidóságnak a kereszténységgel szemben való antagónizmusát, de a keresztények sokszerü belső észrevétlen átalakulását is. A kereszténység benső dekadenciája éppen a zsidó materiális világfölfogás és moráhlvek felé gravitál, ami a zsidóság destruktiv határának tudható be. A keresztény társadalomban erre a hatásra megteremtődött az ellenhatás, az antiszemitizmus; azonban nem az antiszemitizmusra, hanem az aszemitizmusra van szükség, egy tisztitó folyamatra, amellyel kivetünk magunkból mindent, ami a zsidó hatások alatt impregnálódott belénk. A zsidó gazdasági, üzleti képesség első következménye a gazdasági túlsúly. A zsidóság gazdasági térfoglalása a modern gazdasági élet kommerciális irányba tolódását vonja maga után. A kilenczvenöt százalékban keresztény Magyarország gazdasági uralmát a törpe minoritásu zsidóság tartja kezében. A zsidóság folytonos, sohasem szünetelő harczot folytat a papi birtokok ellen, holott a zsidóság kezén kétszer annyi föld van, mint a mennyit az összes papi és koronabirtokok kitesznek. A zsidógazdaság a forgó tőkére épit mindent. A zsidógazdasági elvek diadalmaskodtak a gyarmatpolitikában s sokszor egész országok (Japánország, Kína) kereszténnyé válását megakadályozták. A misszionárius üldözéseket a kelet-indiai társaság rendezte, amelynek igazgatója egy Kohn volt. Jellemző a keresztény és zsidó vagyoni arányra egynéhány statisztikai adat. Bádenben igy oszlik meg ez az arány: a katholikus átlagos vagyona fejenkint 2100 K. a protestánsoké 3700 kor., a zsidóké 18.000 korona. Mannheimban a katholikusokra 2000 kor., a protestánsokra 5000 kor., a zsidókra 42.000 korona esik. Ez nem lokális tünet, hanem nemzetközi és általános. A keresztény népeknek a keresztény ideáloktól való elidegenedését, leginkább a zsidóknak a sajtó fölött való hegemóniája okozza. A zsidóság egész Európában kezébe vette a sajtó nagy részét. Ezzel mozgatja a tömegeket negativ irányba, de soha a zsidóság ellen. Jellemző, hogy a katolicizmust vádolja a felekezeti békétlenséggel, holott a felekezeti béke sokkal nagyobb, sem mint hinnők. Békében él protestáns, katholikus és zsidó, de a békét épp a zsidó sajtó forgatja föl mindig. A zsidó sajtó felületes és szabados, nem alkot, csak destruál s ezért a keresztény mélységnek, nyugalomnak teljes ellentéte. Újabban olyan kíméletlenül támadja a katholikus egyházat, hogy valósággal föl- háboritó. Ezekkel szemben nem a tehetetlen antiszemitizmussal, hanem az aszemitizmus- sal kell védekezni. Népfölvilágositó, fölmentő, védekező akcióra van szükség. Haladni kell a korral. Versenyre szállni mindenütt, de szerény fegyverekkel: a keresztény idealizmus hatalmas erőivel. A franczia szabadkőművesség. Budapest, 1912. márcz. 4. I. (N. E. dr.) A gyakorlati politikát nem kell tanulni. Elég, ha figyelemmel kisérünk oly politikust, aki a mindenkori kormányokat támogatja. Azt kell néznünk, hogy ez a politikus mit csinál és tisztán látjuk a politikai helyzetet. így vagyunk a szabadkőművességgel is. Csak a franczia szabadkőművességet kell figyelemmel kisérnünk és mindjárt tudjuk, hogy nálunk mi fog bekövetkezni. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, annak fontosságát mindjárt belátjuk. Tudtuk jól, hogy a magyar szabadkőművesség jelenlegi programmja az ingyenes, állami felekezetmentes népoktatás, a seculari- zátio és az egyenlő, általános, titkos, községenként! választói jog. Ezekre a programmpon- tokra a nagyváradi László király páholy a neofitákat meg is esketi. Ez a programm nem eredeti. Mintáját a franczia szabadkőművesség nyújtja. Francziaországban az iskolák laiczizálá- sát Jules Ferry testvér 1875-ben vitte keresztül. Jules Ferry testvér szakított minden pozitív hittel és azóta a franczia szabadkőművesség ateizmusát ismételten hangsúlyozza. Ez a franczia szabadkőművesség fő jellemvonása. Az iskolák laiczizálása alatt nemcsak azt a negatívumot kell érteni, hogy az iskolákban pozitív oktatásban a tanulók nem részesülnek, hanem azt a pozitívumot is, hogy az ateisztikus életfelfogás már a zsenge gyermeki elmébe beoltassék és a gyermek teljesen vallásellenes szellemben neveltessék. Francziaországban a Waldeck-Rousseau- féle egyesületi törvény csavarta ki a nevelést a nem engedélyezett szerzetrendek és intézetek kezéből. Ez az 1901. évi, julius 1-én hozott törvény. Voltak ugyan korábban is franczia törvények, amelyek a nem engedélyezett rendek és intézetek oktatási jogát megvonták, de mivel a törvénnyel ellenkező cselekvés büntető sanctióval ellátva nem volt, azért azok a korábbi törvények csak írott malasztként hatottak. Már Jules Ferry közoktatásügyi minister 1879-ben törvénytervezetet nyújtott a kamara elé, melyben a felsőbb oktatást a nem engedélyezett rendek kezéből ki akarja venni. Ezt a törvénytervezetet a kamara el is fogadta, de a senátus 149 szóval 132 ellenében elvetette. Ennek következménye volt aztán, hogy 1901-ben 147 nem engedélyezett férfi és 606 nem engedélyezett női szerzetrend Szatmár, 1912. márczius 6. működött, melyek 16.468 intézet (etablissement) és 90.000 tag és egy milliárdot, meghaladó vagyon felett rendelkeztek. S daczára annak, hogy a jezsuiták rendjét 1880 ban feloszlatták, 1901-ben 1651 jezsuitát találtak 45 millió franc vagyonnal és 29 tanitóintézettel. Az 1901. évi egyesületi törvény legfontosabb rendelkezése abban áll, hogy nem engedélyezett egyházi rend iskoláiban senkinek sem szabad oktatni. Aki ezt megszegi, pénz és szabadságvesztés büntetéssel bün- tettetik. Ezekben a franczia törvényekben látják a mi szabadkőműveseink a példát és innen vették a vallásellenes oktatásra irányuló programijukat és törekvésüket. A mi már most a seculárisátio kérdését illeti, ez is franczia példára vezethető vissza- Ezt a műveletet Francziaországban Waldeck- Rousseau, Combes és Briand vitték keresztül. A franczia páholyok Waldeck-Rousseaunak és Combesnak nyíltan bizalmat szavaztak azért, mert 15.000 kongregácziós iskolát megszüntettek és azok paptanitóit kiűzték, négy milliárdra becsült vagyonukat pedig elkobozták. Az általános választói jog Francziaországban már 1848. márcz. 6 óta be van hozva. Az újonnan kinevezett Poincaré kabinetnek pedig egyik sarkalatos programm- pontját képezi az újabb választói reform törvénnyé emelése. Megegyezik a mi szabadkőművességünk a francziával annyiban is, hogy szintén politikai szövetség. Nemcsak évi gyűléseikben foglalkoznak politikával, hanem politikai jelölteket támogatnak, politikai tüntetéseket rendeznek, mig a külvilág előtt, mint filozófiai gondolkozásu emberbarátok szerepelnek. Ez a kettős szerep teszi a román szabadkőművességet veszedelmessé. Czélja politikai, de csak a filantropikus czélját vallja be. A Temps írja, hogy Francziaországban a szabadkőművesség titkos inquizicziót szervezett, melynek éle a vallásos tisztek ellen irányul. 1900 tói — 1904-ig a páholyok 25.000 titkos minősítő jelentést terjesztettek fel a nagypáholynak a hadsereg lisztjeiről, André tábornok és Combes, hadügyminiszter egészen a páholyjelentésekhez iga- zodtan és azok szerint határoztak. 30 évi önfeláldozó, vitéz szolgálat semmit sem ér, ha a páholyok azt jelentették, hogy : „klerikális, reakczionárius!“ E kémrendszer fejei Párisban a hadügyminisztériumban Perein tábornoktestvér és Molin, kapitánytestvér voltak. Igaza van Gadaud testvérnek, a későbbi földművelésügyi ministernek, a mikor az 1884 évi nagyülésen azt mondta, hogy a szabadkőművesség a titkos köztársaság, a köztársaság a nyilvános szabadkőművesség. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Ber- csényi-utcza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. Tégla eladó Előcseren. Értekezni lehet Széchenyi-utcza 14. sz. alatt vagy a helyszínén. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila-u. 4.
