Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-07 / 6. szám
HETI SZEMLE Szatmár, 1912. februárius 7. o £J •>1 Úri d i vat-uj dón Ságok érkeztek: angol cilinderek, kemény- és puhakalapok, nyakkendők, selyem- és czérna-zsebkendő különlegességek, frakk- és smoking-ingek, keztyük, kézelő-gombokból, illatszerekből RAGÁLYIHOZ. Más részről az a szent buzgalom, mely szinte lázasan várja a működés teljes erővel és készültséggel való megkezdését: lássa be türelemmel, hogy a kezdet nehéz; kevesen szentelhetjük teljes erőnket az ügy szolgálatára ; és főkép az összeszedelőzködés és szervezés munkája igen nehéz és időt kíván. Január 17-étől bizony még egy hónap sem múlt el. * * ❖ Nem maradtunk azonban tétlenek. A működés megindítására minden embertől telhető munkát végeztünk. Egész a lehetőségig. Van szerencsém e munkával most beszámolni. Tartottunk egy ülést, — szükebb körben — amelyen meghánytuk vetettük a társadalmi előadások, a keresztény kath. szabad líceumok kérdését. Nem maradt eredmény nélkül tanácskozásunk. Szatmáron, a középpontban már most, a nagyböjt folyamán, minden vasárnap délután Vz6 órakor egy-egy előadás lesz, némi kisérő programmpontokkal. (Kar- vagy magánének, szavalás stb.) (Caecil-egylct nagytermében). Az előadások sorrendje és ideje itt következik : 7. Február 25-én e themáról : „A keresztények üldözése a Római birodalomban“. Előadó : Bagossy Bertalan főgim. tanár. II. Márczius 3-án. Európa megtérítése. A keresztény bitélet virágzása a középkorban. Előadó: Wolkenberg Alajos dr. teol. tanár, székesegyházi hitszónok. III. Márczius 10-én. Az ellenreformáció a nyugateurópai államokban. Az inkvizicziók helyes megvilágításban. Előadó: Bakkay Béla főgim. tanár. IV. Márczius 17-én. Az ellenreformáció Magyarországon és a közös küzdőtér a mai protestantizmussal. Előadó: Sándor Venczel főgim. tanár. V. A missiók munkássága az uj korban a pogányok közt. Előadó: Benkö Gáspár. VI. Márczius 31-én. Az emberiség, különösen a magyar nemzet fájdalmának története és lélektana a kereszténység világánál. Előadó: Bodnár Gáspár. A fent közölt sorozatból látható, hogy az előadások ciklust alkotnak. Egymással történeti, társadalmi és okozati összefüggésben vannak. A mai társadalomban nagy szükség van a helyes történeti megítélésre. Az emberek, az irók, a vezéregyéniségek történeti érzéke meggyengült. Az ítélkezések kialakulására felületes és könnyelmű hírlapi és történeti müvek vannak káros befolyásokkal. Itt az ideje, hogy az idők és ezeknek levándorlásában az Egyház leghatalmasabb tanúját, a tiszta, objektiv történeti kritikát szólaltassuk meg. Ez a felfogás, ez az eszme vezetett minket előadásaink tárgyainak ez alkalomra való megválasztásában. Az előadók igyekezni fognak tárgyukat érdekessé, mindenoldalúvá és kellemesen gyönyörködtetővé tenni. * * * Körünk vezetősége a vidékkel is összeköttetésbe lépett. így, teljes megállapodásra jutottunk Ungvárral és Beregszászszal. Ungváron február 18-án fog szabadelőadást tartani Bodnár Gáspár: ' „A sajtó- szabadság és szabadosság jelentőségéről. Ugyancsak ő fog előadást tartani Beregszászban. Az időpont megjelölése mokt van tárgyalás alatt. Érintkezésben vagyunk még: Munkácscsal, Nagykárollyal, Szinyérváraljával, Nagybányával és Mármarosszigettel ez ügyben, hol más előadók fognak kiszállni. * * * A tagok felvételét jelző és a szakosztályokba lépésre való felhívás, illetőleg jelentés a napokban ment szét az egész Egyházmegyében. A választmány is — megalakult. A szakosztályok szervezeti szabályzatának részletes és végleges kidolgozása most van munkában. A Szent István Társulat kebelében működő Tud. és írod. osztály, az egri írod. Társulat és más hasonló körök szervezete tanulmányozásának eredménye leszen a mi speciális szervezetünk. * * * íme, ezekben van szerencsém beszámolni azon munkáról, mely ez év január 17-étől a mai napig, tehát aránylag igen rövid idő alatt Irodalmi Körünk életéről tanúskodik. Ne csüggedjünk tehát ! És tartózkodjunk különösen a csiigge- déstől, a bennünk idültté vált reménytelenségtől. A tőlünk távolállók pedig — a kritikátlan kritikától. A mi legkönnyebb munka a világon. De legrombolóbb. Bodnár Gáspár ügyvivő alelnök. Az ügyvédekről. Polónyi Géza heszédéúok részletei. A képviselőház naplójából kiollózta : Id. EGAN LAJOS. Kénytelen voltam e közleményemnek ilyen hosszú czimet adni, mert egyszer már rámolvasták, hogy amit Polónyi a képviselőházban elmondott, azt nem én Írtam. Miután újra közölni akarok beszédjének érdekes részleteiből egyet-mást, óvatosságból előre bevallom, hogy ilyenkor ollót kezelek. A jó hírlapnak egyik feladata az, hogy a napi eseményeket híven regisztrálja és ha ezt a kötelességéi jól akarja teljesíteni, legjobb ha alkalmilag az ollóhoz folyamodik, például: ha egy képviselő beszédének részleteit leközli, ezzel biztosítja munkájának teljes igazát, mert ilyen eljárásával az igazsághoz közelebb jut, közelebb például annál a hírnél is, mint amit a „Szamos“ pénteki számában olvastam, melyben azt bizonyítják, hogy a tartolczi bankár urak, tisztán és kizárólagosan, emberszeretetük által vezéreltetve, jótékonysági műveletre alapították és kezelték hires népbankjukat. Hogy tehát az érdekes beszéd leközlé- sénél valami baj ne történjék és engem, csufolódó szemrehányás ne érjen, nyílt őszinteséggel bevallom, hogy ollómat kezemben villogtatva, kivágom a képviselőház január 29-én kelt nyomatott naplójából Polónyi Géza beszédének némely részét, mely az ügyvédség elszaporodásának káros hatását és ezen foglalkozású osztály hanyatlását tárgyalja. Polónyi azt mondja, hogy ő a gyakorlat mezejéről szedi az ügyvédség elszaporodásának káros okát és azt, hogy az ügyvédség mai foglalkozásának következtében gyűlölt mesterséggé lett. Némely dolgot egyebeken kivül, statisztikai adatokkal is be fog bizonyítani. Kérem vigyázat: Most jön az olló ! Azt mondja Polónyi: Mindnyájan ismerjük Magyarország életét, társadalmát, és nekem igazat fog adni minden magyar képviselő abban, hogy az ügyvédi kar elleni reszenzus főleg abból táplálkozik, hogy az ügyvédi karnak egy nagyon nagy része, mondjuk sokkal nagyobb része, nem a jogperekben való jogvédelemmel foglalkozik, hanem tisztán behajtási praxist üz, üzleti szempontból kezelvén azt, és a végrehajtásoknál adott halasztások és árverési halasztások czimén egy valóságos veszedelmes uzsorát üz a költségekkel. Rá kell mutatnom arra, hogy én csak az úgynevezett parazitaügyvédekről beszélek, és mindig hozzáteszem, hogy kalapot emelek a tiszteletreméltó ügyvédi kar előtt, a melynek nemes hivatását és azt, hogy be is tölti, ismerem, és tudom; de épen feladatunk, hogy lássuk, hogy vannak ilyen paraziták is. Hiszen valóságos telekkönyi hiénák vannak, a kik ott lesik és keresik a telekkönyvben a 30 esztendőre visszamenő állapotokat és keresik, hogy hogy lehet pert csinálni. Most miután nem áll arányban sem a lakosság szaporodásával, sem a forgalmi élet fejlődésével a perek szaporodása, kétségtelenül van egy olyan neme az ügyvédi karnak, a mely mesterségesen csinálja a pereket. Most már ha ehhez egy olyan perrendtartással rendelkezünk, a mely lehetővé teszi azt, hogy egy perből hármat csinálnak, a hol azután a jogorvoslatokkal való visszaélésnek egész lajtorjáját ki lehet használni: ne mél- tóztassék csodálkozni, ha elszaporodott az ügyvédi kar. De én, t. miniszter ur, bátran merem állítani, hogy a ki az ügyvédi kar szellemi, erkölcsi nivójának emeléséhez hozzá akar járulni, annak nem kell megijednie annak a tételnek felállításától, hogy épen ezen likvid adóságokra vonatkozó behajtási praxis minden a világon, csak nem ügyvédi hivatás. Ahhoz, hogy valaki az exekueziók- nál a bútorokat össze tudja Írni, vagy azoknak azonosságát az árverésen meg tudja állapítani, nem szükséges doktori diploma, ügyvédi diploma és 7 esztendei praxis. Az ügyvédi karnak erkölcsi színvonalán semmi sem volna alkalmasabb segíteni — becsületes meggyőződésem szerint — mint az, ha az ügyvédi kar visszaadatnék az ő igazi jogvédői hivatásának és ne csinálnánk belőle végrehajtót, mert ez az, a mi őt gyü- löltté teszi a szegény nép előtt, és ez az, a mi számtalan visszaélésre bő alkalmat kinál. A ki őszintén, igazán és objektive akarja ezt a kérdést kezelni, annak tisztán kell látnia, hogy mi a bajnak tulajdonképeni gyökere Magyarországon és általában máshol is. Statisztikával fogok a t. háznak szolgálni a tekintetben, hogy mély sajnálatomra az utolsó évtizedek eredményei olyan forrásokra utalják a kutatót, a mely forrásokat lehetetlen elválasztani a felekezeti — hangsúlyozom : nem a vallási, hanem a felekezeti kérdéstől. Nem ok nélkül hozom ezt fel. Rá akarok mutatni arra is, hogy miként lehetne az orvoslásról gondoskodni a nélkül, hogy bárkinek felekezeti érzékenységét vagy vallását érintenők. Magyarországon az utolsó időben az ügyvédi x karnak és hozzáteszem, az orvosi karnak szaporodása is kétségtelenül összefügg egy felekezeti, jeleggel, a mit eltagadnunk lehetetlenség. Érvelésem alapja gyanánt megállapítom, hogy Magyagyarországon az izraelita hit felekezet a statisztika szerint az általános lakosság 5°/o-a. Budapesten a lakosság 23°/o-a izraelita lakosság. Mikor én 1871-ben ügyvéd lettem, 400—450 ügyvéd volt Budapesten. Ma, gondolom, 2000 a hivatalos szám. Tehát 35—36 Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége 1 klgr. 4*40 korona. Villany erővel pörkölve
