Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-07 / 6. szám
Szatmár 1912. februárius 7. HETI SZEMLE 3 Báli újdonságok érkeztek: hosszú szárú, bőr- és selyemkeztyük, legyezők, selyemharisnyák, manicur és más toliette, pipiere czikkekben Ragályi Kálmánhoz Szatmár-Németi, Deák-tér. esztendő alatt 500%-kal emelkedett az ügyvédek száma. Ha ezt a számot felekezetileg taglalom, a 2000 ügyvédnek jelentékenyebb nagyobb százaléka, körülbelül 60°/o-a egy felekezethez tartozik. Én tényeket akarok konstatálni, a melyekből levonom a magam számára a kon- zekveneziákat. Ezt nem ok nélkül cselekszem, mert itt olyan társadalmi baj fenyeget, a melylyel a törvényhozónak lehetetlen nem foglalkoznia. Egy általános, mondhatnám, európai betegségről van szó. Az egyes államokban a közép- és felső-iskolákra oly nagy számban tódulnak az izraelita hitfelekezethez tartozók, hogy ez okozza a torlódásokat, és ez okoz bizonyos társadalmi bajokat, különösen akkor, ha a kenyérkereseti pályákról leszorulók napról-napra látják ezt a pioczeszust és nem szívesen tűrik. Hogy minden gyanún felül álljak, dr. Arthur Ruppin : „Die Juden der Gegenwart“ czimü kezemben lévő munkáját vettem egyik összehasonlító statisztikám alapjául. Ez egy előkelő, tudomáoyosan képzett, objektiv ember, nagy czionista, tehát nem antiszemita forrásról van szó. Dr. Ruppin megállapítja, hogy a középiskolai oktatásban milyen mennyiségben és milyen arányszámban vesznek részt a különböző felekezetek, és a következő adatokat sorolja fel. A kimutatás szól Poroszország, Baden, Bajorország, Ausztria-Magyarország, Elszász- Lotharingia, Hamburg és Berlinről. Magyar- országra vonatkozólag megállapítja, hogy 1904-ben hazánk középiskoláiban az izraelita felekezethez tartozó tanulók száma 14.790 volt. Mindjárt látni fogjuk, milyen arányszámnak felel ez meg. Bátran állítom, és ezt bárkivel szemben hajlandó vagyok statisztikailag bebizonyítani, hogy széles e nagy világon nincs ország, a hol a középiskolai oktatás tekintetében olyan nagy százalékos eltérés volna az arány tekintetében az egyes felekezetek között, mint épen speczialiter Magyarországon. Poroszországon, a mely országra nézve szintén számszerint fel van sorolva, hogy hányán látogatják a középiskolákat, 6-53% az arány, Badenben 6'24%, Bajorországban 4'27%, Ausztriában 13'74°/o, Magyarországon 21’59%, Elszász-Lotharingiá- ban '7.86%, Berlinben 1773%. így állunk a középoktatás tekintetében százalékosarányban, vagyis, száz középiskolai tanuló közül esik az előbb említettem arányszámok szerint az izraelita felekezetre Bajorországban, stb. ennyi és ennyi, nálunk esik 21%. Ez az arányszám az egész kereszténységgel szemben van, az izraelitáknak az összes keresztény vallásokhoz való arányát fejezi ki. Ha most egyes felekezetekre redukáljuk a dolgot, tízezer lélekből az arány a következő: 29 esik egy keresztény hitfelekezetre, p. o. a katholikusokra és 174 esik az izraelita hitfelekezetre. Ez az egyik, a középiskolai oktatásra vonatkozó adat. Megjegyzem, hogy ez a szakértő azt állapítja meg, hogy ez a vagyonosodással függ össze, illetőleg a deposszedálással is, megállapítja azt, hogy a középiskolai és felsőbb oktatásra vonatkozó adatok természetesen összefüggnek a vagyonosodás emel kedésével is. A felsőbboktatás szempontjából nálunk ebben a tekintetben is rekordszámmal dolgozunk, nálunk több mint hatszor annyi ez 'az arány. 1886-tól 1890-ig a jogászi pályára átlagosan jelentkezett és illetőleg be volt Írva a jogi fakultásra 437, ebből 17 százalék volt nem keresztény, 1896-tól 1900-ig már felmegy a jelentkezők száma 1096-ra — mél- tóztatik látni, 400-ról 1096-ra megy fel ez a jogászi pályán, — 1901-től 1905-ig felmegy 1558-ra, 1907-ben pedig felment 1670-re a jogi pályán. Megjegyzem, hogy a technikuspályán 205 volt a jelentkezők száma átlagosan 1886 tói 1890-ig, és ez a szám 1907-ben felment 506-ra. A százalékos arány pedig 37.89-ről felemelkedett 40.39-re. 1907-ben tehát -— méltóztassék ezt a számot megjegyezni — a lakosságra vonatkozó átlagos arányszám 28'38%-ot tett ki. Méltóztatnak tehát látni, hogy ez a tényállás szerint igazolja azt, hogy az izraelita felekezetek aez tartozók a felsőbb egyetemi oktatásban a lakosság számaránya szerint hatszor olyan mértékben vesznek részi, mint a kereszténység. De most következik annak megállapítása, hogy miként , is állunk mi az ügyvédség tekintetében. És itt az ügyvédi vizsgáló bi zottság működését méltóztassék megnézni. Mily eredményeket kell megállapítanunk? Csak a főszámokra utalok. 1907-ben jelentkezett 641, 1910-ben jelentkezett 832 jelölt ügyvédi vizsgára. Méltóztatife látni, hogy három év leforgása alatt már ötven százalékos emelkedés van a vizsgára jelentkezetteknél. A tényleg képesítette^ száma volt 907-ben 408, 910-ben 619. Ha e rohamos emelkedést megvizsgáljuk az egyetemi oktatás számadatai szerint, akkor a következő adatokat fogom megállapítani a t. ház előtt. Magyarország felső tanintézetei az 1909/10-ről szóló tanévben : Jog- és államtudományi hallgatók a magyar kir. budapesti egyetemen: latin szertartása katholikus 1512, görög-katholikus 66, református 370, ágostai hitvallású 238, gör. keleti 86, unitárius 11, izraelita 1087, és fe- lekezetnélküli 1 Az orvostudományi karon 493 római Katholikus, 35 görög, 149 református, 145 ágostai volt, görög-keleti 90, unitárius 3, izraelita 942. Méltóztatik látni, itt az orvosi karon abszolút számban is a többsége nem keresztény a felsőbb oktatást igénybe vevő ifjúságnak. A jogkari és jogakadémiai hallgatóknak átlagos száma volt: 4l'8%, latin szertartásu katholikus, 27% görög, 15'9°/o református; ágostai 7'5%, azután görög keleti 3‘ 1 °/o, unitárius 1%, az izraeliták 26'4%. Az orvosi hallgatóknál 26'9% a katholikus, 2.8 a görög-katholikus, 9.7 református, aztán 8.7 az ágostai, 5.4 a görögkeleti, 9.4 az unitárius és 464o/o az izraelitáknak a részvétele. Ezek históriai, hivatalos adatok, melyek igazolják azt, hogy itt tényleg bizonyos felekezeti áramlat észlelhető, és pedig abban a szempontban, hogy a felsőbb oktatás területére rohamosan halad az izraelita lakosság, melynek átlagos arányszáma 1907-ben 28°/0-ot tett ki, mig ma 29 és nehány tized %-ra szökött fel. Ez tehát egy fokozatos és állandóan emelkedő statisztikai adatszám, mellyel szemben most megkérdezem, ha ez a mostani javaslat keresztül megy, ebben a tekintetben fog-e rontani? Nekem a prognózisom ez: Először is, a meghosszabbított praxissal a pályára lépésnek megnehezítése kétségtelenül be fog következni, s a menyiben megnehezítést jelent, ez természetesen felekezeti külömbség nélkül fogja éreztetni hatását. De a gyakorlati élet tekintetében ennek konklúziója először is az lesz, hogy a vagyonosabb rétegek jobban bírják ezt a kontumá- cziát: másodszor, ha leszurulnak az ügyvéd- jelöltek az ügyvédi pályáról, termszetszerü folyamata a dolognak, hogy tódulni fognak a bürokratikus pályára és a bírói pályára. A segítségnek van sokféle módja, ezek közül egyet minden körülmények között mernék vállalni a nemzettel szemben, hogy én nem kutatom senkinek vallását, meggyőződését, de egyet kutatok, s ez az állampolgárság megszerzése és az állampolgárság megszerzésétől eltöltött idő. Mert ha én csak a bírói pályának magasztos, nemes és társadalmat átalakító hivatására és feladataira gondolok, akkor sehogy sem tudom beilleszteni jogrendszerembe azt, hogy a ma bevándorolt elemnek holnap vizsgát tevő fia a legfőbb bíróság tagja lehessen. Ma semmi korlát e tekintetben nincs. Nagyon ajánlanám, ha a társadalmi békének is szolgálatot téve, a magyar törvény- hozás az állampolgárságnak szigorúbb kezelésében keresné az orvoslást ezen a téren is, de a választó jog terén is. Mert az ügyvédi pálya s a bírói és bürokratikus pályákra való tolongásnak, akármiként beszélünk, akármilyen kényes dolog ez, gyakorlati eredménye mégis csak az, hogy a kereszténység leszorul ezekről a pályákról. Itt orvoslásról gondoskodni kell, és a külföld nem veheti tőlünk zokon, ha mi csak azokat bocsátjuk ilyen a törvényhozás bizonyos oltalma alatt álló szabad foglalkozásokba és a bírói pályára, a kik legalább együtt nőttek fel gyermekeinkkel, együtt szívták magukba a nemzeti szokásokat és együtt ismerték meg a nemzet tradiczióit, nem ritkán felületes műveltséggel jönnek ide, s a mellett saját vallásukat is elhanyagolva és cserben hagyva, oly bizonytalan elemet képeznek, mely nem válik sem az államnak, sem a társadalomnak hasznára. A két tábor. (P. Bds couferentiái.) IV. Vagy talán a tudomány pótolni fogja a vallást; megszelidit, vigasztal a keserű napokban, erősít ? Nézzünk csak körül, hiszen már itt dolgozik a vallástalan tudomány közöttünk ! Biztosítja a családot? A vallástalan tudomány abban a családban, a melyet a vallás megszentelt, a melyben fölállította a tekintélyt, szeretetet, engedelmességet, hogyan pótolja ez a pogány tudomány a vallást? Jaj annak a családnak, a hol a gyermek az apában csak spekulánst lát, a ki a „többletre“ dolgozik! — Mivé vált a család ! Isten arra rendelte: legyen nemünk föntartója. A tudomány az emberi nem kiölésére változtatja át a házasságot. Érzéki, elfajult ösztönök kielégítésére. Francziaország depopulatiója itt van előttünk. Biztosítja személyünket ? Lucheni tőrét mi mozgatta? A vallástalan tudomány. Ártott neki az a szenvedő királyasszony? — Budapest utczáin egy-egy pap úgy érzi magát nem egyszer, mintha ketreczből kiszabadult vadállatok közé került volna : szitok, Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR Első Magyar Andosit Sttígjáráta SZINÉRVÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. u MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
