Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-18 / 51. szám

„HETI SZEMLE“

5-ember 18

Házasság. Darvk^

Adolf m. kir. állatorvos leáftriskát, Darvas zette az ungvári r. kath. tén9]t^r^10Z v,0 Győrfly Gyula kecskeméti ügyvécPm':)an ^r'

Eljegyzés. Nagy Vinczetarpai ko-^ . tanító eljegyezte Pásztor Annuskát, ugyani1 csak tarpai községi tanitónőt.

Konferenoziák Ungváron. A budapesti Jézustársaság egyik kiváló tagja és hires szónoka, Bús atya, folyó hó 19 étől kezdve három napon át Ungvárit, a Gizella-ház kápolnájában intelligens férfiak számára „A modern világnézet“ ezirnen konferencziát tart.

Megyegyülés. Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz decz. 19-én Csaba A. főispán elnöklése mellett 300 tárggyal, de mégis sovány tárgysorozattal.

Pápai érdemkereszt átadás. Decz. 3-án volt ünnepélyes átadása a pápai érdemjelnek, melylyel Őszentsége püspök urunk előterjesztésére Matta András bujánházai hívőt a nehéz viszonyok közt épített templom körül szerzett érdemei elismerésekép kitüntette. Sirulszky Gyula kerületi esperes az ünneplő filia és plébánosa jelenlétében szép szavakkal és jó kiváltatokkal adta át és tűzte mellére az érdemjelet a kitüntetettnek. Az ünnepelt egyszerű szavakkal, de könnyes szemekkel köszönte meg a kitüntetést.

Rudolf trónörökös vadászkastélya. A máramarosszigeti erdőigazgatóság idei tiszti értekezletén Hoós Ernő erdőtanácsos érdekes eszmét vetett föl. Máramarosvármegye rengeteg erdőségének egyik legszebb részén épült a múlt század 80 as éveiben Rudolf királyfi részére az erdészvölgyi vadászkastély, amely lassan-lassan elpusztul. Mivel pedig az állam a tüdőbetegek részére állami szanatóriumokat szándékozik létesíteni, s miután az erdészvölgyi kastély eredeti rendeltetésének ma már különben sem felel meg, önként kínálkozik az alkalom arra, hogy a tüdőbeteg első állami szanatórium itt léte- sittessék és az „Rudolf szanatóriumnak“ neveztessék. A tiszti értekezlet Hoós erdőtanácsos indítványa ügyében érdemleges határozatot nem hozott.

Az ungvári vízvezeték. Már hirt adtunk, hogy Ungvár vízvezetéket épit. A vízvezeték létesítése már nagy lépéssel haladt előre a megvalósulás felé. A belügyminisztérium műszaki osztálya ugyanis elkészítette az előterveket. E szerint a vízvezeték létesítése 774,000 korona költséget igényel. A polgármester s a városi mérnök javaslatai a továbbiakra nézve, rövidesen a képviselőtestület elé kerülnek.

Legényegyleti felolvasó esték. A

Nagykárolyi Kath. Legényegyesület a tél folyamán saját dísztermében nagyobb szabású és tanulságos estélyeket fog tartani, melyeknek elseje vasárnap folyt le nagy közönség jelenlétében.

Sz&tmármegye dohánytermése. Most adta ki a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság a magy.’ kir. dohányegyedáruság 1911. évi statisztikáját; ebből látjuk, hogy Szatmármegyében a múlt évben 77 községben 271 gazda 4,638 kath. holdon termelt 2,286.432 krg. dohányt, melyért kapott 1,541.659 koronát. Egy hold átlagos termése 708 kgr. s átlagos beváltási ár 332 korona. 100 kgr. dohány beváltási átlagára kitett pedig kitett 47 koronát. Ha a dohánnyal beültetett területet vesszük tekimetbe, akkor a 6. helyet foglaljuk el az országban, a termett mennyiség alapján pedig az 5. helyet, mig a 100 kgrkénti átlag árát illetőleg már a 22. helyre kerülünk. Hazánkban a dohány- termelés terén mennyiségileg vezet Szabolos- megye, hol 24086 kát. hold volt dohánynyal beültetve, melyen 150 községben 1037 gazda termelt 19,682.132 kg. dohányt.

Diákok irodalmi estélyei. Érdekes és dicséretes vállalkozásról értesít máramarosszigeti tudósítónk, hogy a piarista főgimnázium nagyratörő ifjúsága komoly jellegű irodalmi esték rendezésébe fog ez év folyamán. A máramarosszigeti kir. kath. főgimnázium ifjúsági önképzőköre ugyanis még a tanév elején elhatározta, hogy a főgimnáziumi ének- és zenekarral karöltve az intézet zongoraalapja javára rodalmi estélyeket fog rendezni. ■ Az első est

_Szatmár 1912.

19-én délután 5 órakor lesz az uj épület dísztermében. — Ez első irodalmi estély tárgya a magyar népköltészet, mig az idei tanévben tervezett továbbiaké az olasz a német és a modern magyar irodalom les;.

A Kath. Népszövetség ungvári szerzete vasárnap látogatót népgyülést tartott a \’án.0gyeház nagytermébn, a melyen Tahy Ábrahan esperes az tnnepek leszállításáról, Blanár Ö£rc.n főgim. tanár pedig a katholikus- ellenes mozgómról tartó: előadást.

Tanonczotthon Munkácson. Már hirt adtunk egy Munkácson elállitandó tanonczotthon tervéről. A terva megvalósulás stádiumába is lépett már, mert a miniszter a tanonczotthon aktáját aíirta. S igy nemsokára hozzáfognak a Iviteléhez, melynek semmi akadálya sincs A tanoncotthon kb. 50 növendékre lesz beradezve.

A megyei pénzk elhelyezése. A belügyminiszter nagyfoitosságu leiratot intézett a vármegye alispánjához. Arról szól ez a rendelet, hogy avármegye a pénzek elhelyezésénél a vidéki ntézeteknél nagyobb gondot fordítson a közpnti hitelszövetkezet közérdekű czéljainak támigatására azzal, hogy nagyobb tőkéket helyezőn el ezen állami felügyelet alatt álló pénziitézetben. A miniszteri rendelet szerint: Az 1898. 28. t.-c. alapján alakult országos kö;ponti hitelszövetkezet azok közé tartozik, méyeknél a gyámpénztárak pénzkészletei teljes megnyugvással elhelyezhetők, tekintettel írra, hogy ez a szövetkezet szigorúan megsmbott üzletköröknél és a kormány, széleskörű ellenőrzésénél fogva a megfelelő törvényes minősítéssel bir. Azon teljes biztosíték mellett, melyet az országos központi hitelszövetkezet nyújt és az előnyös gyümölcsöztetósi feltételek daczára a szövetkezet a törvényhatóság részéről a köz- és árvapénzek elhelyezésével kellő támogatásban nem részesül, sőt tekintse azokat a törekvéseket és befolyásokat, amelyeket a jelenlegi pénzügyi viszonyok nyomása alatt egyes vidéki pénzintézetek kifejtenek, hogy a köz- és árvapénzeket magukhoz vonják, az eddigi támogatást is veszélyezteti.

A vármegyék és városok statisztikája. Az 1910-iki népszámlálás eredménye szerint Szatmárvármegye egész lakossága 361.740. Járásonkint csoportosítva : Avasi já rás 24.365, csengeri j. 28.899, erdődi j. 31.711, fehérgyarmati j. 31.631, mátészalkai j. 45.191, nagybányai j. 30.584, nagykárolyi j. 43 756, nagysomkuti j. 30.093, szatmárnémeti j. 34.093, szinérváraljai j. 28.136, Felsőbánya r. t. város 4.422, Nagybánya r. t. v. 12 877 Nagykároly r. t. v. 16 078. — Beregvármegye egész lakos sága 236.611. Alsóvereczkei j. 17.088, felvidéki j. 31.705, latorczai j. 29 094, mezőka- szonyi j. 29 335, munkácsi j. 36.086, szolyvai

j. 22.006, tiszaháti j. 40.869, Beregszász r. t. város 12.933, Munkács r. t. v. 17.275. — Ungvármegye egész lakossága 162.089. Nagy- bereznai j. 25.273, nagykaposi j. 28.447, pe- recsenyi j. 21.379, szerednyei j. 13.815, szob- ránczi j. 29.262, ungvári j. 26.994, Ungvár r. t. v. 16.919. — Ugocsavármegye egész lakossága 91.755. Tiszáninneni járás 44.789, Tiszántúli járás 46.966. — Máramaros vármegye egész lakossága 357 705. Dolhai járás 19.589, huszti j. 45.650, izavölgyi j. 33.762, ökörmezői j. 31.704, sugatagi j. 28.218, szigeti j. 43.067, taraczközi j. 33.762, técsői j. 24.616, tiszavölgyi j. 36.943, visói j. 44.206, Mára- marossziget r. t. város 21.370. — A népszámlálási adatok közül a három legutolsónak az összehasonlításból kitűnik, hogy Szal- már mig 1890 ben 21.218 lelket, 1900 ban pedig 26.881. lelket számlált, ma már (az 19104 számlálás szerint) 34 892 lakossal bir. Sokkal kisebb arányú a fejlődés a többi városokban. Beregszásznak 1890 ben 8087,- 1900 ban 9.629, Í910-ben 12.933 lakosa van. Felsőbánya : 1890 ben 4,816,- 1900-ban 4.584 1910-ben 4.422 (tehát csökkenés van !) Má- ramarossziget: 1890-ben 15.210,- 1900 ban

17.445,- 1910 ben 21.370. Munkács-. 1890-ben 11.142,- 1900-ban 14.416,- 1910 ben 17,275. — Nagybánya: 1890 ben 9.842,- 1900-ban 11.183,- 1910 ben 12.877. — Nagykároly:

1890-ben 13.593,- 1900 ban 15.382,- Í910 ben 16.078. — Ungvár: 1890-ben 13344. 1900-ban 14-723,- 1910 ben 16.919, stb.

Uj lap. „Beregi Hírlap“ ezimmel egy uj politikai heti lap indult meg Beregszászon, mely íek dr. Zombory Zoltán a felelős szerkesztője. A lap hétfőn jelenik meg s iránya 67 es.

A záhonyi Tisza hid. A záhonyi közúti vashid építését teljesen befejezték. A teherpró- bákat a kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttének jelenlétében folyó hó 13 án tartották meg. A hidaf, mely csaknem egy millió koronába került, hétfőn adták át a forgalomnak.

Ninos pénz. A vidéki intézetek betét- állománya napról napra csökken és a vidék ennek következtében egyre nagyobb igényekkel kénytelen a fővárosi intézetekkel szemben fellépni, a nélkül természetesen, hogy a fokozott igények kielégítésére számíthatna. A forgalom napról-napra csökken, a kereskedők és az iparosok részéről csak panasz hallható és minthogy a háborús válság inkább elhúzódik, semmint megoldás felé halad, nő a reménytelenség és a csüggedés és mindenütt a legnagyobb aggodalom és félelem tapasztalható.

Watton Henrik Fia utódai Duha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és lisztáru üzletét ajánljuk a főtisztelendő papság figyelmébe. Templomi gyertyák olajok legolcsóbb beszerzési forrása. Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 2.

ISKOLA

„Jövőnk.“

(Válasz Égeti kartárs czikkére.)

II.

Emiit Egeli kartárs bizonyos „lanyha- ság“-ot is, mint megkülönböztetésre okot szolgáltató körülményt. Erre azt mondhatom, hogy a tanító lanyhasága korántsem az iskola kath. vagy állami voltától függ, hanem egyes-egyedül a tanító egyéniségétől, a tanító személyétől. Amint a kath. iskoláknál akadnak szorgalmas és lanyha tanítók, ugyanígy vannak ilyenek az állami iskoláknál is. Különben is a kir. tanfelügyelő az ily „lanyha“ tanítót a kath. iskolánál is éppen úgy meg- rendszabályozhatja, mint az állami iskolánál működő lanyha tanitót. Az a körülmény pedig, hogy a kath. tanító egész életét ugyanabban a községben akarja leélni, nem lany- haságot szül, mint a ezikk állítja, sőt ellenkezőleg, buzditólag hat, Ha ugyanis valaki tudja, hogy munkálkodásának eredményét biztosan fogja láthatni, esetleg még késő agg korában is, annál lelkesebben működik és dolgozik, hogy ezek az eredmények mentői szebbek, nagyobbak legyenek.

Czikkének egy része Vagányi mondására vonatkozik, hin nem érzem magamat hívatottnak, hogy egy Vagányit védjek, hisz megállja ő a sarat magáért, noha már több mint 40 éve koptatta szikrázó elméjét a tompa gyermekelmék csiszolásán, de azt nem hagy» hatom szónélkül amit az állami kollegák áthelyezéséről ir. Hát igen, őket áthelyezhetik, de ha lelkiismereten, becsületesen, méltóan töltik be hivatásukat, csak jobb helyre 1 S kérdem, vájjon pl. Mihály tanfelügyelő urnák (bocsánat személyének e vitába való bevonásáért) többszörös áthelyezése kárára volt-e bármely szempontból, tehát akár anyagi szempontból is, karrierjének ?

Azt Írja Egeli, hogy az állami tanítókat bizonyosan „nemzetiségi helyekre“ helyezik át, s ezen „helyek többnyire szegények, várostól messze fekszenek.“ Nohát ez megint abszurd állítás 1 Hát elfeledkezik czikkiró Szatmárról, Nagykárolyról, Nagybányáról vagy általán a nagyobb városokról, pl. Újpestről ?! Avagy elfeledkezik-e arról, amit fentebb Írtam, hogy a kath. iskolák sem mind „megfelelő,“ „gazdag“ községben működnek! Amit meg a nemzetiségi he-